A Tears of a Clown Madonna amerikai énekesnő különleges előadása volt, amelyet első alkalommal a Forum Theatre-ben, Melbourneben, Ausztráliában tartottak 2016. március 10-én. Az énekesnő az előző öt koncertturnéja során nem lépett fel Ausztráliában egészen a Rebel Heart Tour (2015–2016) idejéig, ezért a műsort kifejezetten ausztrál rajongói számára hozta létre, akik hosszú időn át vártak arra, hogy ismét élőben láthassák őt. Madonna elmondta, hogy a Tears of a Clown mögötti koncepció a zene és a történetmesélés ötvözése volt, amelyet a bohócok világa inspirált. Az első előadásra szóló jegyek Madonna hivatalos rajongói klubja, az Icon tagjai számára váltak elérhetővé; nem voltak átruházhatók, és a vásárló neve is szerepelt rajtuk.

A Tears of a Clown első előadása négyórás késéssel kezdődött, amelyet Madonna próbái okoztak. A műsor akusztikus, leegyszerűsített előadásból állt, amelyben Madonna bohócnak öltözve énekelte dalait, és a számok között vicceket, valamint anekdotákat mesélt. A Tears of a Clownt a kritikusok kedvezően fogadták, értékelve az énekesnő letisztult, vallomásszerű előadásmódját, valamint a dalok és a humoros elemek összeválogatását. Madonna tagadta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ittasan lépett volna színpadra, és hamisnak, illetve szexista jellegűnek nevezte őket. Az előadást 2016. december 2-án újraélesztette, amikor a miami Faena Forumban jótékonysági gálaként lépett fel, hogy emléktárgyak árverésével pénzt gyűjtsön Raising Malawi nevű alapítványa számára. A jegyek drágák voltak, az aukcióra bocsátott tételek között pedig szerepelt Madonna turnéruházata és esküvői fényképei, valamint olyan festmények is, amelyek az ő tulajdonában voltak.

Előzmények

Madonna legutóbb 1993-ban turnézott Ausztráliában a The Girlie Show című, negyedik koncertkörútjával. Az országot a következő öt turné során kihagyta, egészen addig, amíg meg nem jelentette tizenharmadik stúdióalbumát, a Rebel Heart-et (2015). Az album népszerűsítése érdekében Madonna bejelentette a Rebel Heart Tourt, és megerősítette, hogy a koncerttel Ausztráliába is ellátogat, valamint első alkalommal fel fog lépni Új‑Zélandon is. Ausztráliába érkezése előtt Madonna egy extra előadást jelentett be 2016. március 10-re, Melbourne Forum Theatre nevű helyszínére. A műsort bensőséges fellépésként hirdették meg, és az énekesnő a zene, a művészet és a komédia fúziójaként írta le. A Madonna: Tears of a Clown címet kapta, és az énekesnő ausztrál rajongói számára készült, akik 23 éve vártak arra, hogy újra láthassák őt élőben. 2015 áprilisában, a The Tonight Show Starring Jimmy Fallon című műsorban tett promóciós szereplése során Madonna bevallotta, hogy „egy kicsit titkos komikus”, és egy jelenetet is előadott a műsorban; hozzátette: „Mindig extravagáns show‑kat csinálok, amelyek előállítása egy vagyont emészt fel… senki nem keres rajtuk… és néha a leegyszerűsítésről álmodom.” Az előadás során az énekesnő elmagyarázta, miért döntött a Tears of a Clown megvalósítása mellett:

„A fejemben már régóta ott van ez az ötlet, a Tears of a Clown, amely a zene és a történetmesélés kombinációja. Mert a nap végén úgy gondolom magamra, mint egy történetmesélőre. De ez most kőkemény, f---, szóval legyetek türelmesek, és adjatok minden támogatást, amit csak tudtok. Szívből jön. Úgy döntöttem, hogy ezt a folyamatban lévő munkát, ezt a nyers próbát itt, Ausztráliában mutatom be először, mert nagyon rosszul érzem magam amiatt, hogy legutóbb le kellett mondanom a fellépést. Sajnálom. Olyan türelmesek voltatok, olyan sokáig vártatok rám, úgy érzem, tartozom nektek valamivel, úgyhogy ez az ajándékotok… Szeretnék tenni egy nyilatkozatot… Ha bárki úgy gondolja, hogy egy kész, végleges show‑ra jött, ott az ajtó. Ez valami vadonatúj cucc. Nem tudom, szeretitek‑e ennyire nyersen.”

A jegyek Madonna hivatalos rajongói klubja, az Icon tagjai számára váltak elérhetővé, valamint a nyertesek adatait a Madonna.com oldalon és a koncertpromóter Telstra promóciós weboldalán tették közzé. A sajtóbeszámolók szerint a jegyek nem voltak átruházhatók, és a vásárló neve is szerepelt rajtuk. Mindegyik abba kategóriába tartozott a Forum Theatre-ben, amelynek maximális befogadóképessége 1500 fő, és nincs előre lefoglalt helyjegy, hanem érkezési sorrendben foglalják el a helyüket a nézők. A produkciós kialakítás és a kifutó hozzáadása miatt a rendelkezésre álló tér ennél kisebb lett. Az előadás előtt a The Sydney Morning Herald arról számolt be, hogy a rajongók már sorban álltak a helyszín előtt, miközben Madonna bent próbált, illetve a Hisense Arena területén is. A próbákról készült képek és dalok kiszivárogtak a Drownedmadonna.com rajongói oldalra, miközben Madonna menedzsere, Guy Oseary képeket töltött fel az Instagramra. Madonna saját Instagram‑fiókjában több utalást tett a bohócokra, köztük egy rövid videót is feltöltött, amelyen egy kis triciklin ül. Az előadásról megerősítették, hogy rögzítették, és megjelenik a Rebel Heart Tour DVD mellett.

Szinopszis

Az előadás napján a Forum Theatre ajtajait eredetileg 20:30‑kor kellett volna megnyitni, de mivel Madonna késő estig próbált, a show csak éjfélkor kezdődött el. A műsor úgy indult, hogy Madonna bohócnak öltözve jelent meg a színpadon: bő, fodros ruhát, rózsaszín és sárga harisnyát viselt, és triciklin körözött a színpadon. Végül a színpad elejére érve leesett a tricikliről. Miután beszélgetett a közönséggel és cukorkát dobált nekik, Madonna elkezdte énekelni Stephen Sondheim „Send in the Clowns” című dalát, amely eredetileg az 1973‑as A Little Night Music musicalhez készült; a háttérben Charlie Chaplin filmjeiből vett képek jelentek meg. Ezután a „Drowned World/Substitute for Love” következett, amelyet a színpad közepén állva adott elő. A következő három dalnál Madonna a zenekarhoz csatlakozott, és gitárral a kezében ült le: az „X‑Static Process”, Elliott Smith „Between the Bars” című dalának feldolgozása, a „Nobody’s Perfect” és az „Easy Ride”. Valamennyi dalhoz cirkuszi témájú vetítések társultak; ezt követően Madonna az „Intervention” című dalt énekelte, miközben fia, Rocco képe jelent meg a háttérben. Az énekesnő utalt arra a gyermekelhelyezési perre, amelyet volt férjével, Guy Ritchie‑vel folytatott Roccóval kapcsolatban.

További akusztikus dalok következtek, köztük az „I'm So Stupid”, a „Paradise (Not for Me)”, a „Joan of Arc” és a „Don't Tell Me”. A következő dal, a „Mer Girl” előtt Madonna elmondta, hogy egyszer apja házában tartózkodott, és ellátogatott arra a helyre, ahol édesanyja volt eltemetve; a gaztól benőtt terület inspirálta a dal megszületését. Ezután Madonna az „Borderline” akusztikus változatát énekelte, majd a „Take a Bow” következett. A ráadás az „Holiday” akusztikus verziója volt, amelyben Madonna ukulelen játszott, miközben a zenekar és a bohócnak öltözött táncosok kísérték.

Kritikák

Cameron Adams a News.com.au oldalról így írt: „[Madonna] szomorúságának nagy részét beleöntötte az intim, kétórás Tears of a Clown műsorba, érzelmes előadásokat fűzve össze csipkelődő viccekkel és könnyed beszélgetésekkel.” Egy másik, az előadást értékelő cikkében Adams megjegyezte, hogy a Tears of a Clown „olyan dolog, amiről sosem gondoltad volna, hogy egy szupersztártól látni fogsz”. Dicsérte Madonna vicceit és a dalok közötti, életéről szóló beszélgetéseit, amelyek szerinte „nyersek és sebezhetőek” voltak, és bevallotta, hogy „lenyűgöző — és nehéz — volt nézni. Nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy Madonna a színpadon bármit is kevésbé tökéletesen, teljesen begyakorolt showként adjon elő.” A kritikát lezárva Adams úgy vélte, hogy a Tears of a Clown Madonna jövőbeli turnéiról is árulkodik. A The Independent számára író Nick Levine megjegyezte, hogy az énekesnő „stand-up komikusi képességeit is tesztelte néhány pikáns viccel, és megragadta az alkalmat, hogy megvédje vitatott öltözködési stílusát”. Debbie Cuthbertson a The Sydney Morning Herald lapnál pozitív kritikát adott a műsorról, mondván: „Az önfegyelem királynőjétől ez egy nyílt, időnként sebezhető betekintés volt a személyiségébe. Nyugodtnak tűnt, miközben Cosmopolitant ivott, és hosszan beszélt a dalok között.” Cuthbertson továbbá méltatta a Forum Theatre helyszínválasztását, úgy vélve, hogy az „inspirált döntés volt, és a stáb úgy világította meg ezt a nagy múltú épületet, hogy minden finom báját kiemelte — olyan módon, amire más fellépőnél nem emlékszem.”

Lachlan Kanoniuk, a The Guardian zenekritikusa megjegyezte Madonna „pikáns” vicceit és anekdotáit, amelyeket a színpadon osztott meg. A műsort „furcsa elegynek” írta le, amelyben „régi vaudeville‑stílus, M15+, pajzán humor és rossz szójátékok keveredtek; voltak bohócos poénok, szexviccek, amelyek valójában elég rosszak voltak, de olyan jó komikusi előadásmóddal adta elő őket”. Kanoniuk a műsort Prince Piano & a Microphone Tour turnéjához is hasonlította, és dicsérte Madonna énekét a „Between the Bars” alatt, úgy jellemezve, hogy „nincsenek jelmezváltások, nincsenek precízen összehangolt táncmozdulatok, csak Madonna, aki akusztikus gitáron játszik, és a lelkét tárja ki a színpadon”. Francis Gibb a The Times lapnál Madonna „Intervention” alatti előadását bensőséges és „meztelen” pillanatnak találta, amelyet az énekesnő a jogi csatározás miatt élt át. Jon Lisi a PopMatters oldalról úgy vélte, hogy a Rebel Heart Tour‑ral ellentétben Madonna „mondanivalóval” lépett színpadra a Tears of a Clown műsorban. Ugyanakkor nem volt biztos abban, hogy Madonna valóban sebezhető volt‑e bohócként, vagy inkább „trollkodott”. A „Intervention” Roccónak való eléneklésére utalva Lisi azt írta: „Természetesen szereti a fiát, de talán ez kevésbé az ő fájdalmáról szólt, és inkább arról, ahogyan a sajtó kihasználja ezt a fájdalmat. Ahogy a műsor egyre intimebbé vált minden dallal és személyes történettel, egy zavaró gondolat kúszott a fejembe: mi van, ha ez az egész egy viccnek volt szánva?” Lisi végül úgy vélte, hogy a műsor „átmeneti pontot is jelenthet [Madonna] karrierjében”, bár a célja továbbra is bizonytalan.

Miután a show véget ért, több médium arról számolt be, hogy Madonna talán részeg volt az előadás alatt; Madonna azonban élesen visszautasította ezeket a híreszteléseket, így reagálva: „Köszönöm, hogy támogattok. Kár, hogy az emberek nem ismerik a színészi játék és a karakter megformálásának művészetét. Soha nem tudnék egyik fellépésemen sem betépve vagy részegen színpadra állni. És igen, mindennek a mélyén ott van a szexizmus és a nőgyűlölet , ami bizonyítja, hogy nemcsak hogy nem kapunk egyenlő fizetést, de még mindig eretnekekként kezelnek minket, ha kilépünk a sorból és merünk a dobozon kívül gondolkodni! A szexizmus él és virul, de én #livingforlove vagyok.”

Következő előadás 2016 októberében Madonna bejelentette, hogy együttműködik az Art Basel szervezőivel, hogy újraélessze a Tears of a Clown előadást egy jótékonysági gála keretében, amelyet 2016. december 2‑án tartottak a Miami Beachen található Faena Forumban. A helyszínt az argentin szállodás és ingatlanfejlesztő, Alan Faena hozta létre, és az előadás egybeesett a Forum megnyitásával. A koncertet művészeti aukció és vacsora kísérte, amely Madonna Raising Malawi alapítványát támogatta, többek között olyan projektek finanszírozására, mint a Mercy James Gyermeksebészeti Kórház Malawiban, valamint művészeti és oktatási kezdeményezésekre a hátrányos helyzetű gyermekek számára. Madonna saját műgyűjteményének darabjait is árverésre bocsátotta, valamint korábban soha nem látott fényképeket színész‑exférjével, Sean Pennnel kötött házasságából, amelyeket Herb Ritts készített. A jegyek rendkívül drágák voltak: a general admission 5000 dollárba került, míg a VIP meet‑and‑greet csomagok ára elérte a 150 000 dollárt. Madonna a Rebel Heart Tour flapper ruháját is elárverezte, amelyet az előadás során Ariana Grande énekesnő modellként viselt. Penn jelen volt a közönség soraiban, több tételre is licitált, és egy ponton bilincsbe verte Madonnát, majd átmászott a lábai között, hogy magasabb licitet csikarjon ki.