Polaire (Sidi M'Hamed, Algéria, 1874. május 14. – Champigny-sur-Marne, 1939. október 11.) francia énekesnő, táncosnő, színésznő. Emlékiratai szerint tizenegy testvére volt. Csak négyen élték túl a csecsemőkort. Apjuk tífuszban halt meg, amikor Émilie ötéves volt. Özvegy édesanyjuk − mivel nem tudta eltartani gyermekeit − ideiglenesen nagyanyjuknál helyezte őket Algírban.
Pályafutása
1891-ben Polaire énekesnőként kezdte pályafutását a Jardin de Paris-ban. François-Rupert Carabin szobrászművésznek modellkedett, akinek számos alkotása viseli az arcvonásait. Rendkívül vékony dereka védjegyévé vált. „Amikor tegnap este levette fekete selyemköpenyét, szándékosan lassan és átgondoltan tette, hogy a közönségét a lehető leghosszabb ideig izgalomban tartsa, ahogy az egy ilyen egyedi vonás leleplezésekor illik, és a jelenlévő nők izgatottan várták a látványt.” Az esti program mellett egy 35 centis mérőszalagot is osztottak ki, amelyen a következő felirat állt: „Ez Polaire derékbősége. Hát a tiéd?”
Egy kifejezetten neki írt dal így kezdődött: „Quand j'débutais au music-hall, / ma taille tenait dans un faux-col. (Amikor elkezdtem a music-hallban, a derekam belefért egy férfiing gallérjába”). Amikor 1915-ben fellépett a londoni Coliseumban, menedzsere kiállította egyik 35 centis fűzőjét a színház egyik sarkában lévő vitrinben, és azt nyilatkozta a sajtónak, hogy ez a derék az istenek ajándéka.
Önéletrajzában Polaire azt írja, hogy a dereka természeténél fogva ilyen keskeny; a nagy karrierje kezdete előtti fényképeken látható kevésbé darázsszerű megjelenését azzal magyarázta, hogy kipárnázta magát.
1902. január 22-én debütált színészként a Théâtre des Bouffes-Parisiensben és nagy sikert aratott a „Colette Claudine à Paris" című darabban.
1908-ban operettekben kezdett fellépni. Willie Hammerstein amerikai színházi ügynök 1910. júniusában New Yorkba vitte Polaire-t. New Yorkban nagy sikert aratott a „Le Visiteur" című darabban. Különösen figyelemre méltóak voltak az apacsokkal készült táncjelenetei, amelyeket újdonságnak tekintettek. Polaire szerepelt az amerikai „The Sparrow" és a német „Halbwelt" című filmben. 1911-ben főszerepet játszott Reinhard Bruck „Lebensfreude“ és „Zouza“ című némafilmjeiben. A filmeket Düsseldorfban forgatták.
1915-ben Polaire gyakran szerepelt Londonban és részt vett háborús adománygyűjtő akciókban.
Az 1920-as évek elejéig különböző darabokban játszott. 1923-tól kezdve számos panoráma felvétele készült, amelyek nagyon jól fogytak. Az 1933-ban megjelentek emlékiratai „Memoiren Polaire par elle-même“ címmel.
Polaire 65 éves korában, 1939. október 14-én halt meg Champigny-sur-Marne-ban.
Diszkográfia Allo ! Chéri (1918) Pour être heureux (1920) La glu (1920) Tchike Tchike (1923) Pour être heureux (1923) Nocturne (1929) La glu (1929) Le p'tit (1929) Le train du rêve (1930) Le premier voyage (1930) La prière de la Charlotte (1936)
Jegyzetek
Források https://www.polaire-1900.com/ https://digital.ulb.hhu.de/ulbdzd/periodical/pageview/10228183 https://knerger.de/html/polaireschauspieler_130.html
Kategória:1878-ban született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek Kategória:Francia énekesek Kategória:Francia színésznők Kategória:Algériai nők