Brijest () település Bosznia-Hercegovinában, Teočak községben, a Tuzlai kantonban, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén. Brijest településnek a Föderáció területéhez került kis, gyéren lakott része.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 23, közúton 29 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 16 km-re délnyugatra, a Majevica-hegység északkeleti lejtőin, 320-500 méteres magasságban található. https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/bijelina_11/h172.htmlTopografska karta Bijelina 427-3-3
Éghajlata Teočak község éghajlata átmeneti jellegű, alapvetően mérsékelten kontinentális, de a magasabb fekvésű, dombvidéki részeken pedig már hegyvidéki hatások is érvényesülnek. A község a Majevica-hegység északkeleti lejtőin fekszik, nagyjából 300–600 m tengerszint feletti magasságban, ezért éghajlata hűvösebb és csapadékosabb a közeli síkvidéki területeknél. Az éves középhőmérséklet nagyjából 10–11 °C körül becsülhető. A leghidegebb hónap a január, az átlagos minimumok fagypont körül, a maximumok többnyire 5–7 °C körül alakulnak. A legmelegebb időszak a július és az augusztus, amikor a nappali maximum rendszerint 27–30 °C, de hőhullámok idején 35 °C fölé is emelkedhet. Az évi csapadékmennyiség 900–1100 mm közötti, tehát viszonylag csapadékos a terület. A csapadék egész évben előfordul, nincs kifejezetten száraz évszak. A kontinentalitás miatt azonban a késő tavaszi–kora nyári időszak különösen csapadékos lehet. A júniusi csapadékmaximum általános jelenség Észak-Boszniában. A hó télen rendszeres, de a hótakaró tartóssága erősen függ a magasságtól és az adott évtől. A magasabb településrészeken több hóra lehet számítani. A nyár meleg, időnként forró, de a domborzat miatt az éjszakák általában kellemesebben lehűlnek. A tél hideg, gyakran ködös és párás; időnként erősebb fagyok is előfordulnak.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb3725Bosnyák00Horvát10Jugoszláv20Egyéb40Összesen3795 Története Általánosságban azt mondják, hogy valaha a faluban „magyarok” éltek, akik a hosszú téli időjárás miatt elmenekültek. A falusiak azt mondják, hogy még mindig megvannak az íriszek, amelyek a „magyar” házak mellett álltak. Ismeretesek a macskakövek egészen a Brijesto tetején lévő temetőjükig - Brijesto, Podgora és Rastošnica határán, amelyet Mramorjének hívnak. Ez a temető ma bozóttal van benőve. Néhány síremléken (a legenda szerint) olyan díszek voltak, mint a holdsarló és a kígyóvonal. Még mindig megvan 2-3 stećak, a többit széttörték és felhasználták az emberek. Mramorjén korábban követ bányásztak. A falu körül régi házak vannak szilvafákkal.
Azt mondják, hogy korábban házak álltak, majd egy nagy erdő nőtt ott, amelyet a mai családok ősei irtottak ki. A Vasiljeva njiva, Andrijina kuća stb. nevek a régi lakosok emlékét őrzik. Az egyik mezőt Zajednicának hívják, ma a Miletić család birtokolja. Ott valaha szintén egy ház állt. Általános hagyomány, hogy a faluban élő mai családok ősei az erdei tisztásokon telepedtek le, és úgy tartják, hogy a Perići a falu legrégebbi családja. Mások szerint Mrkonja, Radovanović őse volt az első a mai családok közül, akik letelepedtek a faluban.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településen 39 háztartást és 299 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 140. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település kisebb, déli része a Föderációhoz és Teočak községhez, míg az északi, nagyobb rész a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került.
Jegyzetek
További információk Teočak község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései