Kempf Józsefné Borostyáni Irma, születési nevén Bernstein Mária Franciska Terézia magyar írónő. Tárcákat, rajzokat és elbeszéléseket írt; műveit többek között K. Borostyáni Irma, Kempf Józsefné és Kempf Borostyáni Irma néven publikálta. Kemenes Kempf József felesége, Borostyáni Nándor nőtestvére, Irma von Troll-Borostyani sógornője.
Élete
BorostyániAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 10157/1861 Alfonz (1817–1871) tanár és Brada Mária gyermekeként született Szegeden. Kempf József klasszika-filológus, tanár, tankönyvíró és műfordító felesége, Borostyáni Nándor hírlapíró nővére volt.
Irodalmi pályáját a 19. század végén bontakoztatta ki. Tárcákat, rajzokat és elbeszéléseket közölt több korabeli magyar lapban és folyóiratban. Szinnyei József szerint írásai a Hölgyek Lapjá-ban 1878-ban, a Temesi Lapokban 1879-ben, az Ország-Világban 1883-ban, a Délmagyarországi Lapokban 1883–1884-ben, a Családi Lapokban 1884-ben, a Pesti Hirlapban 1886-ban, majd 1890–1891-ben, a Katholikus Hetilapban 1886-ban, a Délmagyarországi Közlönyben 1889-ben, a Magyar Háziasszony Naptárában 1888–1889-ben, valamint a Hölgyek Naptárában 1890-ben jelentek meg.
Borostyáni Irma több műfajban publikált. Tárcái és rajzai mellett elbeszéléseket is írt, és a századforduló előtti évtizedek számos női és általános irodalmi-kulturális lapjában rendszeresen szerepelt. A Magyar Géniusz repertóriuma szerint A letört bimbó című írása 1893-ban Kempf Józsefné néven, a Férfi hűség pedig 1894-ben Kempf Borostyáni Irma néven jelent meg. Nevét cikkei alatt rendszerint K. Borostyáni Irma alakban írta.
Irodalmi munkássága mellett drámaírással is foglalkozott. 1895-ben a Kis Zsuzsa című vígjátékával tűnt fel egy pályázaton. Élete utolsó időszakában is foglalkoztatták drámai tervek: halála előtt néhány héttel fejezte be Bűnös szerelem című, háromfelvonásos társadalmi színművét, amelyet a Nemzeti Színházhoz is benyújtott.
Halála
Borostyáni Irma 1911-ben, tragikus körülmények között, hirtelen halt meg. A Vasárnapi Ujság a haláláról szóló nekrológjában Kempf (Kemenes) Józsefné, Borostyáni Irma néven emlékezett meg róla, és kiemelte, hogy korábban, zajtalanul, a feltűnő szereplést kerülve, de tehetséggel és sikerrel dolgozott az irodalomban. A nekrológ alapján halála váratlanul következett be. A Vasárnapi Ujság az írónő irodalmi működését is méltatta, különösen azt hangsúlyozva, hogy munkásságát nem kísérte feltűnő közszereplés. A Fiumei úti sírkertben nyugszik.
Arcképe az 1910–1911-es Új Idők évfolyamának névmutatójában „Kemenes-Kempf Józsefné, Borostyáni Irma” néven szerepel, a 43. oldalszámra utalással.
Családja
Borostyáni Irma Borostyáni Nándor hírlapíró nővére volt. A Mikszáth-levelezés jegyzete ezt a családi kapcsolatot közvetlenül is rögzíti. Férje, Kemenes Kempf József klasszika-filológus és műfordító volt. A házaspár mindkét tagja kapcsolatban állt a korabeli magyar irodalmi és kulturális élettel.
Művei
A letört bimbó (1893) Férfi hűség (1894) Másodvirágzás (1899; könyvkiadás: 1900) A vígjátékot 1899-ben a Nemzeti Színház is bemutatta K. Borostyáni Irma neve alatt. A mű 1900-ban önálló kötetben is megjelent K. Borostyáni Irma (Kempf Józsefné) szerzőségével. Emlékezés Biharfürdőre (1903)
Jegyzetek
Források
repertóriumi adat Borostyáni Irma Másodvirágzás című vígjátékáról In:
Budapesti Napló a Másodvirágzás bemutatásáról In:
Szinnyei József adatai alapján Borostyáni Irmáról In:
Emlékezés Biharfürdőre – 1903-as kiadvány bibliográfiai adatai. In:
Kategória:Magyar írók Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1911-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Szegediek