A hegyi papírdarázs ( Polistes biglumis) a redősszárnyú darazsak családjába tartozó, Eurázsiában honos darázsfaj.
Megjelenése A hegyi papírdarázs nősténye és dolgozója 11−16 mm hosszú. Alapszíne fekete, az előháton sárga jegyekkel, a potrohon sárga csíkokkal. A rágón mindig van nagy sárga folt, a pofa legtöbbször fekete. A pontszemek kb. egyenlő oldalú háromszöget alkotnak, egymástól csak fele olyan távol helyezkednek el, mint az összetett szemektől. A halánték a felső harmadában a legszélesebb. A fejpajzs töve körül igen sűrűn és finoman, a csúcsi felén elszórtabban és erősebben pontozott, egyébként zsíros fényű. A csápostor felső oldala csaknem egész hosszában fekete, ritkán sötét barnásvörös, a halvány barnássárga alsó oldalától élesen elhatárolódik. Az előhát hátulsó ferde szegélycsíkja gyakran rövid vagy hiányzik. A középhát csak kivételesen sárga foltos. A középhát sűrű szőrözete kb. kétharmad olyan hosszú, mint a fejtető feltűnő szőrözete. Az áltorszelvény keresztráncai mélyek és élesek. Az utolsó haslemez mindig fekete.
A hím 11−15 mm hosszú. Túlnyomóan sötét, a sárga foltok kisebbek és keskenyebbek A fejpajzs sűrűn, finoman, egyszeresen pontozott és legalább a tövén nem nőttek serteszőrök, alsó részén nagyobb pontok vannak, alsó szegélye tompaszögű, két oldalán nincs oldalgerinc. A homlokpajzs sima, barázda nélküli, két oldalán ritkán finom oldalgerinc alakul ki. A csápostor felül végig fekete, az utolsó íz legfeljebb szélességénél kétszer hosszabb. A csáp karcsú, a negyedik íz a szélességénél kissé hosszabb, a 6−7. íz jelentősen rövidebb. A középhát szőrözete hosszú.
Elterjedése Eurázsiában honos, az Ibériai-félszigettől és a Brit-szigetektől Közép-Ázsiáig. Magyarországon a bimaculatus alfaj fordul elő; a hegységekben (Mátra, Zemplén, Keszthelyi és Kőszegi-hegység) nem ritka.
Életmódja Hegyvidéki faj, főleg 600−1200 m közötti középhegységekben él, de 2400 méterig is előfordul. Burok nélküli, egyetlen lépből álló papírfészkét földközelben, kövekre, tüskés bozótokra. épületfalakra építi, lehetőleg oda, ahol a reggeli nap éri. Az átlagosan 120 sejtből álló sötétebb szürke lép többnyire függőlegesen áll, a sejtek oldalra, a napfény felé néznek. Az idősebb fészkek színe grafit-, kissé ibolyásszürke, a sejtek zárókupolája füstösen futtatott.
Az áttelelő királynő május-júniusban alapítja az új fészket, az új ivaros alakok augusztus-szeptemberben repülnek. A kasztok nincsenek egyértelműen elkülönülve, a nélkülöző, rossz körülmények között élő fészeknek nincsenek dolgozói, csak ivaros nőstények és hímek. A királynők testalkata vaskosabb és kevesebb időt töltenek élelemkereséssel. Előfordul, hogy az új királynők párzás után elűzik más fészkek királynőjét.
Magyarországon nem védett.
Források Móczár László: Redőssszárnyúdarázs-szerűek-Vespoidea Magyarország állatvilága XIII/B kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995 Polistes biglumis Bees , Wasps and Ants Polistes biglumis GBIF
Kategória:Hártyásszárnyúak Kategória:Rovarfajok Kategória:Magyarország hártyásszárnyúi Kategória:A Kárpát-medence rovarai