Váradi József, művésznevén Kicsi Tyson vagy Tyson (Budapest, 1974. március 25. –) Fonogram-díjas magyar rapper, dalszövegíró, zeneszerző és regényíró. A magyarországi gengszterrap korai korszakának ismert alakja, a T.K.O. formáció alapító tagja, Dopeman korai alkotói társa, valamint 2007-ig Majka mentora, alkotói társa és legfontosabb dalszerzője. A 2010-es évektől a Libri Kiadó gondozásában megjelent, a józsefvárosi utca világát és a történelmi múltat bemutató regényei révén a kortárs prózairodalom szerzője, emellett iskolai irodalmi és ifjúsági bűnmegelőzési programok vezetője.
Élete és pályafutása
Korai évei és tanulmányai Budapest VIII. kerületében nőtt fel szegény körülmények között. Édesapja hároméves korában elhagyta a családot, így édesanyja egyedül nevelte fel. Roma és zsidó gyökerekkel rendelkező családból származik. Általános iskolai tanulmányait a Somogyi Béla utcai Általános Iskolában végezte, ezzel párhuzamosan komolyzenei zongoraképzésben részesült, majd jazzkonzervatóriumot végzett. Ezt követően a Gundel Károly Vendéglátóipari Iskolában szerzett szakmai végzettséget. Fiatalkorában versenyszerűen ökölvívott, a ringbeli mozgása és harcmodora miatt kapta edzőtársaitól a "Kicsi Tyson" nevet. A hiphopzenével és a breaktánccal az 1980-as évek derekán találkozott a józsefvárosi terek és a korai klubok közegében. Fiatalkori utcai konfliktusai miatt korábban zsarolásért két év (három évre felfüggesztett) szabadságvesztésre ítélték, amelyről később nyíltan beszélt elrettentő tapasztalatként.
Zenei pályafutása
A kezdetek, a T.K.O. és Dopeman (1997–2002) 1997-ben kezdett el dalszövegírással foglalkozni, kezdetben jazz-zenészeknek írt szövegeket, majd a hazai hiphopszcénában folytatta pályáját. Első nyilvános lemezszereplése Dopeman 1999-es, Fordult a kocka című debütáló albumán volt a József utca című dalban, majd közreműködött Ganxsta Zolee lemezein és fellépésein is.
1999-ben Ogli G-vel (Oglizán András) megalapította a T.K.O. rapcsapatot. Még abban az évben kiadták a Mesél az alvilág (1999) című nagylemezt (Warner Music Hungary / 1G Records), amelyen Ganxsta Zolee és Dopeman is közreműködött. A formáció működése Ogli G 2001-es előzetes letartóztatása után lezárult. Tyson ezt követően rövid ideig tagja volt Mohaman Da Flava Család formációjának, ahonnan anyagi és elszámolási viták miatt távozott.
A La Mafia Familia produkciós körben kiemelkedő szerzői és előadói szerepet vállalt Dopeman Az Országház fantomja (2002) című nagylemezén. A lemez tizenkét dala közül hét felvételen működött közre.
Szólólemezek és együttműködése Majkával (2002–2007) 2002 végén az 1G Records gondozásában megjelent első önálló szólóalbuma Ucca címmel, amely a nyolcadik kerületi hétköznapokat, a szegénységet és a bűnmegelőzés fontosságát dolgozta fel. Az albumot a MAHASZ a 2003-as Arany Zsiráf-díjra (későbbi Fonogram-díj) jelölte az év rap- vagy hiphopalbuma kategóriában.
2003-tól 2007-ig Majka zenei mentora, legfőbb alkotótársa és dalszövegírója volt. A Való Világ 1 után megjelent Az ózdi hős (2003) platinalemez sikerdalainak túlnyomó többségét Tyson írta szövegíróként és zeneszerzőként, miközben zenei rendezőként (vocal coach) stúdióban irányította a felvételek előadásmódját. 2003-ban Dopemannel személyes és szakmai konfliktusok miatt megszakadt a kapcsolata, amelyet 19 év elteltével, 2022 januárjában rendeztek nyilvánosan.
2004-ben közös nagylemezt adott ki Majkával: a Majka feat. Tyson: Történt, ami történt című album (rajta a népszerű Mondd, ami fáj című dallal) 2005-ben elnyerte a Fonogram-díjat az év rap/hiphop albumaként. 2004-ben Prieger Zsolt (Anima Sound System) mellett a zenei arculatért felelt Oláh J. Gábor Rap, revü, Rómeó című mozifilmjében. 2006-ban megjelent második szólólemeze A hitetlen címmel, amelynek címadó slágere (Hitetlen) és az Oh Nem című videóklipje révén a kiadvány 2007-ben szintén Fonogram-jelölést kapott.
A Weszélyes Elemek mentorálása A 2000-es évek elején a józsefvárosi Nagytemplom utcában figyelt fel az akkor még tizenéves Weszélyes Elemek (Gáspár Ernő "Káló" és Báder György "Gyurma") nevű formációra. Mentorként egyengette a pályájukat, fellépéseket és televíziós szereplést szervezett nekik az RTL Klub Fókusz című műsorában. A fiatal előadók szerzőként és közreműködőként szerepeltek a Rap, revü, Rómeó filmzenéjén (Sheriff), valamint a Fonogram-díjas Történt, ami történt lemez két dalában (Watcha, 8, ami hazavár), később pedig Tyson vendégszerepelt a duó Nagy Templom Utca című felvételén.
Későbbi zenei munkák és stílusváltás 2005 novemberében közreműködött Horgas Eszter, Al Di Meola és idősebb Malek Miklós Mária (Égi szerelem) című oratóriumában a Papp László Budapest Sportarénában. Ez a klasszikus zenei fúzió fontos elmozdulást hozott művészi pályáján a korábbi nyers gengszterrap tematikájától a kísérletezőbb műfajok felé. Pályafutása során négy platina- és hat aranylemez szövegeinek megírásában vett részt, és dolgozott többek között Gáspár Lacival, Pápai Jocival (a Bom Chicka Wah Wah című dalban), Thomas Sheeppel és Burai Krisztiánnal is. Harmadik önálló nagylemeze 2015-ben jelent meg Csibész becsület címmel.
Szakmai viták és a hitelesség kérdése A 2010-es évek elején nyilatkozataiban élesen bírálta a hazai szórakoztatóipari rapelőadókat (köztük egykori alkotótársait, Dopemant és Majkát), hangsúlyozva, hogy a rap műfajának lényege az önálló szövegírás és az önazonosság, az önálló gondolatok nélküli előadók pedig hiteltelenek. Ezzel szemben Majka egy 2014-es interjúban Tyson kiemelkedő tehetségét elismerve úgy fogalmazott, hogy Tyson megbízhatatlansága és személyes hanyagsága vezetett karrierjének megtorpanásához, miközben visszautasította a dalszövegek kizárólagos szerzőségére vonatkozó állításokat.
Irodalmi munkássága A zenei munkák után, a 2000-es évek végétől figyelme a szépirodalmi prózaírás és a történelmi kutatómunka felé fordult. Korai józsefvárosi történeteit először az interneten tette közzé, majd 2008-ban magánkiadásban jelent meg Amit a Nap kilesett címmel, amely későbbi kötetei közvetlen alapjául szolgált. Bár kéziratait eleinte előítéletek miatt elutasították, a szövegek átdolgozása után 2012-ben szerződést kötött a Libri Kiadóval, amely egymást követően adta ki három önálló regényét: </references>
Az utca hercege – Kis magyar gettóregény (2013): Önéletrajzi ihletésű regény és közvetlen hangvételű társadalomrajz. A mű a nyolcvanas, kilencvenes évek és az ezredforduló józsefvárosi mindennapjait, a hazai breakkultúra indulását, a vendéglátós környezetet és a perifériára szorult sorsokat ábrázolja fanyar humorral. A füvészkerti galeri (2016): Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének újragondolása és folytatása a vörösingesek (Áts Feri és a Pásztor testvérek) szemszögéből. A kötet megírásához a szerző az 1901 és 1909 közötti korabeli sajtóhíreket kutatta fel. A művet több oktatási intézményben ajánlott vagy kiegészítő irodalommá nyilvánították, abban a budapesti iskolában pedig, ahol maga Molnár Ferenc is tanult, hivatalos érettségi tétellé választották. Szivárvány Birkenau felett (2019): Történelmi regény a roma holokausztról. A regény alapját a budapesti kávéházi roma muzsikusok és vendéglátósok deportálásának kutatása adta. A cselekmény Lakatos Ágoston fiktív budapesti hegedűművész sorsán keresztül ábrázolja a koncentrációs tábor valóságát, akit Josef Mengele kísérletei mellé rendeltek kísérőzenésznek (Paganini La Campanella című darabját előadva). A kötet 2020 elején, a haláltáborok felszabadításának 75. évfordulóján felkerült a Bookline Top 50 sikerlistájára. A témához kapcsolódóan 2020-ban az Élet Menete Alapítvány és a Cseppkő Gyermekotthon támogatásával elkészítette a Pharrajimos – A vagon című holokauszt-slam poetry videóját, amelyet egy Auschwitzot megjárt eredeti vasúti vagonban forgattak.
2020-tól a Hajónapló kulturális portálon rendszeresen jelentek meg novellái, tárcái és a régi Budapest figuráit (köztük Rigó Jancsi prímást, Czája József birkózót, Zoli bohócot és Tarai Muki főrikkancsot) bemutató elbeszélései. Ezt követően negyedik regényén kezdett dolgozni, amely a Magyar Nemzeti Múzeum legelső portásának reformkori életét dolgozza fel.
Társadalmi és oktatási tevékenysége
Ifjúsági bűnmegelőzés és drogprevenció Váradi József a Józsefvárost kulturális olvasztótégelyként írta le, ahol gyerekkorában romák, zsidók, magyarok és más nemzetiségűek békében éltek egymás mellett. Miután fiatalon közvetlen közelről élte át egy barátja droghasználat miatti halálos balesetét, saját tapasztalatai alapján határozottan szembefordult az utcai bűnözéssel és a kábítószerekkel, hangsúlyozva, hogy az illegális életforma kizárólag börtönhöz vagy korai halálhoz vezethet ("nincs ősz hajú díler és nincs ősz hajú drogos"). A 2008-2009-es romagyilkosságok idején nyíltan felszólalt a mélyszegénység, a kirekesztés és a társadalmi feszültségek veszélyei ellen.
A 2000-es évek végétől "Kreatív inspirációs program" néven bűnmegelőzési és drogprevenciós foglalkozásokat tart gyermekotthonokban, kollégiumokban és iskolákban Budapesten, Kaposváron és Kalocsán. A kezdeményezés a közvetlen tiltás helyett az alkotómunkára (szövegírás, mese, festészet, versmondás) épít a hátrányos helyzetű fiatalok szociális felzárkóztatása érdekében.
Iskolai irodalmi program (K.T.K.) Kidolgozta a Kortárs Tudatos Kreatív (K.T.K.) elnevezésű iskolai programot, amely modern irodalomórák keretében, alkotóművészeti feladatokon keresztül vonja be a tanulókat az irodalmi önkifejezésbe. Az írásra és az alkotásra úgy tekint, mint egy belső meditációra és imádságra.
Magánélete Két leánygyermek édesapja. Zenei és írói munkássága mellett korábban vendéglátósként és szakácsként is dolgozott. A 2000-es évek végén kávézót vezetett a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely később előkészületben lévő negyedik, reformkori történelmi regényének ihletője lett.
Művészi stílusa és hatásai Szövegeit és prózai munkáit a nyers valóságábrázolás, a józsefvárosi utca nyelvének természetes használata és az önirónia határozza meg. Korai dalszövegeiben az amerikai gengszterrap mintáit ötvözte saját környezetének közvetlen tapasztalataival.
Irodalmi stílusára és narratív építkezésére fiatalkori olvasmányélményei, Molnár Ferenc közege, Pósa Lajos mesélő ritmikája, valamint Rejtő Jenő és Karinthy Frigyes humora gyakorolt közvetlen hatást. Zenei szemléletét és stúdióirányítását a klasszikus zongoraképzés és a jazz improvizatív technikája alapozta meg (Cziffra György és Oscar Peterson játéka nyomán). Rapzenei inspirációi között a műfaj klasszikus úttörőit jelölte meg: Grandmaster Flash, Melle Mel, Rakim, Kool Moe Dee, Run–D.M.C., valamint 2Pac, Daz Dillinger, Marley Marl és Jayo Felony stílusát, míg a hazai előadók közül Hibrid munkásságát emelte ki.
Diszkográfia
Szólóalbumok Ucca (1G Records / Magneoton, 2002) A hitetlen (ArtoFonic, 2006) Csibész becsület (2015)
Fontosabb együttműködések T.K.O. – Mesél az alvilág (Warner Music / 1G Records, 1999) Da Flava Család – Da Flava Család (Hungaroton, 2001) Dopeman – Az Országház fantomja (Magneoton, 2002) – kiemelt dalszerző és közreműködő Majka – Az ózdi hős (Magneoton, 2003) – kiemelt dalszerző és közreműködő Majka feat. Tyson – Történt, ami történt (Magneoton, 2004)
Filmzene és oratórium Rap, revü, Rómeó (filmzene, rendezte: Oláh J. Gábor, 2004) Mária (Égi szerelem) (oratórium, előadók: Horgas Eszter, Al Di Meola, Malek Miklós, 2005) – vendégművész
Könyvei
Válogatott novellái és tárcái A Józsefvárosi Vatikán lakói (tárca, Hajónapló.ma, 2020) A pad (novella, Hajónapló.ma, 2020) A csodatévő Zoli bohóc (elbeszélés, Hajónapló.ma, 2020) A gesztenyeárus (novella, Hajónapló.ma, 2020) Pofozza fel magát a Czája! (elbeszélés, Hajónapló.ma, 2020) Egészséges kegyeletsértés (humoreszk, Hajónapló.ma, 2020) A főrikkancs (elbeszélés, Hajónapló.ma, 2021) Hegedű és szerelem (elbeszélés, Hajónapló.ma, 2021) Fagylaltháború (történelmi tárca, Hajónapló.ma, 2021)
Díjak és jelölések