Mezőcsát város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőcsáti járás székhelye. Miskolc és Mezőkövesd között, mindkét településtől kb. 35 kilométerre található.

Fekvése bélyegkép|Mezőcsát légi felvétel A megyeszékhely Miskolctól közel 35 kilométerre délre, Mezőkövesdtől hasonló távolságra délkeletre fekszik, a Borsodi-Mezőség középső részén; Tiszaújvárostól mintegy 20 kilométerre délnyugatra helyezkedik el.

Bár a főútvonalak elkerülik a várost, közúton több irányból is megközelíthető: Miskolc és Nyékládháza felől, a 3-as főútról letérve a 3307-es úton; Tiszaújvárosból a 35-ös főútról Tiszapalkonyán keresztül a 3313-as úton; a 3-as főútról Budapest felől Mezőkeresztesnél lefordulva, a 3304-es, majd a 3305-ös úton; a Tiszántúlról pedig a Tiszán Ároktőnél komppal átkelve, ugyancsak a 3307-es úton érhető el.

Itt van a végállomása a Nyékládházától induló Mezőcsát–Hejőkeresztúr-vasútvonalnak, amely a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonallal köti össze a települést. Mezőcsát vasútállomás a város belterületének keleti szélén található, közúti megközelítését a 3313-as útból kiágazó 33 313-as számú mellékút teszi lehetővé. A vasútvonalon 2007. március 4. óta a személyszállítás „ideiglenesen” szünetel.

Története A településen őskori leleteket is találtak, ez is bizonyítja, hogy már a történelem előtti időkben is lakott település volt. A preszkítáknak jelentős temetője (Hörcsögös halom) volt a területen. A honfoglaló magyarság is korán megtelepedett itt. 1067-ben apátságot alapítottak a környéken. A város ura ebben az időben a Miskóc nemzetségbéli Bors ispán. Csát – ahogy ekkor hívták a települést – két részből állt: Szabadcsát volt a szabad jobbágyok, Lakcsát a szolgák lakhelye.

A tatárjárás során a település elpusztult, az 1330-as években említik újra, tehát erre az időre épülhetett újjá. Az 1596-os mezőkeresztesi csata után újra elnéptelenedett, mikor azonban Bethlen Gábor fejedelem uralkodása idején Borsod vármegye erdélyi fennhatóság alá került, újra benépesült a falu. Története az elkövetkezendő időkben is ugyanilyen viszontagságos volt, 1686-ban a császári csapatok felégették, 1698-ban azonban már vásártartási jogot kapott, tehát ismét jelentős település lehetett. A 18. század folyamán már vármegyegyűléseket is tartottak a városban. Az 1848-49-es szabadságharcban is részt vesznek a lakosok, megtorlásul a császári csapatok ismét felgyújtották Mezőcsátot.

A kiegyezést követő békés években Mezőcsát tovább fejlődött, a mezőgazdaság mellett a kézművesipar kapott döntő szerepet (kerámiaedények gyártása). 1906-ra elérte a vasútvonal a települést, malmok épültek, bankok nyíltak.

A fejlődő település életében nagy törést okozott a két világháború. Az első világháborúban 176-an haltak hősi halált, nekik állít emléket a Hősök terén, Mezőcsát főterén álló emlékmű. A második világháborúban a zsidó lakosság deportálása is érzékenyen érintette a várost, mert így kereskedői és iparosai jelentős részét elveszítette.

A második világháború embervesztesége Mezőcsát térségében összesen 1280 fő volt:Béke Poraikra – Bus János és Szabó Péter írók és kutatók 1999-ben kiadott I. és II. kötete m. kir. honvéd: 33 fő német katona: 4 fő román katona: 50 fő szovjet katona: 674 fő volt mezőcsáti lakos hősi halottak, és mezőcsáti civil áldozatok: 157 fő mezőcsáti zsidó áldozatok: 362 fő

1944. november 7-én a szovjet hadsereg elfoglalta a települést. Mezőcsát egész történelme folyamán a legtöbb embert a második világháborúban veszítette el.

Az elkövetkezendő évtizedekben Mezőcsát szocialista településként tovább fejlődött. 1982-ben azonban elveszítette a járási székhely rangját, és több szerepkörben is Leninváros (ma Tiszaújváros) vette át a helyét. Ennek ellenére azonban a település külseje egyre városiasabb lett. 1990-ben helyi újság is indult.

1991. január 1-jén Mezőcsát visszakapta régi városi rangját.

Százd Mezőcsáttól délkeletre állt az Árpád-korban Szá(s)zd település is, melyről már az 1067 körüli időkből maradtak fenn adatok. 1267-ben már monostora is említve volt „mon. S. Marie...quod dicitur Zazty” néven.

1368-ban, 1400-ban és 1404-ben (Szá(s)zmonostora, 1404-ben Zaz Monostora néven volt említve. Ma már csak puszta.

2008. június 17-én itt rendezték meg a Mezőcsáti gulyásleves napokat is.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Arnóth János (független) 1994–1998: Arnóth János (független) 1998–2002: Arnóth János (független) 2002–2006: Arnóth János (független) 2006–2010: Dr. Domján László István (független) 2010–2014: Dr. Domján László (független) 2014–2019: Siposné Horváth Anita Ágnes (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Siposné Horváth Anita Ágnes (Fidesz-KDNP) 2024– : Siposné Horváth Anita Ágnes (Fidesz-KDNP)

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,8%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,2%, református 42,1%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 8,4% (18,2% nem nyilatkozott).Mezőcsát Helységnévtár

2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ukránnak, szlováknak, románnak és lengyelnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 14,9% volt római katolikus, 28,7% református, 1,2% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 9,2% felekezeten kívüli (43,7% nem válaszolt).Mezőcsát Helységnévtár

Népművészet

Mezőcsát az 1800-as évek elején a magyar népi Mezőcsát fazekasművészet központja volt. Itt korongolták azokat a virágdíszes cserépedényeket, melyeket aztán a vásározó fazekasok tettek messze földön híressé. Itt készültek először a Miska-kancsók és a madárdíszes pálinkás butéliák is.

Amikor a településen a híres fazekas családok kihaltak, tőlük a tiszafüredi mesterek vették át e szép hagyományt, akik most is formázzák a fehér, madaras mintájú cserepeket, köcsögfákat és butéliákat.

Látnivalók bélyegkép|Mezőcsát templomai, légi fotó Zöldhalompuszta (Mezőcsát és Mezőkeresztes között) 1928-ban itt találták meg a 37 cm hosszú és 409 gramm súlyú, a Kr. e. V-IV. századból származó szkíta aranyszarvast: Dobozy-kastély Márk-kastély Édes-kastély A református templom fakazettás mennyezete (http://fenysugar.com) Zsinagóga Kiss József emlékház Népi tájház Mezőcsáti termálfürdő

Híres szülöttei Farkas Attila (1974. április 2.) rádióriporter, grafikus, festő Kálloy Molnár Péter (1970. június 6. – 2025. december 1.) színész Kiss József (1843–1921) író, költő, szerkesztő. „A Hét” című folyóirat főszerkesztője, aki folyóiratával előkészítette a Nyugat (folyóirat) fellépését. Ő magyarította meg a jambikus verselést. Kordos László (1950. május 23.) geológus, paleontológus Balogh Csaba (1968. november) absztrakt festő, fotográfus Gályász Ildikó (1973. október 8.)

Jegyzetek

Források Cseke László: Észak Magyarország (Panoráma, 1978)

További információk Mezőcsát honlapja Mezőcsát.lap.hu - linkgyűjtemény Térkép Kalauz – Mezőcsát Mezőcsát Hörcsögös halom - preszkíta sír

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Magyarország városai

Kategória:Borsod vármegye települései