A Szaffáridák egy iráni származású emírdinasztia tagjai voltak a 9.–10. században. 861 és 900 között élték fénykorukat: Szisztánból kiindulva Irakig jutottak, a Táhiridák hurászáni birodalmát meghódítva nagyhatalmi pozíciót szereztek, végül aztán transzoxániai Számánidák buktatták meg őket. Ettől kezdve a Szaffáridák a Számánidák szisztáni vazallusai voltak egészen a Gaznavida hódításig 1003-ban, amikortól nem hallunk róluk többet. Fővárosuk az afganisztáni Zarandzs volt.
Történetük bélyegkép|Aranydínár Szidzsisztánból, Halaf ibn Ahmad emír verete (996)
A központtól félreeső, gazdasági szempontból sem túlzottan jelentős Szisztánban a háridzsita beduin menekültek ellen szunnita színezetű ellenállás kezdődött a helybéliek részvételével, melynek élére a fiatal Jakúb ibn al-Lajsz, a rézműves (asz-Szaffár) állt. Mozgalma azonban hamarosan túlterjedt Szisztán határain: 867-ben bevette Herátot, 873-ban pedig a Táhiridák székhelyét, Nisápurt is.
Úgy tűnt, hódítását gond nélkül folytathatja nyugat felé, hiszen a kalifátust ekkor komoly belső válság gyötörte (pl. a zandzs-felkelés vagy a Túlúnidák egyiptomi elszakadása). 875-ben már Fársz és Húzisztán is a támadók martalékául esett. 876. április 6-án aztán a Dajr al-Akúlnál, Bagdadtól alig 50 kilométerre vívott csata a helyzetüket nemrég stabilizáló abbászidák döntő győzelmével zárult. A Tigris vizével elárasztott visszaúton számos menekülő odaveszett.
Jakúb ibn al-Lajsz maga is megsérült a csatában, majd 879-ben meghalt. Utódja az öccse, Amr ibn al-Lajsz lett, akit a központi kormányzat elismert hurászáni helytartónak. Miután stabilizálta belső helyzetét, vakmerő vállalkozásba fogott: a gazdag kereskedelmi utakat ellenőrző transzoxániai Számánidák, a Táhiridák hajdani kliensei ellen vonult. Vesztére, ugyanis 900-ban a balhi csata során seregét szétverték, ő maga fogságba esett.
Amrot fogolyként Bagdadba küldték, ahol hamarosan kivégezték. Időközben hadserege unokájának, Muhammadnak esküdött hűséget, de ő és utódai pusztán a Számánidák vazallusaiként, gyakorta a török tisztek befolyása alatt gyakorolták hatalmukat. Uralkodók
+UralkodóSzületési időHalálozási időÉlethosszUralkodási időUralkodási évekMegjegyzés Jakúb840879. június 5. 39 évemír: 867 – 87912 év I. Amr?902. április 20. ?emír: 879 – 90122 év I. Táhir 883908 után 25< évemír: 901–908 7 év Lajt?928 ?emír: 908–910 2 év Mohammed?911 ?emír: 910 – 911 1 év Al-Mu'addal?911? ?emír: 911 1 év II. Amr 902/903913 után 10–11< évemír: 912–913 1 év Számánida megszállás (913–922) Ahmed 906. június 24.963. március 31. 56 évemír: 922 – 963 41 év I. Khalaf 937 novembere1009 márciusa 72 évemír: 963 – 1002 39 év 1002-ben a terület a Gaznavida Birodalom része lett
A Szaffárida-dinasztia családfája
Irodalom
The Cambridge History of Islam, I/A kötet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988 Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig. Budapest, Gondolat, 1989
Kapcsolódó szócikkek Perzsiai muszlim uralkodók listája Az iszlám története Az iszlám művészete
Kategória:Ázsiai uralkodóházak