bélyegkép|jobbra|250px|A kegytemplom belső tere a kegyszoborral bélyegkép|jobbra|250px|A csíksomlyói kegytemplom bélyegkép|jobbra|250px|Gyönyörű nevet adtak a csíkiak és a csángók a csíksomlyói kegyszobornak: „Babba Mária, a napba öltözött Boldogasszony” bélyegkép|jobbra|250px|Csíksomlyói zarándokok bélyegkép|jobbra|250px|A Szent Antal-kápolna bélyegkép|250px|A csíksomlyói búcsús mise helyszíne. A szabadtéri oltárt Makovecz Imre tervezte bélyegkép|250px|Búcsús zarándokok a kegytemplom előtt A csíksomlyói búcsú a székelyek középkori eredetű fogadalmi zarándoklata, amely 1990-től kezdődően mára már . A magyar katolikus és keresztény hívők által minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában és szabadtéri szentmise a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben.
A római katolikus egyház hívei Csíksomlyón teljes búcsút nyerhetnek, ugyanis az a bűneit megvalló és bűnbánatot tanúsító hívő, aki a gyónás szentségének kegyelmi állapotában meglátogatja a kegyhelyet és ott meghallgatja a szentmisét, az elnyeri a bűnei megbocsátása után visszamaradt büntetések teljes elengedését is.Tánczos Vilmos: Csíksomlyó spiritualitásának néhány összetevője, mariaut.hu A ferences rend obszerváns ága által alapított Mária-kegyhely templomában van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A kegyszobor keletkezésének időpontja a 16. század eleje.Ferences templom és kolostor, Csíksomlyó
Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják a keresztaljákat (kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója és a településük nevét jelző felirat mögé felsorakozó zarándokcsoportokat) és a világ különböző részeiből érkező hívők csoportjait.
Története
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A székely nép Mária-tisztelete valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. 1345-ben „a székelyek által legyőzött tatárok akként nyilatkoztak, hogy őket nem a székelyek győzték le, hanem a székelyek élén egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag (Szent László király), aki felett egy gyönyörű koronás szép királynő (Szűz Mária) lebegett”.Mátyás Flórián: Chronicon Dubnicense, 1884, Pécs, idézi Endes Miklós:Csík- Gyergyó- Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig, Akadémiai Kiadó 1994, 25.
A búcsújárás egyik hagyománya az erdélyi katolikusok emlékezetében egy legendás csatával függ össze, amikor is 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem (aki római katolikus hitben nevelkedett, majd előbb lutheránus, később református hitre tért, halála előtt pedig az unitárius vallás és a szentháromság-tagadás hívévé vált.) Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát erőszakkal akarta volna az antitrinitárius unitárius hitre téríteni. A legenda szerint 1567 pünkösd szombatján János Zsigmond nagy sereggel érkezett Csíkba, hogy érvényt szerezzen akaratának. A katolikusok István gyergyóalfalvi plébános vezetésével pünkösd szombatján gyülekeztek Csíksomlyón. A Tolvajos-tetői ütközet alatt az asszonyok, a gyermekek és az öregek a csíksomlyói templomban imádkoztak, kérték Babba Mária (a Szűzanyát ma is így nevezik a csángók) közbenjárását, segítségét. A hagyomány szerint legyőzik a fejedelem seregét, azóta e győzelem emlékére rendezik meg minden évben a pünkösdi búcsút.Csíki Hírlap: Csíksomlyó búcsú történetének egyházi vonatkozásai , www.romkat.ro
A hargitai csata leírásának forrásául leggyakrabban id. Cserey Farkas 1780-ból való munkájára szoktak hivatkozni, melynek címe Geographia Mariana Regni Hungariae. Cserey Farkas munkáját eddig legpontosabban 1862-ben Nagy Imre idézte A csíksomlyói tanoda és nevelde című írásának egy jegyzetében, a gyulafehérvári püspöki levéltárban őrzött eredetiből.
left|160px|thumb|János Zsigmond erdélyi fejedelem, II. János néven magyar király A búcsút kiváltó történelmi események megalapozottsága azonban vitatott,Mohay Tamás: Egy ünnep alapjai: A csíksomlyói pünkösdi búcsú új megvilágításban, epa.oszk.huTánczos Vilmos: Mohay Tamás A csíksomlyói pünkösdi búcsújárás Történet, eredet, hagyomány című könyvéről , epa.oszk.hu hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez. Ő maga 1565-től a reformáció híve, 1569-től az unitarizmus követője, aki felekezeti hovatartozását nem kötötte össze a más vallásúak üldözésével. Nevéhez fűződik a bevett vallások rendszere, amely alapján az országgyűlés a római katolikus egyház mellett rendre bevett egyházaknak ismerte el a reformációból eredő protestáns felekezeteket. 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán megalakult Erdélyi Unitárius Egyház megalapítójának és első püspökének, Dávid Ferenc tevékenységének hatására Erdély magyar lakosságának mintegy fele csatlakozott az unitárius egyházhoz. A tordai országgyűlés négy vallás – a katolikus, evangélikus, református és unitárius – szabadságát és egyenjogúságát mondotta ki.A kálvinizmus sikerei és kudarcai A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez az 1568. évi világhírű vallásszabadság törvényeBenda Kálmán: Az 1568. évi tordai országgyűlés és az erdélyi vallásszabadság fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen.
Az 1658-ban kezdődő és egészen 1661-ig tartó török–tatár támadások súlyos csapást jelentettek az erdélyiek számára. Jelentős területeken kipusztították a magyar lakosságot. 1661-ben a török–tatár csapatok a templomot és a kolostort is felgyújtották, de belső berendezése a Szent Antal-oltár és a Mária-szobor megmenekült a pusztulástól. jobbra|bélyegkép|300px|Csíksomlyó látképe (1856) A Csíki Lapok többször is írt a csíksomlyói búcsúról:
A csíksomlyói búcsú Románia kommunista diktátorának, Nicolae Ceaușescunak az 1989-es bukása után nemcsak az erdélyi, de a világ keresztény magyarságának ökumenikus közös nemzeti kegyhelyévé és találkozóhelyévé vált.
Hargitafürdő határában magasodik a Tolvajos-tető, ahol ma három nagy kereszt áll 896, 1896 és 1442-es évszámokkal, a honfoglalásra, Márton Áron születésére és a búcsú első írásos említésére emlékezve.A székelyek győzelmét idézi a csíksomlyói búcsú, /mult-kor.hu
A búcsú hagyományos szokásrendje balra|bélyegkép|Székely Himnusz
A fentiek emlékére gyűlik össze minden év pünkösd szombatján a katolikus székelység, és a Kissomlyó-hegyén nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tart. Az egykori eseményre emlékezve az is hagyomány, hogy a gyergyóalfalvi keresztalja megy a menet elején. A menet legértékesebb tárgya a főoltár bal oldalán látható labarum,Csíksomlyói Kegytemplom és kolostor, A kolostor kincsei III., Labarum , csiksomlyo.ro mely az ókorban, Nagy Konstantin császár idején a győzelem jelképe volt. A pünkösdszombati körmenetben ezt a menet központjában viszik a körmenetet vezető püspök előtt. A 36 kg súlyú jelképet a hagyomány szerint, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium két legjobb végzős diákjának tiszte vinni a szabadtéri mise helyszínére tartó menetben és az ünnep utáni visszatéréskor is. A labarum előtt a gimnázium diákjai viszik az ünnepi körmenet közepén, a papságot körbefogó kordont is.
1990-ben újraélesztették a körmenet hagyományos rendjét, és ezt még két évig, 1992-ig tartották is, úgy, hogy a keresztalják hagyományos sorrendjét is tudatták a zarándokokkal. 1993-tól kezdődően azonban az egyre nagyobb zarándoktömeget már nem lehet a hagyományos módon szervezni, ezért pünkösd szombatján a délutáni katolikus misét szabad téren, a kegytemplomtól 700 méterre lévő Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartják meg. Ezt először egy ideiglenes emelvényen kialakított oltárnál tartották, majd P. Bartók Albert csíksomlyói ferences házfőnök elképzelései szerint, Makovecz Imre Kossuth-díjas budapesti építész útmutatásai alapján, Bogos Ernő csíkszeredai műépítész tervezésében 1996-ra elkészült a Hármashalom-oltár. Török Dénes csíksomlyói mester vezette az építkezést, a szintén somlyói Gergely Mátyás végezte a kovácsoltvas munkát, a kőműves munkát pedig sepsibükszádi mesterek valósították meg. A búcsú helyszínének tere újrarendeződött, kiszélesítették az utakat, és a búcsú irányítói ismét a ferencesek lettek.A csíksomlyói pünkösdi búcsú közelmúltja és jelene, szekelyhon.ro
A menetet 1990-től kezdődően, 40 év kényszerű távolmaradás után, szokásosan a csángók zárják, a „fehér keresztalja”, amely a csángók hagyományos népviseletéről kapta nevét.
Amikor a menet a Kissomlyó-hegyen álló Salvator-kápolnához ér, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, és így folytatódik tovább a körmenet.
A bevonulás és a körmenet rendje Gyergyó: Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóújfalu, Gyergyószentmiklós, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Gyergyószárhegy Gyergyóditró, Orotva, Gyergyóremete. Felcsík: Csíkszentdomokos, Balánbánya, Csíkszenttamás, Csíkkarcfalva, Csíkjenőfalva, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Csíkrákos, Göröcsfalva, Vacsárcsi, Madéfalva, Csíktaploca, Csíkcsicsó, Csíkszereda, Zsögöd, Csíkszentmihály, Ajnád, Csíkszépvíz, Csíkszentmiklós, Borzsova, Csíkdelne, Csíkpálfalva, Csíksomlyó, Csíkcsomortán. A kordon és a papság
Alcsík: Csíkszentgyörgy, Csíkbánkfalva, Csíkmenaság, Nagykászon, Kászonújfalu, Kászonjakabfalva, Csíkszentmárton, Csekefalva, Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csatószeg, Nagytusnád, Újtusnád, Tusnádfürdő, Csíkkozmás, Lázárfalva, Csíkmindszent, Csíkszentlélek. Felsőnyárádmente: Mikháza, Jobbágytelke, Székelyhodos, Ehed, Tiszló, Búzaháza, Deményháza, Nyárádköszvényes, Nyárádremete. Sóvidék: Szováta, Parajd, Korond. Udvarhely vidéke: Farkaslaka, Székelyszentlélek, Malomfalva, Székelyudvarhely, Bethlenfalva, Kadicsfalva, Oroszhegy, Székelyszenttamás, Fenyéd, Máréfalva, Kápolnás, Szentegyháza, Lövéte és a Homoród völgye, Zetelaka, Zetevárelja, Küküllőkeményfalva, Varság. Maros mente: Gyergyóhódos, Maroshévíz, Gyergyótölgyes, Borszék, Százrégen és környéke, Marosvásárhely és környéke. Háromszék: Gelence, Szentkatolna, Imecsfalva, Kézdiszentlélek, Szárazpatak, Kézdiszentkereszt, Bélafalva, Esztelnek, Kézdialmás, Lemhény, Bereck, Martonos, Nyújtód, Szászfalu, Sárfalva, Ozsdola, Kézdivásárhely, Torja, Futásfalva, Csernáton és környéke, Barót és környéke. Brassó és környéke Gyimesi csángók: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk, Háromkút, Kostelek, Gyepece és Magyarcsügés. Moldvai csángó magyarokTánczos Vilmos: Csíksomlyó és a moldvai csángókHarangozó Imre: Jézushágón, www.bucsujaras.hu
A búcsú mottója 250px|right|thumb|A csíksomlyói Szent Antal-kápolna 1941-ben 250px|right|thumb|A csíksomlyói zarándokok tömege 2004-ben bélyegkép|jobbra|250px|Csíksomlyó, felirat a Salvator kápolna oldalán right|250px|thumb|A 2009-es csíksomlyói búcsú mottóját megjelenítő felirat Krisztussal ezer esztendeig