SzantoriniOH. 1297. Szoros átírása voltaképpen Szandoríni lenne, de az ÚNMH. hagyományos formaként megtartani rendeli (235). vagy Szantoríni (görög betűkkel: Σαντορίνη) egy kör alakú vulkanikus szigetcsoport az Égei-tengerben. Görögország része, Athéntól körülbelül 200 km-rel délkeletre. A Kükládok szigetcsoportjának legdélibb tagja.
Szantorini alapvetően egy irdatlan erejű vulkanikus robbanás maradványa, amely megsemmisítette a korabeli településeket az eredetileg egyetlen szigeten; ez alakította ki a jelenlegi, nagyrészt vízzel feltöltött kalderát. Látványos szépsége és élénk éjszakai élete a szigeteket Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tették. Théra ókori városa 360 méter magasan a Mesa Vouno hegyen található.Szantorini legszebb látnivalói - Akrotiri, Thera, Fira, cartourmagazin.hu Bár a vulkán jelenleg inaktív, a potenciális veszélyessége miatt mégis szerepel a Decade Volcanoes listáján.
Etimológia A sziget klasszikus elnevezése Théra (előfordul Thira, Fira átírással is, görögül Θήρα, IPA: ˈθira), újgörög átírása Thíra. A Szaloniki Szent Irénre utaló Szantorini nevet a Latin Császárság idején a velenceiektől, a 13. században kapta.
Előző nevei az ókorban: Kallisztē (Καλλιστή, jelentése: „szépséges, a legszebb”),https://adt.arcanum.com/hu/view/2Zsiraf_2008/?pg=162&layout=shttps://adt.arcanum.com/hu/view/UjSzo_2003_09/?pg=544&layout=shttps://adt.arcanum.com/hu/view/EletEsTudomany_1997_1/?pg=732&layout=shttps://adt.arcanum.com/hu/view/Tukor_1982_10-12/?pg=598&layout=s Sztrongülē (Στρογγύλη, jelentése „kör alakú, kerek”).https://adt.arcanum.com/hu/view/EletEsTudomany_1970_1/?pg=512&layout=s E nevek eredeti alakjára és hajdani természeti és anyagi gazdagságára egyaránt következtetni engednek.
Földrajz
Az óriási, 12-szer 7 km méretű, nagyjából téglalap alakú központi lagúnát három oldalról 300 m magas, meredek sziklaszirtek veszik körül. A sziget a szirtektől lankásan ereszkedik az Égei-tengerbe. A kitörésekből láva viszonylag sok olivint és figyelemreméltóan kevés amfibolt tartalmaz.
Területe 73 km². A sziget egy 3500 évvel ezelőtti hatalmas vulkanikus robbanás, az úgynevezett minószi kitörés nyomait őrzi: ez berobbantotta a sziget közepét, és egy kalderát hozott létre. A tengeri bejárattal szemben egy sokkal kisebb sziget, Thirazia helyezkedik el. Thíra kikötői, az Athiniosz és az Old Port befelé néznek, mint ahogy a főváros, Fíra is a belső sziklafal tetején kapaszkodik. A kaldera 400 m mély, ezért mindenféle hajó számára alkalmas kikötőhely.
Szigetek bélyegkép|250px|jobbra|Szantorini műholdfelvételen. Középről haladva az óramutató járása szerint: Nea Kaymeni, Palea Kaymeni, Aszpronízi, Therazia és Thíra bélyegkép|jobbra|250px|Santorini 3D A szigetekNévGörög névTerületkm² Charles Arnold: Die Inseln des Mittelmeers, 2008, Magasságm Thira Θήρα 79,19 567 Thirassia (Thiraszia) Θηρασία 9,25 295 Nea Kameni Νέα Καμένη 3,34 127 Christiani Χριστιανή 1,19 285 Palea Kameni Παλαιά Καμένι 0,52 98 Askania Ασκανιά 0,26 160 Aspronisi Ασπρόνησι 0,14 70 Eschati Εσχάτη 0,001* 15 Agios Nikolaos Άγιος Νικόλαος 0,003* Kimina Κίμινα 0,0005* * Az apró szigeteknél becsült terület
Története
Ez a Dél-Égei vulkáni ív vulkanikusan legaktívabb pontja. Maga a vulkáni ív kb. 500 km hosszú és 30–40 km széles. Benne a vulkanikus aktivitás kb. 3-4 millió éve kezdődött, Théráé azonban csak mintegy 2 millió éve, a mai Akrotíri falu körüli kürtőkből eredő dácitos lávafolyással és tufaszórással.
A kaldera kialakulása volt bolygónk egyik legnagyobb vulkánkitörése. Régészeti feltárások nyomán ez Kr. e. 1500 körül történt,Warren, Peter M. (2006). "The Date of the Thera Eruption in Relation to Aegean-Egyptian Interconnections and the Egyptian Historical Chronology". In Czerny E.; Hein I.; Hunger H.; Melman D. and Schwab A. (editors). Timelines: Studies in Honour of Manfred Bietak. Orientalia Lovaniensia Analecta, 149. Louvain-la-Neuve, Belgium: Peeters. pp. 2: 305–321. míg a szénizotópos kormeghatározások Kr. e. 1645 és 1600 közé teszik. Ez a kitörés a minószi civilizáció csúcspontján következett be. A robbanásból visszamaradt kalderát több száz méter vastag vulkáni hamu vette körül. A cunami közvetve hozzájárulhatott a Szantorínitől 110 km-re délre fekvő Kréta szigetén virágzott minószi civilizáció összeomlásához. Egy népszerű elmélet szerint a thérai kitörés a forrása Atlantisz legendájának is.Valós szökőár alapján született meg Atlantisz legendája – Múlt-kor, 2009. október 16.
Kutatók szerint a bibliai Exodusban leírt tíz egyiptomi csapásból is ez okozhatott legalább hármat, így a háromnapos sötétséget is.http://www.mult-kor.hu/20100330_klimavaltozas_es_vulkankitores_eredmenye_volt_a_tiz_csapas
Kr. e. 9. század körül a dórok népesítették be a szigetet, akik Líbiában megalakították Kr. e. 630 táján a Küréné gyarmatot.
Az ókori Thíra sziklaírásai a spártaihoz hasonló, saját ábécé kialakulásáról tanúskodnak.
A középkorban, a 8. században, majd 1570-ben és 1650-ben újabb aktív vulkáni működések következtek; heves földrengések közepette az öbölben kisebb-nagyobb szigetek születtek. Utóbbi kitörés vezetett a Kolumbo tenger alatti vulkán felfedezéséhez.
1579-ben az Oszmán Birodalom hódította meg. A görög szabadságharc eredményeként, 1830-ban került az újonnan alakult Görögországhoz.
Szantoríni ma bélyegkép|középre|500px|Oia és a kaldera
A sziget ma Európa egyik legismertebb és legfrekventáltabb turisztikai célpontja. Nevezték a világ 7 csodája közé. Nyáron, júniustól augusztus végéig több mint egymillió turista látogat a szigetre, többségük hatalmas óceánjáró hajóval. Ezek a rövid időre érkező hajók a főváros, Fíra alatt állnak meg, és az utasok szamárháton, libegővel vagy gyalog, majd' 600 lépcsőfokon jutnak fel a városba. A hosszabb időre érkező turisták régebben az Athén vagy Kréta felől érkező kompokkal, ma pedig már jellemzően repülővel jönnek a szigetre.
A sziget bővelkedik a jobbnál jobb éttermekben, szállodákban, a legolcsóbbtól a luxus kategóriáig.
Fontosabb városai: Fíra (Thira) Oia, Kamari, Perissa.
A szigeten sok növény megterem, helyi jellegzetességek a fehér padlizsán, a fáva bab, az aprószemű paradicsom és a katsouni nevű uborka, továbbá világhírűek a borai.
A sziget jellegzetessége az Assyrtiko nevű bor. A szőlőt a szigeten folyamatosan fúvó szél miatt a földön, kosár alakba fonva növesztik. A bor jellegzetes ízét a vulkáni kőzetnek tulajdonítják. Fontosabb borászatai: Santo Wines, Vinsanto, Volcan Wines, Boutari Wines, Canava S.A., Halaris Winery. Többségük látogatókat is fogad.
A szigeten magasodó Profitisz Iliász (Illés próféta) hegy tetejére gyalogutak és egy szerpentines autóút vezet fel Pirgosz faluból.
Vlichada kikötőjét kisebb hajók, vitorlások, katamaránok használhatják, mert vize mindössze 4 méter mély, és a több éven keresztüli mélyítés (kotrás) sem járt tartós sikerrel. Egy másik kikötőt a repülőtér közelébe terveznek, mivel a jelenlegi két nagy kikötő túl forgalmas a nyári hónapokban.
A szigetnek a nagy számban érkező turisták miatt komoly környezeti problémái vannak. Problémás nyáron az ivóvízellátás, ezt kiküszöbölendő Oia mellett építettek egy teljesen digitális vezérlésű víztisztító telepet. Terveznek egy másikat is a sziget többi városának ellátására, hogy ne kelljen méregdrágán, tankerekkel a szigetre szállítani az ivóvizet. (A munkálatokat az Európai Unió támogatja.) A hulladékokat égetőbe fogják szállítani: 2008 októberében hatalmas szelektív hulladékgyűjtő kampány kezdődött a szigeten.
A 2007 áprilisában a kalderában elsüllyedt Sea Diamond nevű óceánjáró jelenleg is hullámsírjában fekszik. Kiemelésére nemzetközi aláírásgyűjtést is szerveztek, mindeddig hasztalanul.
Éghajlat Átlagos hőmérséklet JanFebMarAprMajJunJulAugSepOktNovDecMax. °C141416182327292926231915Min. °C101011131721232321181411 Átlagos csapadékholiday-weather.com JanFebMarAprMajJunJulAugSepOktNovDecmm714340161107011385975nap10974301024811
Átlagos napsütés (óra/nap) JanFebMarAprMajJunJulAugSepOktNovDecÓra779111213141311986
Vízhőmérséklet JanFebMarAprMajJunJulAugSepOktNovDec°C161616171922242524232018
Panoráma
Jegyzetek
Források Polyglott: Égei-tengeri szigetek, 1997 További információk
Dr. Móczár István: Európa Atlantisza, Európa Atlantisza Könyvkiadás, 2009, Hédervári Péter: A görög Pompeji Santorini.lap.hu – Linkgyűjtemény Képtár Szantorini szigetéről Hédervári Péter: A görög Pompeji. Egy vulkán régészete; Gondolat, Bp., 1972 Szantorini. Útleírások, információk, vulkánok, katasztrófák, mítoszok; szöveg Enczi Zoltán, fotó Enczi Zoltán, Szabó Zsolt; Rainbow-Slide, Bp., 1998 (Európa legszebb szigetei-sorozat) Varga Attila: Szantorini; Panoráma, Bp., 2006 (Panoráma regionális útikönyvek)
Kapcsolódó szócikkek D. Nomikos Paradicsomipari Múzeum
Kategória:Kükládok Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek