A Maniu-gárdák (Voluntarii pentru Ardeal »Iuliu Maniu«) a második világháborúban létrejött román önkéntes, félkatonai szervezetek voltak Romániában. 1944 őszén partizánvadászat és elrejtett fegyverek összegyűjtése ürügyén sorozatos gyilkosságokat és rablásokat követtek el az erdélyi magyar lakosság körében.

Kegyetlenkedéseik bélyegkép|jobbra|250px|Tábla a szárazajtai emlékművön

szeptember 26-án egy 30-35 fős Maniu-gárda Gavril Olteanu vezetése alatt Szárazajtán lőfegyverrel és baltával lemészárolt 13 székely lakost.Jegyzőkönyv a Maniu-gárda 1944. szeptember 26-i szárazajtai gyilkosságáról A gyilkosságok és fosztogatásokat követő napokban mintegy hetven férfit hurcoltak el a földvári internáló táborba, akiknek nagy többsége ott elpusztult. Gyergyószentmiklós felé vonulva a gárdisták mindenütt terrorizálták a helybeli lakosságot, útközben további 8 székelyt gyilkoltak meg. Szentmihály községben egy birtokost és három magyar gazdát lelőttek. október 8-án Csíkszentdomokoson 11 embert végeztek ki. október 15-én Gyergyószentmiklóson a téglagyárban 3 székelyt agyonlőttek. A további gyilkosságokat a szovjet városparancsnok akadályozta meg. Október 21-én Magyarzsomboron 3, Egeresen 13 embert legyilkoltak. október 30. Bánffyhunyadon 11 helyi magyar lakost gyilkoltak le.

A fentieken kívül számos helyen voltak gyilkosságok, fosztogatások. Romboltak és nőket erőszakoltak meg. Egyedül Maros-Torda vármegyéből közel 4000 magyar lakost hurcoltak el a Maniu-gárdisták Barcaföldvárra vagy Zsilvásárhelyre, akiknek egy része meghalt az internálótáborban. Pl. Mezőpanitról 40 férfit, 6 nőt és 1 gyereket hurcoltak el, a szovátai 19 elhurcoltból csak négyen tértek vissza.

A gárdák feloszlatása 1944. november 16-án a román kormány feloszlatta a Maniu-gárdát.

1945. április 7-én Brassóban megkezdődött a Maniu-gárdisták pere. A május elején megszületett ítéletek szerint Olteanut – távollétében – életfogytiglani börtönbüntetésre, a többieket pár évre vagy hónapra ítélték. Az ítélet kihirdetése után vád alá helyeztek négy szárazajtai székelyt is, akik a vád szerint román katonákat kínoztak és öltek meg.

Jegyzetek

Források Vincze Gábor: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944–1953 A Budapesti Béke-előkészítő osztály összeállítása az Észak-Erdélyben 1944 őszén–1945 elején elkövetett magyarellenes atrocitásokról Csatári Dániel: Forgószélben. Magyar–román viszony 1940–1945 (Akadémiai Kiadó, 1969) 492. o. Világosság, 1944. június 2. szám.

Kategória:Magyarellenesség Kategória:Románia a második világháborúban Kategória:Második világháborús bűncselekmények Kategória:1944 a második világháborúban Kategória:Fegyveres alakulatok a második világháborúban