bélyeg|Gran Canaria területi felosztása a spanyol hódítás idején (sötétzöld: Gáldar „királyság”, világoszöld: Telde „királyság”) Gran Canaria (spanyolul am. „Nagy Kanári-sziget”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A Spanyolországhoz tartozó, csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1949 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik, a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.
Természeti viszonyok Gran Canaria a Kanári-szigetek szigetcsoport tagjaként az Atlanti-óceánban fekszik. 1350 kilométer távolságban van Európa legközelebbi pontjától és mindössze 150 km-re található Afrika északnyugati partjaitól. Területe 1560, más adat szerint . Neve ellenére nem a szigetcsoport legnagyobbja, ugyanis területileg csak harmadik Tenerife és Fuerteventura után, habár a Kanári-szigetek közül az első, gazdasági, politikai és turisztikai jelentőségét tekintve.
A csaknem kör alakú sziget közepén az 1949 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik, a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.
A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakkal választják ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettőssége, eltérő flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik.
Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendő: amíg a sziget északi részén csapadékos éghajlatot találunk buja növényzettel és ültetvényekkel, közepe kopár „holdbéli táj”, déli partja pedig száraz, szinte sivatagos. Így aztán északon fejlett a mezőgazdaság: a vulkánok lankáin nem ritkák a szőlő-, banán- vagy dohányültetvények. Itt vannak a fontosabb városok: többek között Las Palmas, a sziget legnagyobb városa, a Keleti Kanári-szigetek fővárosa. A déli parton Puerto Ricótól San Augustinig szinte összeépítették a part városait.
Képek Központi hegyvidék
Tengerpartok
Növényvilág
Éghajlat
Las Palmas, Gran CanariaHónapJanFebMarAprMajJunJulAugSepOktNovDecÉvesÁtl. víz hőm. °C (°F)20.0(68.0)19.1(66.4)19.1(66.4)19.3(66.7)20.0(68.0)21.0(69.8)21.8(71.2)22.5(72.5)23.4(74.1)23.4(74.1)22.1(71.8)20.5(68.9)21(69.8)Napi napos órák11.011.012.013.014.014.014.013.012.011.011.010.012.2Átl. UV index46891011111197547.9seatemperature.org;Las Palmas de Gran Canaria Sea Temperature Weather Atlas
Történelem bélyegkép|balra|160px|Gran Canaria zászlaja A „Gran Canaria” nevet a rómaiak adták a szigetnek, és az rajta maradt annak ellenére, hogy római valószínűleg sosem tette rá a lábát. Ez valószínűleg a kutya latin nevéből (Canis) származik, mert II. Juba észak-afrikai uralkodó beszámolója alapján a névadó idősebb Plinius úgy gondolta, hogy a szigeteken sok kutya él.
A spanyol hódítók több sikertelen kísérlet után 1478-ban, Juan Rejón vezetésével vetették meg lábukat rajta. Bár több győzelmet is aratott, sőt, Doramas, a Telde királyság guanartaméja (főnöke) ellentámadását is leverte, Rejónt mégis elmozdították pozíciójából, és a király Pedro de Verára bízta a hadjárat vezetését. Ő a következő öt évre szüneteltette a hadakozást, és a meggyőzés eszközével próbált diadalt aratni. 1483-ban a sziget guancs főnöke, Tenisor Semidan áttért a keresztény hitre, és ezután meggyőzte honfitársait, hogy adják meg magukat. Spanyolország új gyarmataként, hamarosan a mindenfelől idesereglő kalandor csőcselék prédájává vált.
Népesség A 838 ezer lakos közel 3,2 milliós vendégsereget vonz évente.
Közigazgatás bélyegkép|jobbra|250px|Gran Canaria községei bélyegkép|jobbra|250px|Gran Canaria közúti térképe A szigeten 21 község (municipio) található. A főváros, Las Palmas de Gran Canaria Las Palmas tartomány egyik fővárosa.
Név Terület(km²) Népesség (2001, fő)Census at 1 November 2001: Instituto Nacional de Estadística, Madrid. (2011, fő)Census at 1 November 2011: Instituto Nacional de Estadística, Madrid. (2018, fő)Estimate at 1 January 2018: Instituto Nacional de Estadística, Madrid.Agaete45,505.2025.7355.573Agüimes79,2820.12429.64131.152Artenara66,701.3191.2521.090Arucas33,0132.46636.77137.691Firgas15,776.8657.6067.491Gáldar61,5922.15424.35824.209Ingenio38,1524.43930.02230.831Mogán172,4412.44422.84719.657Moya31,878.1378.0437.728La Aldea de San Nicolás123,587.6688.5227.608Las Palmas de Gran Canaria100,55354.863381.271378.517San Bartolomé de Tirajana333,1334.51553.44053.588Santa Brígida23,8117.59818.87818.314Santa Lucía de Tirajana61,5647.65266.72571.863Santa María de Guía de Gran Canaria42,5913.89314.14913.924Tejeda103,302.4002.1361.921Telde102,4387.949101.080102.424Teror25,7012.04212.85712.449Valleseco22,113.9493.8963.784Valsequillo de Gran Canaria39,157.9649.1189.278Vega de San Mateo37,896.9797.7377.625 Összesen1.560,11730.622846.084846.717
Gazdaság A spanyol hódítás utáni időszakban a sziget gazdasága a cukorexport, valamint Spanyolország és az amerikai gyarmatok kereskedelmének köszönhetően virágzott. Amikor azonban a Kanári-szigetek cukra iránti kereslet megcsappant, és beköszöntött a borászat aranykora, a sziget háttérbe szorult legfőbb riválisa, a bortermelésben élenjáró Tenerife mögött. Korábbi gazdasági stabilitását csak a 19. század végére sikerült helyreállítani, amikor fővárosát, Las Palmast a gyarmati brit hajóforgalom ellátó bázisává építették ki.
Jelenleg a fő bevételt a sziget déli felén összpontosuló turizmus adja.
Közlekedés A legfontosabb kikötő a Puerto de la Luz, Las Palmas kikötője. A sziget repülőtere a Gran Canaria repülőtér.
Turizmus
Évente közel 3,2 millióan látogatnak a szigetre. A helyiek szerint itt az év 365 napjából 320-ban süt a nap, ami a napozás szerelmesei számára ideális.
Gran Canaria mintegy összefoglalja magában mindazt, ami a többi szigeten található. Rendelkezik kiépített strandokkal: 7,3 km hosszú sárga homokos strand San Agustíntól - Melonerasig vagy Pasito Blancóig, vagy a Charca de Maspalomas környéke (édesvízi tó a dűnék mellett) Melonerason gyönyörű homokos strand, parti házakkal, és a legmegközelíthetetlenebb vadregényes tengerpartokkal, itt vannak a legjobban védett völgyek, a legmélyebb vulkáni barázdák, és általában a legérdekesebb természeti sajátosságok.
Gran Canaria úgy él a köztudatban, mint tömegturizmusra berendezkedett üdülőhely, ahol egymást érik a szállodák és homokos, sziklás strandok. Aki ellátogat ide, az megbizonyosodhat róla, hogy milyen sok egyéb, elsősorban természeti szépségű látnivalót, műemléket, kultúrtörténeti érdekességet, szórakozási és vásárlási lehetőségeket kínál ez a sziget. Gran Canaria tájképe is változatos. Északon meredek, sziklás és csapadékosabb a vidék, míg keleti és déli oldala lankás és száraz, sivatagos jellegű.
Nem közismert, hogy a sziget fővárosa, Las Palmas de Gran Canaria milyen hangulatos, változatos, igazi spanyol város. Városi strandja, a Playa de Las Canteras is nevezetes. A város elsősorban a 35-40 év fölötti, nyugodt, de a nagyvárosi életet a nyaralással szívesen kombináló utazók által látogatott.
Nagyon pozitív, hogy a szigeten szinte minden szálloda elérhető egy órán belül. Az autópályát folyamatosan építik, ráadásul ingyenes a használata.
Az állandóan kellemes éghajlatnak köszönhetően az aktív turizmus, a sportolás szerelmesei bármikor hódolhatnak kedvtelésüknek, legyen az windsurf, golf és/vagy aki a tengerparti pihenést valamilyen aktív mozgással szeretné még változatosabbá tenni.
Legismertebb üdülőhelye Playa del Inglés és Maspalomas. A végtelennek tűnő strandon homokdűnék sorakoznak, melyek között szélvédett völgyeket találunk, ahol télen is élvezhetjük a meleg napsugarakat a sivatagi környezetben. Melonerasban kezdődnek az elegáns szállodasorok, ahol mindenki megtalálhatja a számára megfelelő szálláshelyet. Szórakozási és bevásárlási lehetőségekről a „Kasbah”, „Yumbo" és „Cita”, „Varadero” bevásárlóközpontok (spanyolul: centro comercial) gondoskodnak.
Nyáron a 36-38 fokban nem is hideg a tenger (20-22 fok), Gran Canarián több a jó homokos part, mint Tenerifén – a csúcs Las Palmasban a Playa de Las Canteras városi strand. A Maspalomas környéki csodás színű és jellegű homokdűnék, és az ottani tó a szép madarakkal. A kék zászlós strandok tengervizének tisztasága, Puerto de Mogán és térségének egyedi, bájos hangulata. Andalogni, embereket nézni Las Palmas sétányán. Las Palmas két nagyon hangulatos, szuper óvárosi negyede: a Triana és a Vegueta (este kell látni).
A Palmitos Park: sok kaktusz és pálmafa látványa, csodás virágok mindenfelé. Nincsenek kellemetlen, veszélyes rovarok, s egyéb állatok (legfeljebb egyes hotelek földszinti szobáiban csótányok).
A szörfözők Las Palmas és Maspalomas közelében, a széllovasok a délkeleti parton találnak megfelelő partszakaszokat.
Jegyzetek
További információk Cabildo de Gran Canaria Patronato de Turismo de Gran Canaria Carta Etnográfica de Gran Canaria
Kapcsolódó szócikk A Kanári-szigetek történelme
Kategória:A Kanári-szigetek földrajza