A csucsorMáthé Imre: Az orvosi csucsor rendszertani helye és rokonsága (6. oldal), Magyarország kultúrflórája sorozat könyvek - 1964. vagy ebszőlő (Solanum) a burgonyavirágúak (Solanales) rend burgonyafélék – csucsorfélék – (Solanaceae) családjának egyik nemzetsége.Szabó Roland: Trónkövetelő gyomnövények (2.): Fekete csucsor (SOLNI) , MezőHír ‒ Mezőgazdasági Szaklap - 2005. április 10. Körülbelül 2000 faj tartozik bele, melyek szinte minden földrészen megtalálhatók. Gyógyászati- és toxikológiai jelentőségű növények. Az összes fajban megtalálhatók a glikoalkaloidok, melyek nagy mennyiségben a szervezetbe kerülve megbetegedéshez, mérgezési tünetekhez vezethetnek.Dr. Marczal Gabriella és Lencsés Nóra: Csak mérges manók ellen , fitt.info magazin - 2005. május 1.

A Magyarországon is előforduló, mérgezést okozó fajok: a keserű csucsor (ebszőlőcsucsor, Solanum dulcamara L.), a fekete csucsor (Solanum nigrum L. emend. Mill.), a burgonya (Solanum tuberosum L., a toxikus mennyiségű alkaloidot tartalmazó krumpli keserű ízű) és a korallbokor (korallfácska, Solanum pseudocapsicum L.). Egyes fajok gyümölcseiben az érés alatt bekövetkezik ezeknek a Solanum-alkaloidoknak a metabolizálódása (átalakulás olyan formává, amely lehetővé teszi a kiürülést), s így az érett bogyók már csak alig mérgező vegyületeket tartalmaznak, így számos gyümölcsöt (paradicsom (Solanum lycopersicum L.), padlizsán (tojásgyümölcs, Solanum melongena L.) stb.) élelmiszerként tartunk számon.

A Solanum nemzetség minden faja – egészen a végső felhasználóig – növényútlevél-köteles növény.Növényegészségüggyel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések Milyen növényekhez kell növényútlevél?, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (hozzáférés: 2015. június 2.)

Neve A Solanum a latin solare, napszúrást okozni, elbódítani jelentésű szóból ered, ami mérgező voltára utal.Rácz János: Nép és nyelv: Keserű növények – keserű nevek (Keserű csucsor; 52. oldal), Magyar Nyelvőr 127. évfolyam 1. szám – 2003.

A csucsor szó a botanikában a növénycsaládra már régóta – írásban már az 1700-as évek előtt – használatos műszó és régi szótárakban ezért a burgonya (Solanum tuberosum) is ezen a néven szerepel.Bakos Ferenc: A török paradicsom (Solanum melongena) magyar elnevezései (94-105. oldal), Magyar Nyelv 50. évfolyam 1-2. szám - 1954. A szó elsősorban a növények gumójának vagy termésének dudoros formájára utal, a csúcs főnév -r képzős származékaként.Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára 1. kötet (Csucsor - 197. oldal) - 1873.Rácz János: Nép és nyelv: Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában I. (madárcsucsor), Magyar Nyelvőr 126. évfolyam 1. szám – 2002. január–március ISSN 1585-4515

Jellemzése Többnyire alacsony bokor; számos fajának bogyótermése mérgező. Bogernyőben termő piros bogyói egyformán szemünkbe tűnnek vízpartokon, liget- és láperdőkben. Az összetétel eb- előtagja azt jelzi, hogy bogyója ehetetlen, haszontalan – sőt, veszedelmesen mérges: a szívműködést bénító szolanint tartalmaz. A 2016-ban hatályos jogszabályi előírás szerint a földhasználók és a termelők kötelesek védekezni a keserű csucsor (Solanum dulcamara) ellen.43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 2. § (1) e) (hozzáférés: 2016. június 21.)

Fontosabb fajai

Ismertebb zöldségnövényeink közül ebbe a nemzetségbe tartozik: Burgonya (Solanum tuberosum) Paradicsom (Solanum lycopersicum) Padlizsán (Solanum melongena)

A Kárpát-medencében kevésbé ismert, ehető termésű fajok: Kannibálparadicsom (Solanum uporo Dun.) a Fidzsi-szigetekről származik Naranjilla vagy lulo (Solanum quitoense) Orinoco-paradicsom (Solanum sessiliflorum Dunal vagy Solanum topiro Humb. & Bonpl.) Tojásdinnye (Solanum muricatum L.'Hérit vagy Solanum variegatum Ruiz & Pav.) zsomborlevelű csucsor vagy tüskés paradicsom ill. a német növényárudáktól átvévett néven licsi-paradicsom (Solanum sisymbriifolium)

Sok fajuk gyomnövény. Ezek közül a Kárpát-medencében a fekete csucsor vagy kutyabogyó (Solanum nigrum) és a keserű vagy ebszőlőcsucsor (Solanum dulcamara) terjedt el leginkább. Utóbbit gyógynövényként tartják nyilván, de az egész növény erősen mérgező, ezért háziszerként semmiképp sem ajánlott. Hatóanyagai serkentik a vizeletképződést, a májműködést, leveleinek főzetét sebek lemosására és reuma elleni gyógyfürdőkben használják. Mocsári társulások szegélyén, nyáras-borókásokban, gyomtársulásokban gyakori félcserje.

Dísznövényként termesztik a burgonyacserjét (Solanum rantonnetii vagy Lycianthes rantonnetii) – minden része mérgező. Ez hazánkban dézsás növényként tartható, az enyhe fagyokat még elviseli, de −3 °C már károsíthatja. Szereti a napsütést, közepes vízigényű, májustól szeptemberig nyílik. Madeira szigetéről származik a klárisfácska (díszpaprika, Solanum capsicastrum). Egy további dísznövényként elterjedt faja a vöröstüskés csucsor (Solanum pyracanthon) mely Madagaszkáron és az Indiai-óceán nyugati szigetein őshonos. Ez hasonlóan a kék csucsorhoz hazánkban csak dézsás növényként fordul elő, mivel a hideget nem bírja.

Ismertebb dísznövények a nemzetségből: Solanum laxum, kék burgonyacserje, kék csucsor,Tuzson János Botanikus Kert Mi virágzik? (hozzáférés: 2015. június 3.) enciánfa vagy enciánbokor (Solanum rantonnetii vagy Lycianthes rantonnetii) keserű csucsor (Solanum dulcamara) klárisfácska (díszpaprika, Solanum capsicastrum) közép-amerikai csucsor (Solanum wendlandii) bodros csucsor (Solanum crispum) vöröstüskés csucsor (Solanum pyracanthon) Gyógynövényként termesztik az orvosi csucsort (Solanum laciniatum Ait.).

Megjegyzések

Jegyzetek

Források

További információk ebszőlő (csucsor, Solanum) (agraroldal.hu) Rapaics Raymund A magyarság virágai, 10. fejezet Büdöske] Közép-amerikai őskultúrák növényei – Amerikai növények vándorútja Európában (Arcanum Adatbázis Kft. 2006) - 1932.

Kategória:Növénynemzetségek