Az ünnepségek egyik központi elemének, a városligeti (budapesti) kiállításnak a hivatalos plakátja(Gerster Kálmán és Mirkovszky Géza alkotása)|bélyegkép|300px Az 1896-os millenniumi ünnepségek a honfoglalás (896) ezredik (millenniumi) évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat volt országszerte 1896. május 2. és október 31. között.
Törvény az ünnepségekről A képviselőház 1896. április 21-én ünnepélyes ülésen tárgyalta és fogadta el azt a törvénycikket, amely az ezredéves ünnepet törvénybe iktatta. (1896. évi VIII. törvénycikk A honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről). Még a törvény megalkotása előtt döntöttek arról, hogy ünnepségeket rendeznek a jubileum alkalmából, de döntés született 400 új népiskola létrehozásáról is. A politikai pártok a millenniumi ünnepségek idejére szüneteltették a politikai vitákat (treuga dei). A kiállítási épületek összköltsége meghaladta a 4,5 millió forintot, az emlékhelyek megépítésére pedig 5,1 milliót szántak.
A törvény szövege 1. § „A törvényhozás a honalapitás ezredik évfordulójának maradandó emlékekkel való megörökitése céljából elhatározza, hogy a) Budapesten a városligetnek az Andrássy-ut és a tó közötti részében a honalapitó Árpádot és a nemzet egész történelmi multját megörökitő emlékmüvet állit, b) az ország hét különböző pontján, nevezetesen: a munkácsi várhegyen, a nyitrai Zobor hegyen, a Morva vizének a Dunába torkolásánál emelkedő dévényi várhegyen, Pannonhalmán, a zimonyi várhegyen, Pusztaszeren és a brassói Czenk-hegyen emlékoszlopokat emel, c) Budapesten a várban a Nagy-Boldogasszonyról elnevezett koronázási templom melletti Halászbástyán Szent István király lovas szobrát állitja fel, d) országos szépmüvészeti muzeumot létesit s annak gyüjteményei befogadására Budapesten alkalmas helyen megfelelő épületet emel, e) az ország különböző vidékein 400 uj népiskolát állit fel. 2. § A ministerium megbizatik, hogy az 1. §-ban felsorolt alkotásokkal járó munkálatokat végrehajtassa. E munkálatok költségeinek fedezésére a következő hitelek engedélyeztetnek: a) Budapesten a honalapitó Árpádot és a nemzet történelmi multját megörökitő emlékmü felállitására 802,640 frt; b) az ország hét pontján emlékoszlopok emelésére 350,000 frt; c) Szent István lovas szobrának felállitására és e szobor körüli tér rendezésére 300,000 frt; d) a szépmüvészeti muzeum létesitésére s gyüjtemény anyagának gyarapitására 3.200,000 frt; végre e) 400 uj népiskola felállitására 673,000 frt. 3. § A 2. §-ban jelzett s összesen 5.325,640 frtot tevő költségből 1.225,436 frt már az 1895. és 1896. évi állami költségvetésekbe beillesztve lévén, a fennmaradó 4.100,204 frtnyi szükségletből 74,604 frt a pénztári készletekből fedezendő és az 1895. évi IV. tc. 2. §-ának »átmeneti kiadások« III. (Ministerelnökség) fejezete alatt számolandó el, 4.025,600 frt pedig a munkálatok előhaladása szerint szükséges részletekben a következő évi állami költségvetésekbe veendő fel. 4. § Jelen törvény kihirdetése után azonnal életbe lép, végrehajtásával a ministerelnök, a pénzügyminister és a vallás- és közoktatásügyi minister bizatnak meg.”
Az ünnepségsorozat ünnepségei Május Megnyitó A magyar, angol és német nyelven irt meghívó a külföldieket invitálja a kiállítás megtekintésére. (Hirsch Nelli rajza a jelentősebb külföldi lapoknak elküldött meghívókhoz)|250px|bélyegkép bélyegkép|A megnyitás napja|250px Mise a Mátyás-templomban, május 3-án|bélyegkép|195px bélyegkép|200px|Ferenc József május 12-én az állatkiállításon A május 2-án tartott megnyitón a királyi család is nagy létszámban megjelent. Jelen volt: I. Ferenc József király Erzsébet királyné Gizella főhercegnő és férje Lipót herceg Mária Valéria főhercegnő és férje Ferenc Szalvátor főherceg Stefánia hercegnő (Rudolf özvegye) Lajos Viktor főherceg Ottó Ferenc főherceg és felesége Mária Jozefa hercegnő József Károly főherceg József Ágost főherceg Auguszta Mária Lujza hercegnő Frigyes főherceg és felesége Isabella von Croÿ-Dülmen Ferdinánd nagyherceg és felesége Aliz nagyhercegnő Jenő főherceg
Az Iparcsarnok előtt felállított ünnepi sátorban először Dániel Ernő, kereskedelmi miniszter, majd a király mondott beszédet. Egy félreértés következtében a zenekar valamint a harangok és a ágyúk korábban szólaltak meg, nem a király beszédének végén, hanem még a miniszter szónoklata alatt. Ugyanis a zenekar a hatalmas éljenzés miatt azt hitte vége van a beszédeknek és rázendített a Himnuszra, ami jel volt az ágyúk és harangok számára.Az ezredév, Budapest: Neumann Kht., 2003.A beszéd után a király kétórás körútra indult, mely a nagy iparcsarnokban kezdődött, utána a történelmi csoportba, majd József főherceg pavilonjába vezetett. Innen a horvát csarnokba mentek, ahol a bán és Josipovics horvát miniszter üdvözölte a királyt. Ezután következett a kiállítás faluja, majd a főváros pavilonja, ahol a négy polgármester várta. A szemlét a hadügyi csoport megtekintésével folytatta; a honvédség pavilonjában József főherceg és báró Fejérváry Géza miniszter üdvözölték a királyt. Itt ért véget a szemle. A megnyitás után szállt fel a millenniumi léghajó (katonai), amely szintén kiállítási tárgy volt, Dvorzsák főhadnagy és Koczecznik hadnaggyal a fedélzetén.nem sokkal később azonban jégesőtől tartva leszálltak Este az operában Erkel Ferenc István király című operáját mutatták be a meghívott királyi és főúri méltóságoknak. A Nemzeti Színházban Jókai: Szigetvári vértanú című drámáját tűzték műsorra. Este a Gellért-hegyről tűzijátékot rendeztek, amely majdnem egy órás volt. Május 2-án a Városligetben megnyitotta kapuit az Ős-Budavára szórakoztatókomplexum, mely a korábbi világkiállítások mintájára (Alt-Wien, Vieux-Paris) épült meg. A délutáni órákban Ferenc József megnyitotta az újonnan elkészült Millenniumi Földalatti Vasutat, mely a Kontinentális Európa első földalattijává vált. (A világon itt alkalmaztak először elektromos hajtású metrókocsikat.) Másnap, május 3-án a Mátyás-templomban tartott hálaadó misén megjelent az ország színe-java. A királyi családon kívül magyar főúri családok (Andrássy, Károlyi, Esterházy, Széchenyi, Zichy, Szapáry, Apponyi, Csekonics, Majláth, Pallavicini, Pálffy és Festetics) is képviseltették magukat, más országok (Angol, francia, német, orosz, spanyol, svéd, dán, török, olasz, perzsa, japán, kínai) követeivel egyetemben. A misét Vaszary Kolos hercegprímás tartotta.http://mult-kor.hu/20090530_vaszary_kolos Ezen a napon kezdődtek meg a lóversenyek. Május 4-én Stefánia főhercegnő tett látogatást a védnöksége alatt álló Fehér Kereszt Egylet lelencházában, a Terézvárosban.Ezen a napon nyitották meg a Műcsarnokot, benne a képzőművészeti kiállítással. Több mint 300 magyar művész (festő, szobrász stb.) ezernél is több alkotását lehetett megtekinteni. A megnyitón a király is megjelent és több művésznek is bemutatták (Steindl Imre, Zala György). Megtekintette Munkácsy pavilonját is, amelyben a művész trilógiájának Ecce homo darabja volt kiállítva. Találkozott Munkácsyval is; ezt a pillanatot filmen is megörökítették, csak úgy mint az ezeréves kiállításnak megnyitását is. Azóta ezek, a magyar filmkészítés legkorábbi darabjai elvesztek (I. Ferenc József megnyitja a millenniumi kiállítást, A király meglátogatja Munkácsy Mihályt, Munkácsy Mihály Ecce homo című festménye).A felvételek megsemmisültek, de tanúk esküsznek rá: Ferenc József feje lemaradt a beállításról, a képmezőnek hol csak az egyik, hol csak a másik szélén látszott valami, Ezeket a felvételeket tekintik a legelső magyar filmhíradóknak, melyeket a Sziklay testvérek, Arnold és Zsigmond készítettek, a Lumière-gyár egyik technikusával, Thermmel.Új filmlexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1973, II. kötet 83., 91. old Május 5-én a Budapesten állomásozó helyőrség, honvédség és tüzérség kivonult a budai Vérmezőre. Összesen 17 000 katona fölött tartott szemlét Ferenc József reggel 9 órától, a felvonulásnak 10 óra után volt vége. Szintén 5-én fogadta a király a diplomáciai követeket egy közös audiencián.Este a királyi család és magyar főurak, követek jelenlétében bált adtak. Május 6-án a király ismét megjelent a kiállításon és újabb tíz pavilont tekintett meg. Először Frigyes főherceg pavilonját, majd az erdészeti pavilont (hol Koburg Fülöp herceg vadászati kiállítása volt megtekinthető) és a vízépítési pavilont látogatta meg. Ezt követte a bosnyák pavilon, selyemtenyésztési, a meteorológiai és Torontál vármegyei pavilon (Itt Karácsony Jenő uradalmait mutatta be, többek között híres topolyai rizstelepének terményeit.A gróf virágoztatta fel a birtokot, amely 1896-ban már közel 100 éve működött. Modern gépekkel szerelte fel) Este a Vígszínházban Kozma Andor Prológját mutatták be, amelyen a királyi család szintén megjelent (Ferenc József, Gizella). Ezután egy francia vígjátékot (Brisson: Az államtitkárt) mutattak be. Május 7-én Erzsébet királyné a történelmi csarnokot tekintette meg Festetics Mária kíséretében, Czobor Béla és Herman Ottó vezetésével. A királyné is megtekintette Munkácsy Ecce homoját, a művésszel annak távolléte miatt azonban nem találkozott. Május 8-án Ferenc József kíséretével utazott a Milleniumi Földalattin. Május 8-án Karánsebesen Burdia Szilárd polgármester elrendelte a város esti ünnepi díszkivilágítását. Május 11-én a bécsi Theresianumban is ünnepséget tartottak a millennium jegyében. Ez alkalomból Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter mondott beszédet, ezután lakomát tartottak. Május 12-én a király újra feltűnt a kiállításon, ekkor a lókiállítást tekintette meg, ahol mintegy 1000 ló volt látható. Este az Operába látogatott, ahol Zichy Géza Alár című operáját adták.https://mek.oszk.hu/04900/04942/html/mtezredev0011.html Ezen a napon nyitották meg a sajtó pavilonját. Május 13-án a Budapesti Tudományegyetem (mai nevén ELTE) is ünnepelt. Először Lengyel Béla rektor, majd Jókai mondott beszédet: Erős várunk nekünk a tudomány címmel. A beszédek után minden kar kihirdette tiszteletbeli doktorainak névsorát. József főherceg bölcsészeti, Károly Tivadar orvosi díszdoktori címet kapott. Május 14-én Ferenc József az ügető versenypályán megrendezett lovasjátékot nézte végig. Szintén 14-én kezdődtek a nemzetközi vívóverseny selejtezői, amik 19-ig tartottak, majd 20-án a legjobbak mérhették össze tudásukat. bélyegkép|A Torontál vármegyei svábok búcsúja|200px Május 15-én a király megtekintette a vegyészeti pavilonban, Heinrich és Társa kolozsvári szabadalmazott szappan-gyárának kiállítását. Továbbá tiszteletét tette a sokszorosítóipar pavilonjában ahol Franklin-társulat kiállítását Hirsch Lipót igazgató mutatta be. Május 16. Hangverseny a kiállításon (újra 22-én, 23-án, 25-én, 26-án, 29-én, 30-án). Díszelőadás a Nemzeti Színházban. Lóverseny. Május 17. A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése, melyen a király is részt vett. Az ülést Eötvös Loránd nyitotta meg. Kerékpárverseny. Népünnep a Vérmezőn. Lóverseny. Jótékony célú vásár az Erzsébet téren, hol főúri asszonyok osztották a pezsgőt (Dániel Ernőné, kereskedelemügyi miniszter felesége Cséry Szeréna, Wlassics Gyuláné, közoktatási miniszter neje) Május 22. A Torontál vármegyéből (Nagyjécsa, Nagytószeg és Kistószeg falvakból) érkező svábok búcsúja Május 23. Megnyílik a nagyközönség számára a Konstantinápoly Budapesten hatalmas méretű szórakoztatókomplexum a Lágymányosi-öböl mellett. Május 25. Tornaverseny. A tenyészállat kiállítás megnyitása, melyen több mint 2000 különböző fajtájú szarvasmarhát és bivalyt, juhokat, a túrókészítés folyamatát, az egyes állatok gondozóinak viseletét mutattak be. Május 30. Dalosünnep Május 31. Kerékpár-verseny. A tenyészállat kiállítás bezárása
Június A korona átszállítása a Mátyás-templomba|200px|bélyegkép Június 2-án a Budapesti Tudományegyetem új zászlójának ünnepélyes felavatása az egyetemi templomban, Vaszary Kolossal. Többek között Apponyi Albert is beszédet mondott.