Az orsóférgek (Ascarididae) a fonálférgek (Nematoda) egyik családja. A család valamennyi faja élősködő.

Származásuk, elterjedésük

Az összes szárazföldön megtalálhatók, még az Antarktiszon is.The Register of Antarctic Marine Specials

Életmódjuk, élőhelyük

Kifejlett példányaik madarak, emlősök, hüllők vékonybelében élő bélférgek. Rendkívül ellenállók lévén egyesek a gyomorba is bejutnak. A kisebbek a májba stb. is betévedhetnek. Az ürülékkel a szabadba jutó peték is rendkívül ellenállóak. Vízben vagy nedves talajon a peteburkon belül maradva kis, összetekeredett embriókká fejlődnek. Kicsinységük miatt változatos módokon (széllel, vízáramban stb.) terjedhetnek. A zöldségekre a leggyakrabban a trágyalével kerülnek.

Emlősökben élősködnek az Ascaris, madarakban az Ascaridia nembe tartozó fajaik.

Az Ascaris suum a sertés, az Ascarasis lumbricoides az ember orsóférge. A két faj felépítése, életmódja és fejlődési ciklusa igen hasonló. Az ember orsóférge a legnagyobb arányban gyerekekben fordul elő. A fertőzés általában nem jár jelentős klinikai tünetekkel, és így gyakran észrevétlen marad, de rontja a táplálék hasznosítását. Éhínség idején az orsóféreggel fertőzött gyerekek nagyobb arányban halnak éhen. Az emberiség jelentős hányada ma is fertőzött. A fertőzöttek számát világszerte 1,6 milliárdra becsülik, és évi több tízezer halálesetet közvetlenül orsóféreg-fertőzés okoz. A Kárpát-medencében mindkét faj gyakori. Más gazdafajokból sok más, hasonló életmódú faj ismert.

Lovakban él a Parascaris equorum, a házi tyúkot fertőzi az Ascaridia galli.

Az Ophidascaris robertsi általában pitonfélékben telepszik meg. Abszolút unikumként 2023-ban találtak egy 8 cm-es példányt egy ausztrál nő agyában.Herczeg Márk:8 centis, élő férget húztak ki egy ausztrál nő agyából

Fejlődési ciklusuk Életciklusuk meglehetősen bonyolult.

Párzás után a megtermékenyített peték a gazdaszervezet ürülékével a külvilágba jutnak, és ott hosszasan fejlődnek. E fejlődési szakasz után az embrionálódott peték szájon át, a táplálékkal juthatnak be az újabb gazdaszervezet testébe. Ha a peték túlélték a gyomor savas közegét és a vékonybélbe jutottak, akkor a lárvák kikelnek. A frissen kelt lárvák azonban nem a bélben élnek, hanem meglehetősen hosszú és bonyolult vándorlásba kezdenek a gazda testében. A vándorút végén újra a bélcsatornába jutnak, és egyedfejlődésük lezárul. Váltivarúak, mindig ivarosan szaporodnak.

120px|frame|jobbra| Az orsóféreg (Ascaris lumbricoides) életciklusa: A 15-30 cm-es kifejlett állatok (1) a vékonybélben élnek. A nőstények mintegy 200 000 parányi, mikroszkopikus méretű petét (2) termelnek naponta, melyek a széklettel ürülnek ki. A petének páradús, meleg mikroklímára van szüksége ahhoz, hogy kb. egy hónapnyi érési időszak (3) után fertőzőképes petévé érjen. Eközben a zigóta embrionálódik; a peteburkon belül fejlődő lárva kétszer vedlik, vagyis harmadik stádiumú lárvává fejlődik. A fertőzőképes peték a szennyezett táplálékkal, szájon át jutnak az új gazdaegyedbe (4). A petéből kikelő lárvák (5) a bélfalon áthatolva a májon, a jobb szívfélen, a tüdőn (6) majd a garaton keresztül sajátos vándorutat tesznek meg, míg végül felköhögve és újra lenyelve (7) ismét a bélcsatornába jutnak, ahol egyedfejlődésük lezárul (1).

Megjelenésük, felépítésük

A hímek kisebbek, mint a nőstények.

Jegyzetek

Források

Crompton DWT, Nescheim MC, Pawlowski ZS (eds.) 1985. Ascariasis and its Public Health Signifance. Taylor & Francis, London. Crompton DWT, Nescheim MC, Pawlowski ZS (eds.) 1989. Ascariasis and its Prevention and Cotrol. Taylor & Francis, London. Kassai T 2003. Helmintológia: az állatok és az ember féregélősködők okozta bántalmai. Medicina, Budapest. p. 368. Kotlán S, Kobulej T. 1972. Parazitológia. Mezőgazdasági Könyvkiadó. p. 503. Rózsa L 2005. Élősködés: az állati és emberi fejlődés motorja. Medicina, Budapest. p. 318.

Kategória:Paraziták Kategória:Fertőző betegségek Kategória:Fonálférgek