Magyarország népessége 2025. elején 9 540 000 fő volt,Drámai mértékben zuhanhat Magyarország népessége ami 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások magas száma miatt csökkenő tendenciát mutat, struktúráját tekintve elöregedő. Ez a létszám a 2022-es népszámlálás 2023-ban közzétett demográfiai adatai alapján 9 603 634 főre csökkent.Előd Fruzsina, Bakró-Nagy Ferenc - Magányosodunk, öregszünk, de egyre jobb munkáink vannak / 12 érdekes ábra Magyarországról (Telex.hu, 2023.12.31.) 2010 augusztusában 4 302 827 lakást tartottak számon az ország területén. Nemzetiségi szempontból viszonylag homogénnek tekinthető, a 2011-es népszámláláson a lakosság 83,7%-a magyarnak vallotta magát, 14,7% nem válaszolt a nemzetiségi kérdésre és 1,69%-a vallotta magát egy másik nemzetiséghez tartozónak, úgy, hogy ezzel együtt magyarnak nem (a 2011-es népszámláláson egy személy több nemzetiséget is megjelölhetett). A magyar nyelvet beszéli a lakosság 99%-a. 2021-ben a társadalom 72 százaléka élt városokban.Pongrácz Rita - Ettől válnak forró katlanná városaink: a hősziget hatás (masfelfok.hu, 2021.0727.)
A 2011-es népszámlálás óta a népességfogyás gyorsult, mind a születések számának csökkenése, mind a kivándorlás miatt. A kevesebb születésből és a kivándorlásból adódó összes veszteség 2010 és 2023 között 152+420=572 ezer fő. 2010-ben az aktív korosztály 1,8 százaléka élt és dolgozott külföldön, 2023-ban már 6,8 százalék, ami új csúcsot jelentett. A bevándorlás terén már változott a helyzet: 2023-ban háromszor annyian érkeztek, mint 2010-ben, de a határon túli magyarok helyett már inkább Ázsiából.Élő Anita - Csúcsot dönt a kivándorlás / soha nem élt ennyi magyar külföldön (Válasz Online, 2025.03.25.)
2024-ben tovább gyorsult a természetes fogyás, elérte az 50 ezer főt, szemben az előző évi, 43 ezer fővel. A pozitív bevándorlási egyenleg csökkentette a veszteséget, így 2025 elején a népesség becsült száma 9,5 millió fő.
Magyarország népessége a XXI. században Nemzetiségek
right|300px|thumb|A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 közöttright|300px|thumb|A Magyarországon élő külföldiek származás szerinti földrajzi eredete 2001-es adatok alapján right|300px|thumb|A születéskor várható élettartam változása Magyarországon 1900 és 2009 között
2001-es népszámlálás (nemzetiségek)
+ Népszámlálás 2001-2022 Nemzetiség 2001 2011 2022 Lélekszám % Lélekszám %Lélekszám %magyar9 416 04592,3%8 314 02983,6%8 095 85284,2%bolgár1 3580,0%3 5560,0%3 7700,0%cigány189 9842,0%308 9573,6%200 3062,0%görög2 0590,0%3 9160,0%4 7730,0%horvát15 5970,2%23 5610,3%19 0990,1%lengyel2 9620,0%5 7300,0%5 6020,0%német62 1050,6%131 9511,6%98 4021,0%örmény6200,0%3 2930,0%3 2420,0%román7 9950,1%26 3450,3%18 1950,1%ruszin1 0980,0%3 3230,0%5 1620,0%szerb3 8160,0%7 2100,1%8 0350,0%szlovák17 6930,2%29 6470,3%25 5340,2%szlovén3 0250,0%2 3850,0%2 9840,0%egyéb16 0860,1%73 3990,9%66 6540,6%nem válaszolt570 5375,6%1 455 88314,7%1 316 71613,7%Teljes10 198 3159 937 628 9 603 634
Megjegyzés: A százalékos arányok csak a nemzetiségi kérdésre érdemi választ adók arányát tükrözik Egy személy 2001-ben csak egy, 2011-ben viszont több nemzetiséghez tartozónak is vallhatta magát
Világnézeti megoszlás 2022-ben
Vallás Lélekszám Teljes lakosság 9 603 634 Katolikus 2 886 634 (29,22%) Református 943 982 (9,83%) Evangélikus 176 503 (1,84%) Hit Gyülekezete 22 674 (0,23%) Jehova tanúi 22 249 (0,23%) Baptista 17 662 (0,18%) Ortodox keresztény 15 578 (0,16%) Más keresztény felekezet 78 639 Muszlim 7 983 Izraelita 7 635 (0,08%) Más vallási közösséghez, felekezethez tartozó 21 994 (0,23%) Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozó 1 549 610 (16,1%) Nem kíván válaszolni 3 852 533 (40,1%)
Történelmi 900-1910 Időpont Népesség A magyarok aránya Megjegyzések 900 kb. 800 000 -1348 000 35-55% Mind a honfoglaló magyarok, mind a Kárpát-medencében élő népek lélekszáma ismeretlen. Szt. István királyságában az államalapításkor közel 1 millióan élhettek. Vékony Gábor szerint (Molnár Erik nyomán) 900 körül 1 348 000 fő élt itt. A honfoglalók számát max. 400 000 főre teszik (Györffy Gy. nyomán) 1222 kb. 2 000 000 ?70-80*% Az Aranybulla ideje. A népesség alakulásban fontos szerepet játszott a besenyők és az úzok letelepítése. 1242 kb. 1 800 000 ? A tatárjárás után. Az első demográfiai mélypont.13322 300 000?A pápai tizedjegyzék készítésének idején. 1370 2 500 000 60-70% Az Anjou-házi királyok kora. 1500 3 500 000 80%** Az egyházi intézményrendszer és az 1498. évi törvénycikkek alapján, a török hódítás előtt. 1699 3 300 000 50-55% A karlócai béke ideje (kevesebb mint 2 millió magyar). 1711 3 000 000 53% A Rákóczi-szabadságharc vége (1,6 millió magyar). 1790 8 525 480 37,7% 3,2 millió magyar (alsó becslés) 1828 3 567 508 40-45% 4,6-5,2 millió magyar (felső becslés) 1846 12 033 399 40-45% 4,8-5,4 millió magyar (alsó becslés) 1880 13 749 603 46% 6,3 millió magyar (alsó becslés) 1900 16 838 255 51,4% 8,6 millió magyar (alsó becslés) 1910 18 264 533 54,5% 9,95 millió magyar (alsó becslés)
Megjegyzés: A fenti adatok a Magyar Királyság területére vonatkoznak, nem a mai Magyarország területére. Megjegyzés (1500-as 80%): Valószínűtlenül magas arány (a felvidéki hegyvidék tömegében szlovák, Dél-Erdély román és szász, Kelet-Bánság és Beszterce-Máramaros román, Szlavónia horvát összefüggő népessége miatt) . Még a mai Magyarország területére vetítve is kérdéses a 80%-os arány (bár ott hihető), tekintve a városok és a nyugati határvidék jelentős német népességét, a kunok és jászok településeit, akik az elmagyarosodás utolsó fázisában voltak.
1495-1910 A népesség változó etnikai arculata Magyarország mai területén (térkép+adatsor+elemzés) (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest 2009, ) thumb|280px|Magyarország lakosságszámának változása 1715 és 2008 között (a mai országterületre vetítve)
Nemzetiség 1495 1715 1784 1880 1900 1910 Magyarok 990 000 95,9% 1 176 000 79,5% 2 103 000 79,0% 4 402 364 82,4% 5 890 999 85,9% 6 730 299 88,4% Németek 17 000 1,6% 136 600 9,2% 291 900 11% 606 363 11,3% 604 751 8,8% 553 179 7,3% Szlovákok n.a. 37 700 2,5% 130 400 4,9% 199 788 3,7% 192 227 2,8% 165 317 2,2% Horvátok 1 200 0,1% 58 900 4% 71 700 2,7% 59 251 1,1% 68 161 1% 62 018 0,8% Egyéb 23 800 2,4% 70 800 4,8% 66 214 2,4% 75 598 1,5% 98 277 1,5% 101 301 1,3% Összesen 1 032 000 1 480 000 2 663 214 5 343 364 6 854 415 7 612 114
Megjegyzés: A mai országterületre vetítve
1920-1980 thumb|200px|A ma legnagyobb magyar városok népességnövekedése a mai közigazgatási területekre vetítve (Budapest nélkül), 1870-2009 thumb|200px|A magyarság százalékos aránya Magyarország kistérségeiben
Nemzetiség 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 Magyarok 7 155 973 89,6% 8 000 335 92,1% 11 881 455 80,9% 9 076 041 98,6% 9 786 038 98,2% 10 166 237 98,5% 10 638 974 99,3% Németek 550 062 6,9% 477 153 5,5% 533 045 3,6% 22 455 0,2% 50 765 0,5% 35 594 0,4% 11 310 0,1% Szlovákok 141 877 1,8% 104 786 1,2% 175 550 1,2% 25 988 0,3% 30 630 0,3% 21 176 0,2% 9 101 0,1% Románok 23 695 0,3% 16 221 0,2% 1 051 026 7,2% 14 713 0,2% 15 787 0,2% 12 624 0,1% 8 874 0,1% Ruszinok – – 547 770 3,7% – – – – Horvátok 58 931 0,7% 47 337 0,5% 12 346 0,1% 20 423 0,2% 33 014 0,3% 17 609 0,2% 13 895 0,1% Szerbek 17 132 0,2% 7 031 0,1% 213 585 1,5% 5 158 0,1% 4 583 0,1% 12 235 0,1% 2 805 0,02% Szlovének 6 087 0,1% 5 464 0,1% 20 336 0,1% 4 473 0,1% – 4 205 0,04% 1 731 0,01% Cigányok 6 989 0,1% 7 841 0,1% 76 209 0,5% 21 387 0,2% 25 633 0,3% 34 957 0,3% 6 404 0,1% Egyéb 26 123 0,3% 18 946 0,2% 29 210 0,2% 14 161 0,1% 14 534 0,1% 17 462 0,2% 16 369 0,2% Zsidók – – 139 041 0,9% – – – – Összesen 7 986 875 8 685 109 14 679 573 9 204 799 9 961 044 10 322 099 10 709 463
Megjegyzések: Az 1941-es adatok a bécsi döntések utáni Magyarország területére vonatkoznak. A zsidókat (1941 kivételével) vallási kisebbségként kezelték.
A népesedés változásai a mai Magyarország területére vetítve A magyarországi népszámlálások 1869-es, 1880-as, 1890-es, 1900-as, 1910-es, 1920-as, 1930-as, 1941-es, 1949-es, 1960-as, 1970-es, 1980-as, 1990-es, 2001-es és 2011-es 2022-es eredménye. Központi Statisztikai Hivatal - Népszámlálás, 2011, ksh.huTájékoztató a hosszútávú demográfiai folyamatoknak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre gyakorolt hatásairól , parlament.hu thumb|300px|Magyarország korfája 1960-ban, szembetűnő az első világháború miatti születéskimaradás és a Ratkó-korszak thumb|300px|Magyarország korfája 2005-benhttps://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, január 1. (Interaktív korfa 1870-2050 között) - Központi Statisztikai Hivatal thumb|300px|Magyarország népességének változása 1910 és 2009 között, évekre bontva
Magyarország népesedésére a 20. században a folyamatos változékonyság, demográfiai csúcsok és hullámvölgyek váltakozása volt jellemző. Az első világháborúig igen jelentős volt a népességnövekedés dinamikája a kedvező népmozgalmi arányszámoknak és a központi országrészben (mai országterület) a tengerentúli kivándorlást ellensúlyozó budapesti vándorlási nyereségnek köszönhetően. A termékenység mérséklődése már a századfordulón megindult, azonban egészen a világháborúig nem volt jelentős. Az első nagy fordulópont a világégés kezdetén következett be, emelkedett a halálozási ráta, drasztikusan visszaesett a termékenység a fiatal férfi népesség távolléte és ezzel összefüggésben a nők munkába állása miatt. A legdrasztikusabb visszaesés Budapesten következett be.Grafikonok, természetes szaporodás illetve fogyás, 1901-2000 (Népszámlálás)
A háború után újra emelkedett a születések száma, viszont a világégés előtti szintet nem érte el, tulajdonképpen ekkor kezdődött Magyarország és Európa demográfiai hanyatlása. A Horthy-korszakban a meghozott szociális és egészségügyi intézkedéseknek köszönhetően (OTI megalapítása, kórházak építése, orvosegyetemek fejlesztése) látványosan növekedett a születéskor várható élettartam (lásd diagram), folyamatosan csökkent a halálozási ráta, azonban a születési ráta ennél nagyobb mértékben csökkent, így a népességnövekedés csillapodásával jellemezhető a korszak.
A trianoni békeszerződés miatt menekültek tömegei érkeztek az anyaországba, aminek következtében lakáshiány alakult ki a nagyobb városokban és közigazgatási központokban, a legsúlyosabb helyzet a fővárosban alakult ki,A tömegszállások rejtelmeiről (1922) részben ennek hatására vált általánossá a budapesti egykézés. A XX. századi magyar történelem legsötétebb időszaka, a második világháború újabb fordulatot hozott. A termékenység visszaesése az első világháború időszakával ellentétben nem volt jelentős, azonban a halálozási ráta drasztikusan emelkedett a harci események, ostromok és a vészkorszak miatt. Az ország 1944-1945 között hozzávetőlegesen félmillió állampolgárát veszítette el a mai országterületről, ebből 200 000 a holokauszt áldozatainak száma.Stark Tamás: A magyar zsidóság a vészkorszakban és a második világháború után A béke beköszöntével jelentősen lecsökkent a halálozási ráta, és részben pszichológiai okokra visszavezethetően növekedett a születési ráta, így felgyorsult a népességnövekedés. Az 1940-es évek második felében az ország további több százezer állampolgárt veszített (németek kitelepítése, zsidók kivándorlása Izraelbe és a szovjet csapatok elől nyugatra menekülők), ezt a veszteséget azonban pótolta a határon túli magyarok bevándorlása és a természetes szaporulat.