A Zsidó Világkongresszus (angolul World Jewish Congress, WJC) egy zsidó közösségeket és szervezeteket tömörítő nemzetközi szervezet, melyet 1936-ban Genfben alapítottak, s amelynek központja New Yorkban (Amerikai Egyesült Államok) található. Alapító okirata szerintWorld Jewish Congress - About Us a Zsidó Világkongresszus fő célja, hogy „a zsidó nép diplomáciai karjaként lépjen fel”. A WJC-tagság minden zsidó csoport és közösség számára nyitva áll, függetlenül attól, hogy az adott szervezet országában milyen szociális, politikai és gazdaság ideológia érvényesül. A szervezet emellett nemzetközi irodákat működtet Brüsszelben, Jeruzsálemben, Párizsban, Moszkvában, Buenos Airesben és Genfben.
A szervezet és kapcsolódó testületei A WJC öt regionális részlegből tevődik össze: a WJC Észak-Amerikából, a Latin-Amerikai Zsidó Kongresszusból, az Európai Zsidó Kongresszusból, az Euro-ázsiai Zsidó Kongresszusból és a WJC Izraelből. Ezeken túl közel száz ország zsidó közösségei kapcsolódnak különböző módokon a Zsidó Világkongresszushoz, beleértve például a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (MAZSIHISZ).
A WJC legmagasabb szintű döntéshozó testülete a Plenáris Közgyűlés, mely négyévente ülésezik és választja meg a szervezet vezetését (végrehajtó bizottság). A plenáris ülések közgyűlések között, a WJC kormányzó testülete általában évente egyszer gyűlik össze. Zsidó partnerszervezetiek delegáltakat küldenek a WJC két testületébe, a képviselt zsidó közösség méretétől függő számban.
bélyeg|bal|Izrael elnöke, Simón Peresz a WJC kormányzó testületének találkozóján szólal fel Jeruzsálemben, 2010 augusztusában A Plenáris Közgyűlés 2009 januári találkozóján, amelyet Jeruzsálemben tartottak, több mint 400 delegált vett részt 62 országból. A közgyűlés a szervezet új alapszabályát is elfogadta, mely az WJC 1975. óta hatályos alkotmányát váltotta fel.
A WJC jelenlegi politikai célkitűzései közt szerepel Izrael támogatása, küzdelem az antiszemitizmus és az „Irán jelentette fenyegetéssel” szemben, a holokauszt örökségének ápolása, különös tekintettel az ingatlanok visszaszolgáltatására, jóvátételre és kártérítésre a holokauszttúlélőknek. Ezek mellett a holokauszt emlékének megőrzése. A WJC egyik kiemelt programja az arab területről érkező zsidó menekültek helyzetének segítése. A WJC a fentiek mellett a vallások közti dialógust is támogatja keresztény és a muszlim csoportok valamint zsidó vallási közösségek közt.
A Zsidó Világkongresszus jelenlegi vezetése A Plenáris Közgyűlés 13. találkozóján 2009 januárjában Ronald S. Laudert aki korábban, mint a szervezet megbízott elnöke tevékenykedett, a szervezet egyhangúlag és formálisan is a WJC elnökévé választotta.Ronald S. Laudert a Zsidó Világkongresszus megerősíti a szervezet elnökeként - European Jewish Press, 2009. január 27. upright=1.5|bélyeg| A WJC elnöke Ronald S. Lauder (baloldalt) és Eduardo Elsztain, a WCJ kormányzó testületének vezetője 2009 januárjában Eduardo Elsztain argentin üzletembert választotta meg a WJC kormányzó testületének vezetőjévé a szervezet.
Az olasz Jacob Benatoff került a WJC kincstárnoki posztjára, Elsztain helyébe lépve. A Plenáris Közgyűlés 400 delegáltja a következőket választotta meg a Zsidó Világszövetség alelnökeinek: Yaakov Bleich (Ukrajna), Helena Glaser (Izrael), Robert Goot (Ausztrália), Flo Kaufmann (Nagy-Britannia), Charlotte Knobloch (Németország), Tomas Kraus (Csehország), Tamar Shchory (Izrael), Marc Schneier (Amerikai Egyesült Államok) és Mervyn Smith (Dél-Afrika).
További WJC alelnöki tisztségekre választották meg a szervezet regionális képviselői az alábbiakat: Roger Cukierman, (Európai Zsidó Kongresszus), Moshe Ronen, Kanada (Észak-Amerikai Zsidó Kongresszus), Eduard Shifrin, Oroszország (Euro-ázsiai Zsidó Kongresszus) és Sara Winkowski, Uruguay (Latin-Amerikai Zsidó Kongresszus).
Hivatalból a WJC vezető testületének tagjai az öt regionális szervezetének fejei, jelenleg Vadim Shulman Ukrajnából (Euro-ázsiai Zsidó Kongresszus), Viatcheslav Moshe Kantor Oroszországból (Európai Zsidó Kongresszus), Evelyn Sommer az Egyesült Államokból (WJC Észak-Amerika), Jack Terpins Brazíliából (Latin-Amerikai Zsidó Kongresszus) és Shai Hermesh Izraelből (WJC Izrael). További WJC kormányzó testületi tagok jelenleg Menachem Z. Rosensaft általános tanácsadóként (Amerikai Egyesült Államok), Lior Herman (Izrael), Amichai Magen (Izrael); Mark Shabad (Oroszország); és a WJC volt főtitkára Michael Schneider (Amerikai Egyesült Államok).
Egy kisebb kormányzó testület viszi a Zsidó Világkongresszus napi ügyeit. Utóbbi az elnökből, a WJC kormányzó testületének elnökéből, a kincstárnokból és az öt regionális szervezet vezetőiből tevődik össze. 2011 júniusában a New York-i születésű külpolitikai elemzőt, Dan Dikert választották meg a Zsidó Világkongresszus új főtitkárának.Diker Appointment Continues Positive WJC Trend - Arutz Sheva, 2011. június 21.
A szervezet története A Zsidó Világkongresszust Genfben, Svájcban alapították 1936. augusztusában a nácizmus terjedésére és az európai antiszemitizmus erősödő hullámára reagálva. Alapítása óta állandó testületként működik világszerte irodákat tartva fent. A szervezet fő céljai a „zsidó emberek és a demokratikus erők mobilizálása a nácik támadásával szemben”, a „küzdelem az egyenlő politikai és gazdasági jogokért világszerte, különös tekintettel a közép-kelet európai zsidó kisebbségekre” és hogy támogassa a „zsidó nemzeti haza létrehozását Palesztinában”. Végül, hogy „világszerte egységes, demokratikusan szerveződő és a közös ügyekért kiálló képviselete legyen az egységes zsidó népnek”.George Garai (ed.), World Jewish Congress, 40 Years in Action 1936-1976, Geneva 1976
Előfutár szervezetek (1917-1936) A WJC előfutárai közt tartják számon az Amerikai Zsidó Kongresszust és a Comité des Délégations Juives-t. Az első ösztönzést a WJC létrehozásához az Amerikai Zsidó Kongresszus adta. 1917 decemberében elfogadott határozatukban a „Zsidó Világkongresszus összehívására” szólítottak, „mihelyt békét hirdetnek a harcban álló európai nemzetek”.World Jewish Congress, Unity in Dispersion - A History of the World Jewish Congress, New York 1948, p. 22
Az első előkészítő Zsidó Világkongresszust 1932 augusztusában rendezték meg Genfben. Az előkészítő bizottságot Nahum Goldmann vezette, aki az egyik vezető tanácsadója volt egy nemzetközi zsidó érdekképviselet létrehozásának.Garai, p. 10 and 20
Goldmann a Zsidó Világkongresszus célját a következőképpen határozta meg:
A zsidó nép állandó címének létrehozása; a zsidók és zsidó közösségek töredezett és atomizált életének közepette valódi, legitim közös képviseletük megalkotása, amely a 16 milliós zsidóság nevében szól egységes hangon a világ kormányaihoz, s magukhoz a zsidókhoz.World Jewish Congress, Unity in Dispersion - A History of the World Jewish Congress, New York 1948, p. 33 A konferencián jóváhagyták egy új New York-i központú, európai irodákkal (Berlin) is rendelkező szervezet felállítását.A Collection Overview to the World Jewish Congress Records. 1918-1982
A szervezet kiáltványában a delegáltak egyesülésre szólították a zsidókat, mely az egyetlen hatékony módja a veszély elhárításának. A zsidók, szól a deklaráció, a saját erejükre kell, hogy támaszkodjanak a felvilágosodott világ azon részének segítségével, melyet nem nem fertőzött meg az antiszemitizmus mérge. A szöveg hozzáteszi: „A Zsidó Világkongresszusnak nem célja bármely meglévő szervezet gyengítése, épp ellenkezőleg azok támogatása és serkentése.”
Az új szervezet „a zsidó nép, mint nemzeti entitás koncepciójára épül és a zsidók életét érintő problémák segítésére felruházott szervezetként működik majd”.World Jewish Congress, Unity in Dispersion - A History of the World Jewish Congress, New York 1948, p. 34
Alapítás Két további 1933-ban és 1934-ben tartott előkészítő konferencia után az első Plenáris Közgyűlést 1936. augusztusban Genfben rendezték meg, amelyen létrehozták a Zsidó Világkongresszust, mint állandó demokratikus szervezetet. A delegáltak kiválasztását demokratikus elvek szerint, titkos, közvetlen és a proporcionalitás elven alapuló választásokon választották meg.World Jewish Congress, Unity in Dispersion - A History of the World Jewish Congress, New York, 1948, p.46
A Zsidó Világkongresszus megjelölt célja a zsidó egység és zsidók politikai befolyásának erősítése azért, hogy biztosítsa a zsidó nép túlélését, mely magával hozta a zsidó állam megalkotását is. 32 országból 230 delegált gyűlt össze a WJC első közgyűlésen Stephen S. Wise rabbit választották meg a WJC kormányzó testületének vezetőjévé, akit később a Kongresszus elnökévé is megtettek. Nahum Goldmann-t az adminisztratív bizottság elnökévé választották.
Az új kormányzó testület azonnal el is fogadott egy deklarációt arra kérve a briteket, hogy ne akadályozzák a Palesztinába való bevándorlást, amelyet azonnal át is adtak brit diplomatáknak a svájci Bernben.
bélyeg|Nahum Goldmann, a Zsidó Világkongresszus társalapítója és elnöke 1949 és 1977 között A WJC Párizst választotta központjának és irodát nyitott a Nemzetek Ligájánál Genfben, melyet először a svájci nemzetközi jogász és a WJC jogi tanácsadója Paul Guggenheim Később ezt a posztot Gerhart Riegner vette át, aki Guggenheim titkára volt korábban.Gerhart Riegner - Never Despair: Sixty Years in the Service of the Jewish People and of Human Rights, published by Ivan R. Dee, 2006
A fokozódó antiszemitizmus ellen Európában, a WJC kettős megközelítést alkalmazott: politikai és jogi szinten (főként a Nemzetek Ligájánál lobbizott és közleményeket adott ki) egyrészt, másrészt megpróbálta bojkottálni a náci Németország és szövetségesei termékeit. A Nemzetek Ligája gyenge befolyása Németországgal szemben és a náci rezsim sikeres törekvései a gazdasági bojkottal szemben azonban mindkét megközelítést nagyrészt hatástalanította.World Jewish Congress, Unity in Dispersion - A History of the World Jewish Congress, New York, 1948, p.83-110
Az 1938. novemberi úgynevezett Kristallnacht (kristályéjszaka), vagyis a németországi zsidókkal szembeni pogromok után melyek során legalább 91 zsidót megöltek és számos zsinagógát és zsidó boltot elpusztítottak, a WJC a következő közleményt adta ki: „Noha a Kongresszus sajnálatát fejezi ki a német követség egyik hivatalnoka ellen egy fiatal lengyel zsidó által elkövetett végzetes fegyveres merénylet miatt, kötelessége, hogy határozottan tiltakozzon a német sajtóban a Judaizmus ellen elkövetett erőszakos támadásokkal szemben. S különösképpen tiltakozzon a német zsidókon a gyilkosság után elkövetett megtorlások miatt."Ron Roizen - Herschel Grynszpan: the Fate of A Forgotten Assassin, Holocaust and Genocide Studies, Vol. 1, No.2., 1986, pp. 217-228
A második világháború kitörésével 1939 szeptemberében a WJC központja Párizsból Genfbe költözött át, hogy segítse az európai zsidó közösségek közti kommunikációt. 1940 nyarán amikorra Európa nagy része náci megszállás alá került a WJC központját New Yorkba költöztették tovább ahol az Amerikai Zsidó Kongresszussal megosztott irodában működtek. Emellett egy speciális WJC irodát is létrehoztak Londonban. A WJC brit részlegét a szervezet európai részlegének képviseletének feladatával ruházták fel.World Jewish Congress, Unity in Dispersion - A History of the World Jewish Congress, New York, 1948, p.122-123 A WJC európai irodáiban dolgozó alkalmazottainak egy része a központ áttelepítése okán az Egyesült Államokba emigrált. A New York-i iroda fő részlegei az 1940-es években a következőek voltak: politikai részleg, zsidó kapcsolatok (kutatás és jogi munka), segítségnyújtás és mentés, kulturális és oktatás részleg és a szervezeti részleg. 1940-ben a WJC további képviseleti irodát nyitott Buenos Airesben, Argentínában.Nathan Feinberg - Comité des Délégations Juives
A WJC törekvései a holokauszt alatt és után