260px|thumb bélyegkép|260px|jobbra|Siemens Desiro A Szlovén Vasutak (Holding Slovenske železnice d.o.o. – rövidítve: SŽ) Szlovénia állami vasúttársasága. 1991-ben, az ország függetlenné válásakor alakult meg.
Története
Mivel a mai Szlovénia területe az első világháború végéig Ausztriához tartozott, ezért részben a Déli Vasút, részben a Császári és Királyi Osztrák Államvasutak (kkStB) tulajdonában volt a vasúthálózat. 1846. Graz és Celje között megépül Szlovénia első vasútja 1849. Megérkezik az első vonat Ljubljanába, az akkori Laibachba 1918. A Monarchia felbomlásával a kkStB szlovéniai vonalait a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság vasútja, az SHS veszi át (1929-től: Jugoszláv Államvasutak (JDŽ)). 1924. A Déli Vasút utódja, a Duna–Száva–Adria Vasút / Donau–Save–Adria Eisenbahn-Gesellschaft (DSA, DOSAG) szlovéniai vonalait is államosítják. 1936. Az 1945-ig olasz fennhatóság alá került Trieszt–Postojna és Pivka–Fiume közötti vonal villamosítását az FS fejezi be. A második világháború után Szlovénia 17 olasz villamos mozdonyhoz jut. 1961. Megérkeznek az első, USA-ban gyártott 661-esek, a „Kennedy” dízelmozdonyok 1970. Forgalomba állnak a német gyártmányú 711-es dízel motorvonatok 1991. Szlovénia függetlenségével megalakul a Slovenske Železnice. Elindul az első EuroCity vonat, a Mimara-EC. 2000. Megkezdi menetrendszerű üzemét az új InterCitySlovenija szolgáltatás keretében a szlovén Pendolino. Megérkeznek az első villamos Desirók.
Vonalak bélyegkép|jobbra|260px|Zidani Most állomása, fontos vasúti csomópont
Az 1208 km hosszú normál nyomtávú hálózat 50,5%-a (609,7 km) villamosított. A hálózat legnagyobb része 3 kV egyenárammal villamosított. Dobova és a Horvátországgal közös határ között, valamint Őrihódostól a Magyarországgal közös határig 25 kV feszültségű és 50 Hz-cel váltakozó feszültséggel került kiépítésre a felsővezeték hálózat. Jesenice és az Ausztriával közös határ közötti szakasz az osztrák szabványoknak megfelelően 15 kV feszültségű és 16,7 Hz-cel villamosított.
Fővonalak: Ljubljana–-Zidani Most–-Celje–-Pragersko–-Maribor (–-Graz) Ljubljana–-Pivka–-Sežana(–-Trieszt) Ljubljana–-Jesenice (–-Villach) Pivka–-Ilirska Bistrica (–-Fiume) Divača–-Koper Zidani Most–-Celje–-Dobova (–-Zágráb) Pragersko – Ormosd –- Muraszombat –-Őrihodos (–-Zalaegerszeg)
Vonatok bélyegkép|260px|jobbra|InterCity Koper állomásán
ICS – InterCitySlovenija, minőségi belföldi vonat (Koper-)Ljubljana-Maribor között, nagysebességű Pendolino szerelvénnyel. A helyjegyváltás kötelező. EC – EuroCity vonat, összeköttetést biztosít a környező európai nagyvárosokkal IC – InterCity vonat, belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt MV – Mednarodni vlak, nemzetközi gyorsvonat RG – Regionalni vlak, sebesvonat, csak a fontosabb helyeken áll meg LP – Potniški vlak, személyvonat, minden állomáson megáll
A Velencébe közlekedő Casanova-EC szintén Pendolino szerelvénnyel közlekedik.
Az RG és LP vonatok kivételével valamennyi vonatra pótjegyet (dodatka) kell fizetni. Az InterRail bérlettel utazóknak csak az ICS vonatra kell pót-, illetve helyjegyet váltaniuk. Nemzetközi forgalomban az Olaszországba közlekedő vonatokon kötelező a helyjegyváltás.
Magyarországról Szlovéniába az alábbi vonatok közlekednek: Citadella (nemzetközi InterCity): Budapest–Muraszombat–Ljubljana Retro Istria (nemzetközi gyorsvonat): Budapest–Muraszombat–Ljubljana–Koper/Rijeka (csak nyáron közlekedik)
További információk Hivatalos honlap (si, en) Vonalhálózati térkép Railfaneurope – Képek és adatok a világ vasútjairól Kapcsolódó szócikkek Bohinji vasútvonal
Kategória:Szlovénia vasúti közlekedése Kategória:Vasúttársaságok