Kálazdy Mór, eredetileg Kaufmann Mór (Tata, 1819. – Gyöngyös, 1875. március 22.) orvos.
Életpályája Családjáról nincs adat. Feltehetően Pozsonyi előtanulmányok után került a bécsi egyetem orvosi karára, ahol 1844-ben avatták orvossá. Orvosi gyakorlatot is Bécsben szerzett, elsősorban a sebészetben, a kórbonctanban, a szemészetben és a szülészetben képezte magát. Feltételezhetően kapcsolatban állt Semmelweis Ignáccal, aki ebben az időben szintén Bécsben működött. Kálazdy 1848-ban részt vett a bécsi egyetemi forradalmi légió tevékenységében, ahol kapitányi rangot kapott. Ő fordította német nyelvre Kossuth Lajos március 3-án, Pozsonyban elmondott beszédét, amely beszéd végül a bécsi forradalom közvetlen kiváltó oka lett. Tagja volt a forradalmi parlamentnek, és a bécsi egyetemi tanács képviselőjeként ő üdvözölte a bécsi alsóházat. A forradalom bukása után Magyarországra menekült. Tevékenységéért a császári hatóságok távollétében halálra ítélték.
Június 20-án jelentkezett szolgálattételre Sauer Ignác országos igazgató főorvosnál. Kezdetben Nagykanizsán a drávai magyar hadseregnél működött, majd a 19. honvédzászlóalj főorvosa lett. E minőségében részt vett a szabadságharc számos csatájában és ütközetében. 1848 szeptemberétől Lőcsén százados, októbertől Komáromban szolgált, 1849 januárjától hadosztályi rendező-főorvos. Berendezte a kanizsai és martonvásári, illetve megszervezte a lévai és nyitrai tábori kórházakat.Sándor Pál 1994: A honi zsidó értelmiségről 1840–1849-ben I. Századok 1994, 107 A világosi fegyverletétel után Törökországba menekült, és Lekim basa néven a török hadsereg orvosa lett. Csatlakozott Bem József kíséretéhez, és követte a tábornokot a szíriai Aleppóba is. Schneider Antal és Hammerschmidt Károly volt honvéd törzsorvosokkal együtt ő kezelte Bemet, aki nagyon rosszul bírta az ottani klímát. Mindhárman ott voltak a tábornok halálos ágyánál.
Bem halála után csatlakozott Kossuth Lajoshoz, akinek nem csak orvosa, hanem török nyelvtanára is lett. Kossuth távozása után Törökországban maradt, és egy katonai kórház vezető orvosa volt.
A kiegyezés után hazatért, és Gyöngyösön telepedett le.
Jegyzetek
Források Csillag István: Kálazdy (Magyarország, XXVI. évfolyam, 33. szám)
Kategória:Magyar katonaorvosok Kategória:Magyar főorvosok Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái Kategória:Komárom védői (1849) Kategória:Tataiak Kategória:Gyöngyösiek Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése miatt emigrált személyek Kategória:1819-ben született személyek Kategória:1875-ben elhunyt személyek Kategória:Iszlám hitre áttért személyek Kategória:A magyar szabadságharc aleppói emigránsai