Az ausztrál ásólúd (Tadorna tadornoides) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezés Sorolták az Anas nembe Anas tadornoides néven is.
Előfordulása A faj Ausztrália endemikus faja. Elterjedési területe szétszórt. A kontinensen a délkeleti részeken honos és előfordul Tasmania szigetén is. A csapadékviszonyoknak megfelelően rövid vándorlásokat tehet, de nem számít kifejezetten vonuló fajnak. Vonulása során a viharok távolra is sodorhatnak madarakat, így ritkán eljut Új-Zéland szigeteire is, de ott nem fészkel.
Édesvizek mentén élő faj, elsősorban a nagy egybefüggő állóvizeket és a lassan folyó folyókat kedveli. Olykor vizektől távolabb, réteken vagy mezőgazdasági területeken is meg lehet figyelni. Ilyen helyeken is csak akkor marad meg tartósan, ha van állandó víz a közelben.
Megjelenése Az ásóludak között nagy termetűnek számít. Testhossza 55–72 centiméter. A két ivar között lényeges mértékű ivari dimorfizmus figyelhető meg. A hím melle világos tojáshéjszínű, feje, szárnya, háta és farka fekete. Lába szürke, szeme barna. Nyugalmi ruhája alig valamivel fakóbb, mint a nászruha. A tojó kisebb testű, mint a hím. Fő megkülönböztető bélyege a szemei körül levő fehér mező. Csőrének töve is fehér.
Mindkét ivarnál látható egy vékony, fehér örv a nyak alsó részén. Ez a tojóknál jóval kevésbé feltűnő, egyes egyedeken teljesen hiányozhat is.
Az ausztrál ásólúd évente kétszer vedlik. Az első vedlés a fiókanevelési időszak után következik be. Ekkor minden szárnyevező tollukat lecserélik a madarak, így röpképtelenné válnak. A második vedlés a z első után fél évvel később következik be. Ekkor csak a kis szárnyevező tollakat cserélik le a ludak, így ekkor nem lesznek röpképtelenek. Ezután két hónappal öltik fel a nászruhájukat.
A fiatal ásóludak hét hónapos korban öltik fel első felnőtt tollazatukat. Ez a tollruha valamivel sötétebb és kevésbé színes, mint az öreg madaraké. bélyegkép|240px|Hímbélyegkép|190px|és a tojó
Életmódja Tápláléka rákokból, kagylókból, csigákból és magvakból áll, de a szárazföldön legelni is szokott.
Szaporodása Szaporodási időszaka az ausztrál tél időszakára esik, március és április hónapokra. Odvakban, elsősorban faodvakban költő faj, de a talajba ásott üregekbe is fészkelhet. Egy-egy jól bevált odút éveken át felkereshet a pár. A tojó 5-14 tojást rak a fészkekbe melyeket egymaga költ ki. A hím ezalatt a közelben tartózkodik és elkíséri a tojót táplálékot keresni, mikor az rövid időre elhagyja a fészket. A fiókák 30-33 napos kotlás után kelnek ki a tojásokból. A fiókák egy-két napon belül elhagyják az odút és ezután mindkét szülő vezeti és védelmezi őket.
Fordítás
Források
Janet Kear (Hrsg): Ducks, Geese and Swans. Oxford University Press, 2005, Hartmut Kolbe; Die Entenvögel der Welt, Ulmer Verlag 1999,
További információk Képek az interneten az fajról
Kategória:Tarkalúdformák Kategória:Madárfajok Kategória:Új-Zéland madarai Kategória:Ausztrália endemikus madarai