A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidítve: Fidesz, ritkábban Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabin: Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Right-Wing Populism in Central Europe: Hungarian Case (Fidesz, Jobbik)Cambridge University Press: Populist Democracies: Post-Authoritarian Greece and Post-Communist Hungary euroszkeptikus, nemzeti konzervatív párt. A 2010-es évek végétől egyes elemzések a radikális jobboldali és szélsőjobboldali pártok körébe is sorolják. Ifjúsági szervezete a Fidelitas. 2010–2026 között Magyarország vezető kormánypártja volt, szövetségben a Kereszténydemokrata Néppárttal. Elnöke Orbán Viktor.
Fiatal Demokraták Szövetsége néven 1988-ban alakult liberális aktivista mozgalomként, amely szembeszállt a kormányzó marxista–leninista kormánnyal. 1990-ben jegyezték be politikai pártként, amelynek vezetője Orbán Viktor volt. Az 1990-es parlamenti választást követően bekerült az Országgyűlésbe; azonban az 1994-es választások után két mandátumot vesztett. A választásokat követően liberális konzervativizmust fogadott el, aminek következtében a liberális tagok kiléptek és csatlakoztak a Szabad Demokraták Szövetségéhez (SZDSZ). Ezután igyekezett kapcsolatot kialakítani más konzervatív pártokkal, és az 1998-as választások után jobbközép kormányt alakított. A 2000-es évek elején átvette a nacionalizmust, de népszerűsége kissé visszaesett, miközben több korrupciós ügy is napirendre került. 2002 és 2010 között ellenzékben volt, közben 2006-ban koalíciót kötött a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP). A 2006-os őszödi beszéd után (amit tömegtüntetések követtek) növekedett a támogatottsága, és a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett a 2010-es választásokon.
Miután 2010-ben visszatért Magyarország kormányzásához, nemzeti konzervatív politikát folytatott, és tovább tolódott jobbra. Az Európai Unióval szemben is kritikusabbá vált és a pártot euroszkeptikusnak minősítették. 2010-ben egy új médiatörvényt fogadtattak el a parlamentben, amely a sajtószabadság korlátozása miatt keltett jelentős kritikát, majd elfogadtatták az új magyar alkotmányt, amely 2012-ben lépett hatályba, de a hatalmi berendezkedésre gyakorolt hatása miatt szintén jelentős kritikát váltott ki. Kétharmados parlamenti többsége a 2014-es választás után is megmaradt, és a 2015-ös migránsválság eszkalálódását követően jobboldali populistaként és bevándorláskritikusként jellemzett retorikát alkalmazott. A megalakulása óta jelentősen megváltozott a politikai pozíciója; a Fideszt egyes elemzések a jobboldali és a szélsőjobboldali pártok közötti tartományban helyezik el a politikai spektrumon. Politológusok illiberálisnak vagy autokratának minősítették a párt kormányzását, Orbán pedig "keresztény illiberális demokráciának" jellemezte a kormánymodelljüket. 2022-ben az Európai Parlament a demokrácia visszaesése nyomán választási autokráciának minősítette a párt kormányzása alatt álló országot. 2021-ben kilépett a jobbközép Európai Néppártból, majd 2024-ben az EP-ben az egyes elemzésekben radikális jobboldaliként, illetve szélsőjobboldaliként jellemzett Patrióták Európáért nevű képviselőcsoporthoz csatlakozott.
A 2026-os országgyűlési választáson vereséget szenvedett a Tisza Párttal szemben; a parlamentben a korábbi 135 képviselő helyett 52 helyet szerzett a KDNP-vel közösen, melyből 44 mandátum jutott a Fidesznek.
Története
Fiatal Demokraták Szövetsége (1988–1995) A pártot a Kádár-rendszerrel elégedetlen, abban szocializálódott és többségében valamilyen közéleti, politikai szerepet is vállaló személy alapította. Az új politikai szervezetet 37 radikális reformer, főiskolás-egyetemista fiatal hozta létre, az 1980-as évek végén.
A csoport magja az ELTE jogi karának egyik szakkollégiuma volt, melyet az egyetem fiatalabb, szabadabb légkörre váró oktatói hoztak létre, némileg a hajdani Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) szemléletbeli hagyományaira emlékeztető módon. Az intézmény a politikai gondolkodó Bibó István nevét vette fel. A diákok szintén nagyobb szabadságra vágytak, így a kollégiumban szabadegyetemi jelleggel hallgattak kurzusokat, találkozókon vettek részt (ezek közül kiemelkedik az 1985-ös szarvasi tanácskozás). Végül úgy határoztak, hogy létre kell hozniuk egy szervezetet, amely az akkor egyeduralkodó KISZ ellensúlya lehet.
A szervezet megalakulására némi vitákat, egyeztetéseket követően 1988. március 30-án került sor a kollégium Ménesi úti épületének alagsorában. A név szintén vita tárgya volt, végül a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)-titulusban állapodtak meg. Az alapítók különböző főiskolákról-egyetemekről érkező fiatalok voltak, de a társaság központi magját a „bibósok” alkották. Később ők vették át a vezető szerepet.
Elnöki poszt éveken át nem volt. Az elnöki teendőket eleinte egy hattagú szóvivői testület látta el. A hatóságok folyamatosan akadályozták a működésüket, jogi úton is megpróbálták őket ellehetetleníteni, de sikertelenül. A szövetség tagsága folyamatosan növekedett. A vezetők közül kiemelkedett a radikálisabb Kövér László, aki pár évvel korábban diplomázott az egyetemen, a nála néhány évvel fiatalabb, szintén jogász Orbán Viktor, illetve a liberálisabb nézeteket valló Fodor Gábor. Mind a hárman, ahogy az alapítók többsége is - kollégisták lévén - vidéki származásúak voltak, Kövér Pápán, Orbán Székesfehérváron, Fodor pedig Gyöngyösön született. Alapító társuk volt még a szintén „bibós” Áder János és Szájer József, valamint a közíró Bayer Zsolt is.
1988-tól az első szabad választásokig a magát „liberális, radikális és alternatív” erőként meghatározó generációs szövetség elképzeléseit olyan, a társadalmat megmozgató tüntetéseken ismertette, mint a Nagy Imréről megemlékező június 16-i, vagy az 1989. március 15-i megmozdulás, illetve a Bős-Nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozások, emellett állást foglaltak a romániai falurombolás, illetve a kínai, Tienanmen téri események ellen. Az első esetben a rendőrség erőszakosan lépett fel. Több szervezőt, felszólalót is inzultáltak, többek közt Orbán Viktort, Mécs Imrét és Tamás Gáspár Miklóst.
Akadt tehát dolguk a rendőrséggel és a bíróságon is, de a rendszer az ellenkező hatást érte el vele: a szervezet országszerte is egyre jelentősebbé vált, később párttá is alakultak. A Fidesz hármas önmeghatározása a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a korrupciómentes politika, és a kulturális sokszínűség (pluralizmus) képviseletét jelentette.
A rendszerváltás fontos eseménye volt az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások, ahol a Fideszt két állandó résztvevő és egy helyettes képviselte, méghozzá Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor.
1990-ben, az első szabad választáson a Fidesz átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, így képviselői bejutottak az Országgyűlésbe, és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét. 1992-ben a pártot felvették a Liberális Internacionáléba.
Az 1991-es tavaszi székházosztás során a Fidesz a Váci utca 38. alatti Országos Tiszti Kaszinó épületét kapta meg, amely a Kádár-korszakban a Magyar Országos Gépkocsi Üzemi Részvénytársaság (MOGÜRT) külkereskedelmi vállalat székháza volt. A párt vezetése 1993 januárjában eladta a Magyar Külkereskedelmi Bank részére, ezzel alapozva meg a későbbi megerősödéshez szükséges gazdasági tőkét.Riba István - "Na, itt a Fidesz vége" – Az 1993-as székházügy, ahogy a HVG feltárta (HVG, 2022.02.28.) A székház üggyel párhuzamosan a csökkenő népszerűségű MDF helyzetét kihasználva, Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, a működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette.A folyamat részleteiről ld. például Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft., 2001) 1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kilépett a Fideszből, az országgyűlési képviselői mandátummal tagjai egyúttal lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról. (A kilépőket a tagságból több mint kétszázan követték. Fodor és társai közül néhányan a következő választáson az SZDSZ színeiben jutottak be ismét az Országgyűlésbe.)
Fidesz – Magyar Polgári Párt (1995–2003) right|thumb|250px|A Fidesz Lendvay utcai székháza A párt jobbra tolódott, és bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választáson csak 7,01%-os eredményt ért el.A korábbi választások eredményei 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választáson komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán, miközben a kétharmados többségű Horn-kormány alatt igyekezett előnyt kovácsolni a Bokros-csomag gazdaságpolitikai kiigazítási miatt a kabinet felé irányuló csalódásból.
1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.
2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Unió tagjává vált.
A párt a 2002-es választáson az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF szövetség, bár képviselőcsoportjai együttes létszámát 165-ről 188-ra növelte, ellenzékbe került. Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, amelynek nagyobbik része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és a Nemzeti Fórum nevű szervezetet megalkotva a Fidesz frakciójához csatlakozott.
A 2002. évi választási vereség utáni XV., rendkívüli, nem tisztújító kongresszus három ponton módosította a Fidesz alapszabályát. A változtatás értelmében a párt miniszterelnöke megbízatásának lejárta után négy évig automatikusan teljes jogú tagja a párt elnökségének.
2002. július 3-án lemondott Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, parlamenti frakcióvezetője, mert tudomást szerzett édesapja állambiztonsági múltjáról. A párt vezetését attól kezdve Áder János ügyvezető alelnök látta el egészen 2003. május 17-ig.
A választási vereséget követően Orbán Viktor őszig a háttérben maradt. A 2002. októberi önkormányzati választási vereség széleskörű mozgósításra és a pártirányítás szerkezetének átalakítására ösztönözte. Figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította Hende Csaba operatív irányításával.Csurgó Dénes - Ott volt Orbán kezében a töltött fegyver, és ő meghúzta a ravaszt (Telex.hu, 2025.11.15.)
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (2003– ) thumb|jobbra|180px|A Fidesz székháza 2003-tól 2011-ig (Budapest, VIII. ker., Szentkirályi u. 18.) 2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.
A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni a bázisát.
A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról.