A Control Janet Jackson amerikai énekesnő harmadik albuma. 1986. február 6-án jelent meg. Jimmy Jam és Terry Lewis zeneszerző-producerekkel együttműködve Jackson egyedi hangzásvilágot hozott létre, a rhythm and blues, funk, disco és rap keverékét, amivel a kortárs R&B vezető innovátoraivá váltak. Az album az 1980-as évek egyik legjelentősebb albuma lett és meghozta Janet számára az áttörést.

A Control készítésekor Jackson átvette az irányítást karrierje fölött. Az album fő témája az énekesnő felnőtté és függetlenné válása; a dalszövegek utalnak családjára, akiknek árnyékából szeretett volna kitörni, valamint tönkrement házasságára James DeBarge énekessel, akitől ekkoriban vált el.

Az album Jackson első listavezető albuma lett az amerikai Billboard 200 slágerlistán; öt kislemeze – What Have You Done for Me Lately, Nasty, Control, When I Think of You, Let’s Wait Awhile – a top 5-be került a Billboard Hot 100-on. Világszerte több mint tizennégymillió példányban kelt el, az USA-ban ötszörös platinalemez. Számos díjat kapott, a National Association of Recording Merchandisers és a Rock and Roll Hall of Fame minden idők 200 legfontosabb albuma közt tartja számon. Az album hat dalához készült videóklip, ezek megjelentek a Control – The Videos címmel megjelent két videókazettán.

Háttere Jackson köszönetnyilvánítása az album borítófüzetében:

„Szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett az album elkészítésében. Köszönet a Joe Jackson Productionsnek. Külön köszönet John McClainnek az ihletért és biztatásért, hogy megtegyek mindent, amit akarok, és mert mellettem állt, amikor a legjobban szükségem volt rá. Szeretlek. Külön köszönet Anyának, amiért szeret és mellettem állt az egész folyamat alatt, bárhogyan döntöttem is afelől, mit szeretnék. Nagyon szeretlek, Anya. Külön köszönet Jimmynek és Terrynek, amiért nagy élménnyé tették nekem ezt az albumot, amiért segítettek kifejezni, hogy érzek, és amiért ilyen jól szórakoztattatok Melanie-t és engem munka közben. Úgy hiányoztok! Szeretettel: Jan”

Joseph Jackson, a Jackson-zenészcsalád feje mind a kilenc gyermekét elindította a zenei karrier felé, kezdve a The Jackson 5 együttessel. Miután 1982-ben lemezszerződést szerzett az A&M kiadónál az akkor tizenhat éves Janetnek, ő felügyelte az első, Janet Jackson című album, majd a második, a Dream Street elkészítését is; utóbbinak dalszerzői és producerei Janet bátyjai, Marlon és Michael, valamint Jesse Johnson voltak. Az akkor gyerekszínészként ismert Janet vonakodott attól, hogy zenei karriert kezdjen. „Épp abbahagytam egy tévésorozatot, amit nagyon utáltam forgatni, a Fame-et. Nem akartam albumot felvenni, főiskolára akartam járni. De apám kedvéért megtettem.” Kifejtette, hogy sokszor került összeütközésbe producereivel. Eközben azzal lázadt családja ellen, hogy 1984-ben feleségül ment a DeBarge együttes tagjához, James DeBarge-hoz. A Jackson család James éretlensége és kábítószerproblémái miatt nem helyeselte a kapcsolatot. Janet 1985 januárjában elhagyta férjét és még ebben az évben érvényteleníttette a házasságát.

Jackson ezután kirúgta apját mint menedzsert, és John McClaint, az A&M Records akkori igazgatóját választotta új produceréül. „Ki akartam kerülni a házból, apám irányítása alól. Ez volt a legnehezebb az egészben, megmondani neki, hogy nem akarok többé vele dolgozni.” Joseph Jacksonnak nem tetszett a dolog, úgy látta, John McClain elorozza tőle lánya karrierjének irányítását. „Keményen dolgoztam a családomért. Aztán eljött az idő, amikor mások jönnek és megpróbálják elvenni őket tőlem. A kerekek már mozgásba lendültek, Janet Jackson elindult a hírnév felé. Aki most csatlakozik hozzá, az potyára kap meg mindent.” McClain ezt felelte: „Nem akarom kihasználni Janetet, sem ellopni az apjától.” Ezután bemutatta Janetet a Prince által felfedezett Jimmy Jam és Terry Lewis dalszerző–producerduónak, akik korábban a The Time együttes tagjai voltak.

Felvételek Jimmy Jam és Terry Lewis elsősorban az afroamerikai közösségnek akartak a kedvére tenni, de igyekeztek olyan albumot létrehozni, ami a popslágerlistákra is átkerülhet. Jimmy így nyilatkozott a Rolling Stone magazinnak: „Olyan albumot akartunk létrehozni, ami meglesz minden fekete háztartásban egész Amerikában… ami minden idők számára a fekete album lesz.” Mielőtt Janettel találkoztak volna, eredetileg Sharon Bryant számára írták a dalokat, ő azonban túl harsánynak találta őket. A duó ugyanezeket a dalokat mutatta meg Jacksonnak, aki elmondta róluk a véleményét és részt vett a szövegek írásában. Jimmy és Terry felidézték, hogy mivel teljesen közösen akarták létrehozni az albumot Janettel, az első hetet csak azzal töltötték, hogy megismerjék. „Benéztünk a fejébe, láttuk, mire képes, mit akar elmondani, hová akar eljutni, mi akar lenni. Összeraktunk pár dalt, ami illett a bennünk róla kialakult képnek, ő pedig teljesen megnyílt előttünk. Ilyen egyszerű volt.” – idézte fel Terry Lewis.

A What Have You Done for Me Lately című dal eredetileg Jimmy és Terry egy saját albumára készült; a szöveget újraírták, hogy tükrözze Jackson érzéseit volt férjéről. Ez a dal lett az album első kislemeze, mert Jimmy és Terry szerint ez mutatta a legjobban, hogy viszonyul Janet az élethez. A Nastyt, amit Jackson az album leginnovatívabb dalának tart, az énekesnő egy személyes élménye ihlette: Minneapolisban egy csapat férfi zaklatni akarta a hotelnél, ahol lakott, miközben az albumon dolgoztak. „Fenyegetőek voltak” – idézte fel Janet. „De ahelyett, hogy Jimmyhez vagy Terryhez futottam volna védelemért, kiálltam magamért és megfutamítottam őket. Így születtek az olyan dalok, mint a 'Nasty' és 'What Have You Done for Me Lately'; önvédelemből.” Jimmy Jam játszott billentyűn, Jackson kísérte, a háttérénekben mindhárman részt vettek. A dal szvingritmusát Jimmy találta ki, Ensoniq Mirage szintetizátoron. A Let’s Wait a While a biztonságos szexről és az önmegtartóztatásról szól, ami akkoriban gyakori téma volt. Jimmy megjegyezte, hogy a dalszerzők gyakran merítenek ihletet az épp zajló társadalmi folyamatokból, és az AIDS-járvány felhívta a figyelmet a nemi úton terjedő betegségekre. „A dal témája Janet ötlete volt. Nem jellemző rá a prédikálás, nem akarja utasítani az embereket, hogy éljék az életüket. Csak elmondja a véleményét.” – mondta Jimmy Jam.

Joseph Jackson eredetileg azt akarta, hogy az albumot Los Angelesben vegyék fel, hogy rajta tarthassa a szemét Janeten, Jimmy és Terry erre nem voltak hajlandóak. Azt akarták, hogy saját minneapolisi stúdiójukban dolgozhassanak, „távol Hollywood figyelemelterelő csillogásától és a mindenbe beleavatkozó menedzser-apáktól”. Jimmy kijelentette: „Szükségünk volt rá, hogy Janet a mi kezünkbe kerüljön. A mi területünkön kellett dolgoznunk, testőrök nélkül, sztárallűrök nélkül, anélkül, hogy Joe ackson emberei körülöttünk lógjanak és mindenbe beleszóljanak.” A Controlt a Flyte Tyme Studiosban vették fel, a Jimmy Jam és Terry Lewis alapította Flyte Tyme Records stúdiójában, Minneapolisban; John McClain lett az executive producer. Jimmy Jam és Terry Lewis voltak a fő zenészek, a legtöbb hangszeren ők játszottak, és háttérvokálokat is biztosítottak. Jackson is játszott szintetizátoron. Stephen Holden, a The New York Times munkatársa megjegyezte, hogy az album remek példája a zenészek és a fejlődő technológia kapcsolatának. „A technológia megváltoztatta a popzene formáját, skáláját és még a jelentését is (…) Az albumot nem zenekarral vették fel a stúdióban, ahogy az 1960-as, 70-es évek legtöbb pop-rock albumát, hanem a producerek és az énekes gépesített dob- és billentyűritmusokat programoztak.” Jackson apjának nem tetszett a felvett anyag és a kialakított imázs, és kijelentette, hogy az album nem lesz eladható. A Spin magazin címlapsztorijában, melynek címe Damn It, Janet: The Battle for Control of Janet Jackson ('A fenébe is, Janet – Harc Janet Jackson irányításáért') Josephet idézték: „ha Janet rám hallgat, ugyanolyan nagy lesz, mint Michael.” Janet és McClain nem engedtek. Janet ezt mondta az elkészült albumról: „Agresszív, pimasz, nagyon egyenes. Pontosan kifejezi, ki vagyok és hogy érzek. Átvettem az irányítást az életem felett. Most a magammódján csinálom.”

Megjelentetése Az A&M nem tervezett koncertkörutat Janetnek az album népszerűsítése céljából, de egy háromhetes amerikai promóciós turnét finanszírozott. Janet az album megjelenése után tizenhárom amerikai városban lépett fel. A Control listavezető lett a Billboard 200 és a Top R&B/Black Albums slágerlistán is. A Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAA) 1986 áprilisában aranylemez minősítést adott az albumnak, mert az USA-ban sikerült 500 000 példányt eladni belőle. Júniusra az album elérte a platinalemez minősítést 1 000 000 eladott példánnyal, 1989 októberében pedig már ötszörös platinalemez volt. Megjelenése óta több mint tizennégymillió példányban kelt el világszerte. 1987 novemberében egyes országokban megjelent egy remixalbum is hozzá, Control: The Remixes címmel.

Fogadtatása 1987-ben az Egyesült Államokban legtöbb példányszámban elkelt albumok közül a Control az ötödik volt – a megjelenése utáni első hétben több mint 250 000 példányban kelt el, azaz több példányban, mint előző albuma a megjelenése óta eltelt két évben). 1989-ben a Rolling Stone magazinnak a 80-as évek 100 legjobb albumát felsoroló listáján a 28. helyre került az album; 2007-ben a The National Association of Recording Merchandisers és a Rock and Roll Hall of Fame által összeállított, minden idők 200 legjobb albumát felsoroló listáján a 86. helyre (erre a listára Janetnek még egy albuma felkerült, az 1993-ban megjelent janet., a 151. helyre.

Az album sikere egyik fontos elemének Jackson dalszövegeit tartják. Dave Marsh ezt írta a The Heart of Rock & Soul: The 1001 Greatest Singles Ever Made ('A rock és soul szíve: Minden idők 1001 legjobb kislemezdala') című, 1999-ben megjelent könyvében: „Nyilvánvaló, hogy Janet maga írta a szövegeket, amik főleg férfiakhoz szólnak, különösen apja és volt férje nem túl jól álcázott alakjához, és hevesebben, mint bárki más merte volna. Az eredmény, a Control című album 1986-1987 egyik legnagyobb sikere volt, öt sláger született róla.” Az album első kislemeze, a What Have You Done for Me Lately a Billboard Hot 100 kislemezlista negyedik, a Hot Black Singles lista első helyére került. A kislemez 1990 novemberében aranylemez lett. Az album második kislemeze, a Nasty egy hellyel magasabbra jutott a Hot 100-on és ez is listavezető lett a Hot Black Singles listán. 1990 novemberében aranylemez lett. A When I Think of You, a harmadik kislemez Jackson első listavezető dala lett a Hot 100-on, és 1990 novemberében ez is aranylemez lett. A negyedik az album címadó dala, a Control lett, ami a Hot 100-on az 5. helyet érte el, a Hot Black Singlesen pedig listavezető lett, 1990 novemberében szintén aranylemez lett. A Let’s Wait Awhile második lett a Hot 100-on és ez is listavezető a Hot Black Singles listán. A The Pleasure Principle lett az első kislemez az albumról, ami nem került az első öt hely valamelyikére a Hot 100-on, a 14. helyig jutott, de a Hot Black Singles listán ez lett Jackson ötödik listavezető dala. A Billboard Club Play Singles listán a Let’s Wait Awhile kivételével mind az öt kislemez a top 5-be került. A hatodik, a Funny How Time Flies (When You’re Having Fun) az Egyesült Államokban nem jelent meg kereskedelmi forgalomban (ami miatt az akkori szabályok nem engedték, hogy felkerüljön a Hot 100-ra), de az Egyesült Királyságban az 59. helyet érte el a slágerlistán.