bélyegkép|250px|jobbra|Az unitárius templom szemből bélyegkép|250px|jobbra|A görögkatolikus templom Szind (románul Săndulești vagy Sândulești, korábban Sând) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Fekvése Tordától nyugatra, a Tordai-hasadék keleti bejáratánál, az A3-as autópálya mellett fekszik.
Nevének eredete Első írásos említése 1176-ból maradt fenn Zind néven. További névváltozatai: Scint (1288), Stend, Zend és Send (1332-1335).Orbán Balázs: Torda város és környéke, Budapest, Arcanum, 2003, A hivatalos úton keletkezett román Săndulești a Sandu férfinév képzős alakja.
Története A rómaiak az itt bányászott mészkőből és alabástromból építették a mai Torda helyén Potaissa városát. A kőbánya közelében római kori települést tártak föl.
Magyar lakossága a reformáció idején unitárius vallásra tért és később is megmaradt hite mellett. Unitárius lakóinak többsége 1775-ben jobbágy volt.Kénosi Tőzsér János – Uzoni Fosztó István: Az erdélyi unitárius egyház története. Kolozsvár, 2009, 2. köt., 353. o. A 17. században válhatott román többségű településsé. Görögkatolikus egyházközsége 1737-ben már létezett, és 1948-ig folyamatos volt működése.
A 19–20. században intenzíven művelték a falutól északkeletre lévő kőbányát. Innen származott a tordai építkezésekhez szükséges cement, az itt talált kaolint például a batizi edények gyártásánál használták. A mészkő szállítására az első világháború előtt iparvasutat építették Tordáig, amelyet egészen 1999-ig használták a mészkő szállítására. Hossza tíz kilométer, nyomtávja 760 mm-es volt. Az 1940-es évekig hajtányok is közlekedtek rajta.
Szind környékén 1944 őszén ádáz harcok folytak, és temetőjében mintegy félszáz katona nyugszik.Tordai tűzözön , mno.hu, 2015. május 2.
Népessége 1850-ben 1002 lakosából 799 román, 156 magyar és 46 roma volt, 473 görögkatolikus, 136 unitárius és 10 római katolikus vallású. 2002-ben 642 lakosából 581 volt román és 56 magyar nemzetiségű; 536 ortodox, 25 unitárius, 23 református, 18 pünkösdista, 11 görögkatolikus, 8 római katolikus és 6 baptista vallású.
Látnivalók Unitárius temploma a 13. században épült, eredetileg román stílusú. A Szent Mihály és Gábriel arkangyalok görögkatolikus templom késő gótikus alapfalai a 15. században épültek, melyekre 1702-ben fatornyot és tetőszerkezetet ácsoltak. Az ortodoxok már 1976 óta nem használták. 2005-ben a piciny görögkatolikus egyházközségnek adták vissza, amely felújíttatta.uo. 1264-es sorszám A Bors család kúriája. A falutól északkeletre nagy területen a jelenleg nem működő kőbánya helyezkedik el, mellette vezetnek a Túri-hasadék és a Tordai-hasadék közötti turistautak. A kőbánya északnyugati oldalán fakadó forrást magyarul Szent László-forrásnak, románul Izvorul Alexandru Macedonnak ('Nagy Sándor-forrás'-nak) nevezik és helyi legenda tapad hozzá. „Büdösvíz” (kénes forrás). A falutól délkeletre, a római kori régészeti lelőhely közelében halastó.
Gazdasága A kőbánya további hasznosítását tervezik.
Híres emberek Itt született 1888. október 17-én Bors Mihály földbirtokos, az Erdélyi Kárpát Egyesület elnöke, az unitárius egyház jótevője.
bélyegkép|jobbra|250px|Unitárius parókia
Jegyzetek
Források Janitsek Jenő: Szind helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1987, 2. sz.
További információk A községi önkormányzat site-ja Elhagyott temető Szind felett Az EKE szindi kulcsosháza (korábban unitárius lelkészlak volt)
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Kolozs megye települései Kategória:Torda-Aranyos vármegye települései