Lásd még: Érsekújvár-Újgúg
Gúg (Gug) puszta Szlovákiában, Szímő község területén.
Fekvése A falutól 7 km-re keletre fekszik, a Cerhát-csatorna (Dlhý kanál) jobb partján, Andódtól 1 km-re északra. Áthalad rajta a Szímőt Érsekújvárral összekötő országút.
Története Gug puszta nevét a fennmaradt oklevelek 1217-ben említik először írásos alakban. Ekkor mint falu van jelezve, nevét ekkor Gugh formában írták. 1238-ban mint prelidiumot, IV. Béla király a nyitrai vár kötelékéből kivette, és a fehérvári keresztes vitézeknek adományozta. 1245-ben István esztergomi érsek vásárolta meg. Az oklevelek ekkor terra Gug-ként említik, amiből arra lehet következtetni, hogy a tatárjárás alatt elpusztult, megszűnt falu lenni. 1312-ben Csák Máté elfoglalta, ami ellen Tamás érsek tiltakozott, és sikerült is visszaszereznie az érsekség részére. 1403-ban Zsigmond több más faluval együtt, mint az esztergomi érsekség birtokait a lázadások miatt lefoglalta.PLE, Világi Lvt, Lad. I, fasc. 22, No. 22 és 27; DLDF 248333; 248338; Fejér X/4, 217; Mályusz Elemér 1956: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) - Első rész (1400–1406). MOL kiadványai 2 - Forráskiadványok 3, 314 No. 2698-2699.
1693-ban Széchényi György érsek Gúgpusztát a szimőieknek adományozta. Az adományozást I. Lipót is megerősítette. 1833-ban az érsekség erőszakkal elfoglalja Gúgot, de a szimőiek óvást emeltek a foglalás ellen.
A Gúg határában található szentgyörgyi dűlő helyén régen falu állt. Területén gyakran találtak épületnyomokat is. Gúg ma Szímő településrésze. A szímői szövetkezet szőlőföldjei és borospincéje itt található. Az eredetileg 1122-ben emelt Szent Vendel-kápolna az októberben megrendezett hagyományos szímői-andódi búcsú helyszíne.
Lásd még Szímő
Jegyzetek
Források Györffy György 1998: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest, 394. Liszka József 1985: Újabb régészeti adatok Érsekújvár környékének kora középkori településtörténetéhez. In: Új Mindenes Gyűjtemény 4. Bratislava, 7-36. Komárom vármegye Csánki Dezső: Komárom vármegye
Gug