Salvati Michele Alboreto (Milánó, 1956. december 23. – 2001. április 25.) olasz autóversenyző, az 1997-es Le Mans-i 24 órás verseny győztese.

Korai évek Autóversenyzői pályafutását 1976-ban kezdte a Formula Monzában. 1978-ban a Formula Italia sorozatban már győzelmeket aratott egy March autóval. 1979-ben részt az európai- és az olasz Formula–3-as bajnokságban, utóbbiban második lett. 1980-ban megnyerte az európai F3-as bajnokságot.

Formula–1 Tyrrell right|220px|thumb|Az 1983-as Tyrrell 1981-ben, 24 évesen debütált a sorozatban a Tyrrell-Cosworth színeiben, a csapatfőnök Ken Tyrrell a gyengén teljesítő Ricardo Zunino helyére ültette be az olaszt. Első versenye szerencsétlenül alakult: honfitárásával, Beppe Gabbianival ütközött a 31. körben és kiesett. Az évad során nem tudott pontot szerezni, legjobb helyezése egy 9. hely volt.

1982-es éve sokkal jobban sikerült az előzőhöz képest. Imolában megszerezte első dobogós helyezését és az utolsó versenyen, Las Vegasban győzött. Összesen 25 ponttal nyolcadikként végzett az év végén, a legjobb olaszként. 1983-ban Detroitban győzött, miután a vezető Nelson Piquet-nek a hátsó gumijával volt problémája, és visszaesett. Ez volt az utolsó szívómotoros győzelem 1989-ig, a turbómotorok betiltásáig. Alboreto ezenkívül csak Zandvoortban, a holland nagydíjon tudott pontot szerezni, ahol 4. lett.

Ferrari thumb|left|250px|Alboreto az 1985-ös német nagydíj edzésén 1984-re Patrick Tambayt váltotta a Ferrarinál, ahol René Arnoux csapattársa lett. 1973 után ő volt az első olasz a csapatnál, és ő volt az első olasz pilóta, aki ilyen hosszan ezzel a csapattal indult. A harmadik versenyen, Zolderben győzött. Emellett három versenyen állt még dobogóra: az Österreichringen harmadik, Monzában és a Nürburgringen második lett. A szezon végén 30,5 ponttal negyedikként végzett, mivel az esős monacói nagydíjat megszakították, és az olasz 6. helyéért csak fél pontot kapott.

Az 1985-ös volt Alboreto legsikeresebb éve a Formula–1-ben. Két győzelmet aratott: Kanadában és Hockenheimban. Harcban volt a világbajnoki címért is, de az utolsó öt versenyen nem sikerült pontot szereznie. 53 egységgel második lett Alain Prost mögött, 20 pont lemaradással.

Az 1986-os Ferrari, az F1/86 sokkal megbízhatatlanabbnak bizonyult elődjénél. Alboreto összesen kilenc alkalommal esett ki, ebből csak kétszer vezetői hiba miatt, a többi hétben az autó hibásodott meg. Mindössze egy dobogós helyezést ért el az Österreichringen, amikor mindkét Williams kiesett. Az év végén 14 ponttal 9. lett, csapattársa, a svéd Stefan Johansson is megelőzte.

230px|right|thumb|1988-ban, Kanadában 1987-ben Gerhard Berger érkezett a csapathoz, amivel Alboreto vezető szerepe megszűnt. Az osztrák az utolsó két versenyen: Japánban és Ausztráliában is győzött, míg Alboreto csak két harmadik (Imolában és Monacóban) és egy második helyet ért el (Ausztráliában, Berger mögött). Az olasz csak 13 pontot szerzett, 17-tel kevesebbet, mint csapattársa.

1988 volt az olasz utolsó ferraris éve. A szezont a két McLaren uralta, csak Monzában tudott győzni a Ferrari Bergerrel, ahol Alboreto második lett. 24 ponttal az 5. helyen végzett. A csapat nem hosszabbította meg szerződését a következő évre.

Tyrrell, Larrousse Alboreto 1989-ben a Tyrrellnél folytatta a pályafutását, de csak az első 6 nagydíjon vett részt. Franciaországtól a francia Jean Alesi helyettesítette, ahol azonnal már a 4. lett. Alboreto Mexikóban ért el egy harmadik helyet, ez volt egyben pályafutása utolsó dobogója is. A német nagydíjtól az év végéig egy versenyképtelen Larrousse-ban ült, egy pontot sem szerzett vele. 6 ponttal a 11. lett az év végén.

Footwork 230px|right|thumb|1994-es csapattársa, Pierluigi Martini a brit nagydíjon 1990-től az Arrowsnál versenyzett, amelyet 1991-ben egy japán multimilliomos vásárolt fel és a csapat nevét Footworkre változtatta. Az évad elején Porsche motorokat használtak, később visszatértek Cosworth-re. Alboreto 1990-ben és 1991-ben sem szerzett pontot. 1992-ben a Footwork V10-es Mugen-Honda motorokra váltott, és egy viszonylag jó autót építettek, amellyel Alboreto négyszer szerzett pontot és hatszor végzett a 7. helyen. 6 ponttal 10. lett az egyéni pontversenyben.

Scuderia Italia, Minardi 1993-ban az olasz Scuderia Italia csapathoz ment, amely rövid története során ért el kisebb sikereket, de 1993-ban a Lola által épített autó újságírók szerint "katasztrofálisan" sikerült. Alboreto nem tudott pontot szerezni, a csapat két futammal a szezonzáró előtt visszavonult a sportágból, utódja 1994-ben a Minardi lett. Az 1994-es autó megbízhatatlan volt az olasz 9-szer esett ki a 16 versenyből. Egy alkalommal szerzett pontot, a monacói nagydíjon 6. lett. A szezon végén Alboreto visszavonult a Formula–1-ből.

Hosszú távú autóversenyek thumb|right|250px|2000-es Audi R8-as, amivel Alboreto halálos balesetet szenvedett Formula–1-es karrierje után több legendás hosszú távú versenyen is rajthoz állt, amelyeken újra sikereket ért el. 1996-ban az indianapolisi 500-on indult, ám a váltó meghibásodása miatt nem tudta teljesíteni a távot. 1997-ben Stefan Johansson és Tom Kristensen csapattársaként megnyerte a Le Mans-i 24 órás, 2001-ben pedig a Sebringi 12 órás autóversenyt.

Halála

2001. április 25-én a németországi Lausitzringen az Audi csapat versenyautóját készítette fel a Le Mans-i 24 órás autóversenyre, amikor a bal hátsó gumi defektje miatt elvesztette az uralmát a jármű felett, és 300 km/óra feletti sebességgel a korlátnak ütközött. Alboreto a helyszínen életét vesztette.

Teljes Formula–1-es eredménysorozata

Év Csapat 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 Helyezés Pont 1981 Tyrrell USW BRA ARG SMRKi BEL12 MONKi ESPNK FRA16 GBRKi GERNK AUTKi NED9 ITAKi CAN11 LSV13 - 0 1982 Tyrrell RSA7 BRA4 USW4 SMR3 BELKi MON10 USEKi CANKi NED7 GBRHN FRA6 GER4 AUTKi SUI7 ITA5 LSV1 8. 25 1983 Tyrrell BRAKi USW9 FRA8 SMRKi MONKi BEL14 USE1 CAN8 GBR13 GERKi AUTKi NED6 ITAKi EURKi RSAKi 12. 10 1984 Ferrari BRAKi RSA11 BEL1 SMRKi FRAKi MON6 CANKi USEKi USAKi GBR5 GERKi AUT3 NEDKi ITA2 EUR2 POR4 4. 30.5 1985 Ferrari BRA 2 POR 2 SMR Ki MON 2 CAN 1 USA 3 FRA Ki GBR 2 GER 1 AUT 3 NED 4 ITA 13 BEL Ki EUR Ki RSA Ki AUS Ki 2. 53 1986 Ferrari BRA Ki ESP Ki SMR 10 MON Ki BEL 4 CAN 8 USA 4 BRA 8 GBR Ki GER Ki HUN Ki AUT 2 ITA Ki POR 5 MEX Ki AUS Ki 9. 14 1987 Ferrari BRA8 SMR3 BELKi MON3 USAKi FRAKi GBRKi GERKi HUNKi AUTKi ITAKi PORKi ESP15 MEXKi JPN4 AUS2 7. 17 1988 Ferrari BRA5 SMR18 MON3 MEX4 CANKi USAKi FRA3 GBR17 GER4 HUNKi BELKi ITA2 POR5 ESPKi JPN11 AUSKi 5. 24 1989 Tyrrell BRA10 SMRNK MON5 MEX3 USAKi CANKi FRA GBR 11. 6 Larrousse GERKi HUNKi BELKi ITAKi POR11 ESPNeK JPNNK AUSNeK 1990 Arrows USA10 BRAKi SMRNK MONNK CANKi MEX17 FRA10 GBRKi GERKi HUN12 BEL13 ITA12 POR9 ESP10 JPNKi AUSNK 24. 0 1991 Arrows USAKi BRANK SMRNK MONKi CANKi MEXKi FRAKi GBRKi GERNK HUNNK BELNeK ITANK POR15 ESPKi JPNNK AUS13 35. 0 1992 Arrows RSA10 MEX13 BRA6 ESP5 SMR5 MON7 CAN7 FRA7 GBR7 GER9 HUN7 BELKi ITA7 POR6 JPN15 AUSKi 10. 6 1993 Scuderia Italia RSAKi BRA11 EUR11 SMRNK ESPNK MONKi CANNK FRANK GBRNK GER16 HUNKi BEL14 ITAKi PORKi JPN AUS 29. 0 1994 Minardi BRAKi PACKi SMRKi MON6 ESPKi CAN11 FRAKi GBRKi GERKi HUN7 BEL9 ITAKi POR13 EUR14 JPNKi AUSKi 24. 1

Külső hivatkozások

Nem hivatalos honlapja Profilja a grandprix.com honlapon

Kategória:Olasz autóversenyzők Kategória:Olasz Formula–1-es versenyzők Kategória:Olasz Formula–2-es versenyzők Kategória:Indy Racing League-versenyzők Kategória:Versenybalesetben elhunyt autóversenyzők Kategória:1956-ban született személyek Kategória:2001-ben elhunyt személyek Kategória:Milánóiak Kategória:Tyrrell Racing Kategória:Scuderia Ferrari Kategória:Arrows Kategória:Minardi