A kentum–szatem izoglossza az indoeurópai nyelvcsalád ágainak – mára már elavultnak tekintett – nyelvtörténeti-hangtani felosztása, miszerint az alapnyelv először két dialektusra bomlott, melyek közül az egyik megőrizte a hátul képzett mássalhangzók – de főként a palatalizált k hang – képzési jellegét (kentum nyelvek, a latin CENTUM ’100’ szó eredeti kiejtése alapján), míg a másikban további palatalizáció folytán előretolódott a képzési helyük és új, elöl képzett – dentális vagy palatális – mássalhangzók keletkeztek belőlük (szatem nyelvek, az iráni avesztai nyelv SZATEM ’100’ szava alapján). Az indoeurópai nyelveknek ezt a felosztását közérthetőbben nevezték nyugati, illetve keleti ágnak is (bár ez utóbbi általánosítás nem túl pontos, ugyanis például a kihalt hettita és tokhár nyelveket földrajzilag keleten beszélték, hangtanilag mégis a kentum csoportba tartoztak).
A kentum és szatem nyelvek elterjedése thumb|300px|A kentum–szatem nyelvek elterjedése az ókorban
A kentum – vagy precízebb, újkeletű megnevezéssel nem-szatem nyelvek – kezdeti állapotukban az indoeurópai palatalizált k- és g-sort megőrizték. Idesorolják az italikus nyelveket (a latin és újlatin nyelvekkel együtt), a germán nyelveket, a kelta nyelveket, valamint a görög nyelvet, a hettita nyelvet (†) és a tokhár nyelvet (†).
A szatem nyelvek az indoeurópai eredetű palatalizált k-t tovább palatalizálták, és elöl képzett hangok keletkeztek. Idetartoznak a balti és a szláv nyelvek, az indoiráni nyelvek, az örmény nyelv, valamint az albán nyelv, bár ebben a kentum és a szatem vonások keverednek.
A kentum–szatem felosztás kérdései A kentum–szatem felosztás kiindulási alapját nem a mai nyelvállapotok képezték (mivel a későbbi nyelvjárási tagolódás során más változások is végbementek), hanem az indoeurópai alapnyelv régebben feltételezett, keleti és nyugati nyelvjárásokra bomlásakor kialakult kettősség. Így például az újlatin nyelveket azért sorolták a kentum nyelvek közé, mert az itáliai ág ebben az irányban vált el az alapnyelvtől, így a latin is ebbe tartozott, amelynek közvetlen folytatásai; a besorolás szempontjából tehát nem lényeges, hogy egy későbbi változás eredményeképpen a k és a g palatális magánhangzók előtt elöl képzett hangokká (cs, dzs, sz, zs) váltak.
Számos kihalt indoeurópai nyelv esetében ezt a besorolást szintén nehéz volt megállapítani, ugyanis sok esetben a kentum és szatem vonások egyaránt jelen vannak. Az élő nyelvek közül görög és az albán nyelv is ilyen átmenetnek tekinthető, de a görögöt a palatális megőrzése miatt a kentum ághoz, míg az albánt inkább a szatem nyelvekhez sorolták. Egzakt módon tehát azt lehet mondani, hogy ezen elmélet szerint minden indoeurópai nyelv kentum, amelyik nem szatem.
Például az indoeurópai * ’négy’ szó megfelelői a latin quattuor, olasz quattro, spanyol cuatro, francia quatre (csak k-val ejtve), ír cethair (k-val ejtve, de mára már palatalizálódikA mai ejtés körülbelül: kjáhir.), albán katër, viszont görög tettara, orosz четыре (csetire), szanszkrit csatur, perzsa csahar stb.
Hangmegfelelések a kentum és a szatem nyelvekben Az alábbi táblázatban megadtuk néhány kentum, illetve szatem nyelvben az indoeurópai alapnyelv (PIE) két veláris sorának hangmegfeleléseit (szókezdő helyzetben). A táblázatban dőlt betűvel (a latin ábécét használó nyelvek esetén) az íráskép, ferde vonalak között pedig a nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) szerinti szerepel. (Ahol hangérték nincs külön megadva, ott egybeesik az írásképpel. Nem latin betűs nyelveknél csak a hangérték van feltüntetve. A ∅ nem ejtett „hangot” jelöl.)
PIE KENTUM nyelvek SZATEM nyelvek görög latin olasz spanyol ír angol szanszkrit aveszta ószláv litván örmény albán *k c c c c h s k, q *ḱ c c c c h š th , c *kʷ qu qu, ch cu, qu, c c wh(< hw) k s, k, q *g g g g, y, h g k g g *ǵ g g g, y, h g k ž dh , d *gʰ h (h) ∅ h g g g g *ǵʰ h (h) ∅ h g g ž dh , d *gʷ v , gu v, gu v , gu b k g g, z *gʷʰ f f h g w g g, z
Néhány konkrét példa a ḱ és kʷ hangok folytatásaira élő nyelvekből az alábbi táblázatban látható.
PIE KENTUM nyelvek SZATEM nyelvek Jelentés latin spanyol görög angol orosz litván oszét *ḱr̥d- cor corazón καρδιά (kardiá) heart cердце (szerdce) širdis зӕрдӕ (zərdə) ’szív’ *kʷetwores quattuor cuatro τέσσερα (tésszera) four четыре (csetire) keturi цыппар (cyippar) ’négy’
Jegyzetek
Források , pp. 46, 456, 1663. The American Heritage Dictionary of the English Language, 1969, p. 1551.
Kapcsolódó szócikkek Indoeurópai nyelvcsalád
Kategória:Történeti nyelvészet Kategória:Indoeurópai nyelvek