A birtokos személyjel (korábbi nevén: birtokos személyrag) toldalék, a birtokviszony elsődleges kifejezőeszköze a magyar nyelvben. Sajátos vonása sok más nyelv birtokos szerkezetéhez képest, hogy nem a birtokoson, hanem a birtokon van jelölve, például Péter háza. Korábban ragnak tekintették, de azon az alapon, hogy egyéb ragok járulhatnak hozzá (pl. székükhöz), az utóbbi évtizedekben már a jelek közé sorolják.

A birtokos személyjelek áttekintése Hangalakja a magánhangzó-harmónia és a tőhangzó függvényében változik, így többes szám második személyben összesen hétféle alakja van:

Birtokosszáma,személye Egyes számú birtokTöbbes számú birtokMagánhangzós tőnél(pl. hajó, cipő, kocsi)Mássalhangzós tőnél(pl. kor, ház, kör, kéz)MagánhangzóstőnélMássalhangzóstőnélMély hgr.Magas hgr.Mély hgr.Magas hgr.Mély hgr.Magas hgr.Mély hgr.Magas hgr.Egyesszám1.‑m‑om, ‑am‑öm, ‑em‑(ja)im‑(je)im‑(j)aim‑(j)eim2.‑d‑od, ‑ad‑öd, ‑ed‑(ja)id‑(je)id‑(j)aid‑(j)eid3.‑ja‑je‑(j)a‑(j)e‑(ja)i‑(je)i‑(j)ai‑(j)eiTöbbesszám1.‑nk‑unk‑ünk‑(ja)ink‑(je)ink‑(j)aink‑(j)eink2.‑tok‑tek, ‑tök‑otok, ‑atok‑ötök, ‑etek‑(ja)itok‑(je)itek‑(j)aitok‑(j)eitek3.‑juk‑jük‑(j)uk‑(j)ük‑(ja)ik‑(je)ik‑(j)aik‑(j)eik

Többes számú birtok esetén a szokásos k jel helyett annak i variánsa jelenik meg (székek vö. székeim).

Magánhangzós tőnél a többes számú alakok ja/je eleme az i-re végződő szavaknál fordul elő, például kocsijai, biciklijei, szemben a többi magánhangzó-végződéssel: almái, körtéi, hajói, cipői, kapui, betűi.

Harmadik személyű alakjainak váltakozása Egyes és többes szám 3. személyű alakja (‑a/‑e/‑ja/‑je, ill. ‑uk/‑ük/‑juk/‑jük) a magyar alaktan talán legkevésbé megjósolható, legnehezebben leírható eleme: a j megjelenése vagy elmaradása csak a végződések szűk körénél foglalható rendszerbe: a sziszegő (c, cs, dzs, sz, z, s, zs) és a lágy (j, ny, ty, gy) végződések, valamint a h mindig j nélkül áll, a magánhangzós és a ch, f végűek pedig mindig j-vel, (kivéve dölyfe).

A többi végződésnél inkább tendenciák vannak, mint szabályok: a v, l, r, m, g, k esetén valamivel gyakoribb a j nélküli alak, b, d esetén a j-s elterjedtebb, n, p, t esetén pedig nagyjából egyenlő az arány.

Az utóbbi típusú végződéseknél számos egyéb tényező is közrejátszik: több mássalhangzóra végződik-e a szó (pl. ablaka, lyuka, de parkja, bankja, ugyanakkor szakja, konyakja és egyszersmind könyve, térde), van-e hosszú magánhangzó, főleg á a végződés előtt (pl. nyelvtana, de délutánja, ugyanakkor viszont száma, tanára) újabb idegen szó-e (pl. otthona, de telefonja; folyama, de programja; talpa, de skalpja), milyen hangrendű (pl. éve, de sávja; éneke, de csónakja; ide sorolva a rendhagyóan mély hangrendűeket is: színe, de kínja), mély hangrendű nyitótő-e (kötőhangjuk a ragok előtt o helyett a): nem ilyen például párja, papja, de ilyen például hala, lába, vára, szárnya, hossza, ugyanakkor nyitótő volta ellenére j-t kap például gátja, nádja, holdja, vadja, összetétel-e, és ha igen, mely szó előzi meg (pl. szappana/szappanja, de jellemzően csak mandulaszappanaA magyar nyelv szóvégmutató szótára, Akadémiai, Bp. 1994, , 262. o.)

Ezek azonban még mindig nem minden esetben teszik lehetővé a rag típusának meghatározását, például országa, de nadrágja; vára, de lekvárja; háta, de barátja; foka, de homokja. Sok esetben mindkét változat lehetséges, sőt az anyanyelvi beszélők ítélete is nemritkán ingadozik, még egyetlen személy is más-más formát választhat két különböző alkalommal. Általánosságban elmondható, hogy a nyelvhasználat egy ideig a j beillesztése felé tendált (például szócikkje,Példa: egy módosítás a Wikipédiában sőt állatja, daljaPélda: egy módosítás a Wikipédiában is előfordult), az utóbbi években azonban hirtelen megfordult ez a tendencia, és rohamosan terjed az egyre fülsértőbb alakok használata, mint peche, műtéte, blöffe, karriere.

Mindezekből következik, hogy a birtokos személyjeles alak a főnév szótári alakjához tartozik, a magyarul tanulóknak – a fenti szabályosságok kivételével – egyenként kell megtanulni őket (akárcsak a németül tanulóknak a főnevek nemét).

Többes számú birtokos A többes számú birtokosnál ugyanakkor jelenik meg vagy marad el a j, mint az egyes számúnál (asztala, asztaluk, l. a fenti táblázatot). Ha azonban ki van téve a többes számú főnévi birtokos, utána a birtokos személyjel egyes száma áll: írók boltja (nem „írók boltjuk”). Névmási birtok esetén a jel szabályos ugyan, maga a névmás viszont egyes számra vált: az ő boltjuk (nem „az ők boltjuk”).

Többes számú birtok A többes számú birtokra utaló alak j-s vagy a nélküli jellege sok esetben megegyezik az egyes számú esettel (pl. kabátja, kabátjai), az egyes számú alak j-je azonban nemritkán eltűnik a többes számból, például barátja, de barátai (itt is jelentős az ingadozás).

Jelentés-elkülönülés a birtokos személyjeles alakokkal Bizonyos homonim alakokat csak a birtokos személyjelük szerint lehet megkülönböztetni, például kara (énekkara, ill. fakultása), de karja (felső végtagja); ára (pénzértéke), de árja (hulláma), széle (szegélye), de szele (fuvallata), nyárja (nyárfája), de nyara (forró évszaka).

Más esetekben a j-s változat sajátos jelentésre tett szert, a tényleges birtoklást (tulajdoni viszonyt) jelölve, szemben a valakihez tartozás egyéb módjaival, így a j hang e pároknál álmorfémának is tekinthető (mert saját jelentésmozzanatot hordoz) – ez adja például a nyelvi humort Nádasdy Ádám egyik tárcájának címében: A zöldséges gusztusos tökje,Nádasdy Ádám: A zöldséges gusztusos tökje (Magyar Narancs, 2002/09/12., p. 40) ahol a j nélküli alak mást jelentene.

Homonimák a birtokos személyjeles alakokkal A birtokos személyjeles alakok sok esetben hoznak létre grammatikai homonimákat tőszavakkal vagy többes számú alakjaikkal: E/1.: szám, hullám, állam, áram, perem, karom E/2.: erőd E/3.: kacsa, váza; hangzóvesztő tövűeknél: alma, érme, halma, karizma, karma (vö. alom, érem, halom, karizom, karom) T/1.: fánk T/2.: apátok, falatok, szemetek, sütőtök T/3.: áruk

A további ragok kötőhangja azonban egyes típusoknál eligazít róla, hogy a szó melyik értelméről van szó, például számot vs. számat, ill. sütőtököt vs. sütőtöket, mivel bizonyos kötőhangok (o, ö) csak abszolút tő után állhatnak.

Néhány példa a próbaképpen megalkotható típusokra:

Birtoklás Birtokragok A magyar nyelv a névmások birtokát a főnévhez illesztett toldalékokkal fejezi ki. Az egyes számú névszók a következőképpen ragozódnak:

  Egyes szám Többes számElső személy-om/(-am)/-em/-öm/-maz (én) lakásom-unk/-ünk/-nka (mi) lakásunkMásodik személy (tegező)-od/(-ad)/-ed/-öd/-da (te) lakásod-otok/(-atok)/-etek/-ötök/-tok/-tek/-töka (ti) lakásotokHarmadik személyésmásodik személy (önözés)-a/-e/-ja/-jea(z ő) lakásaa(z ön) lakása-uk/-ük/-juk/-jüka(z ő) lakásuka lakásuk / az önök lakása (!)your (fml, pl) flat/apt.

Többes számú névszókkal:

  Egyes szám Többes számElső személy-aim/-eim/-imaz (én) lakásaim-aink/-eink/-inka (mi) lakásainkMásodik személy (tegező)-aid/-eid/-ida (te) lakásaid-aitok/-eitek/-itok/-iteka (ti) lakásaitokHarmadik személyésmásodik személy (önözés)-ai/-ei/-ia(z ő) lakásaia(z ön) lakásai-aik/-eik/-ika(z ő) lakásaika lakásaik / az önök lakásai (!)

A többes szám harmadik személyében a lakása, lakásai típus használatos, kivéve, ha nem áll előtte névmás, vagy csak az ő; például a szülők lakása Más szóval, a többes szám jele ilyenkor elmarad.

Rendszerint határozott névelővel áll, de ez hiányozhat az irodalmi stílusban, vagy a költői nyelvben. A társalgási nyelvben mellőzhető a mondat elején.

A birtokos személyes névmás hozzáadásával hangsúlyozható. Példa: az én lakásom. Ekkor mindig megjelenik a határozott névelő. Harmadik személyben a többes szám helyett is az egyes számú személyes névmás áll. Példa: az ő lakásuk (nem az ők lakásuk).

Szavak -j-vel Egyes mássalhangzóra végződő tövek mindig -j jelet kapnak, ha a birtokos egyes szám harmadik személyű. Például: kalap: kalapja. Akkor is megjelenik a -j jel, ha a birtokos többes szám harmadik személyű: kalapjuk. Ugyanezek a tövek többes számban is megkapják a -j jelet: kalapjaim, kalapjaid, kalapjai, ...

A két leggyakoribb típus a következő:

Typeaz ő xxx-eaz ő xxx-ükhis/her xxx'sOther examples-j nélküllakásalakásuklakásai(szavakc cs dzs sz z s zs j ny ty gy h-val)×××többnyire-j-vel×kalapuk×hang, papír, programkalapjakalapjukkalapjai

A harmadik oszlop (lakásai) a többi személyt is reprezentálja, mert hasonlóan ragozódnak: lakásaim, lakásaid, lakásai, lakásaink, lakásaitok, lakásaik.

Példák más típusokra:

(a)szappanaszappanukszappanai?szappanja?szappanjuk?szappanjai(b)lexikonalexikonuklexikonaikrémlexikonjalexikonjuklexikonjai(c)×padukpadaipadjapadjukpadjai(d)×?kabátukkabátaikabátjakabátjukkabátjai(e)××barátaibarátjabarátjuk× (!)(f)×?boltuk×fájlboltjaboltjukboltjai

Ahogy láttuk, itt nagyobb a változatosság, de általában a -j jeles változat a biztosabban használható. Többnyire a -j nélküli a régibb. Egy ritka típusú kivétel a barát, ahol is a többes számban a -j jel nem korrekt. Szóvégződések és ragozási típusok Bizonyos végződésekkel (c, cs, dzs, sz, z, s, zs, j, ny, ty, gy, h, azaz affrikáták, spiránsok, palatális hangok és a h) csak a -j nélküli változat helyes mind egyes, mind többes számban, ahogy a fenti táblázatok mutatják. Másrészt vannak szavak, amik csak -j-vel állhatnak. Ebbe az előbbinél jóval kisebb csoportba csak az f-re és a ch-ra végződő szavak állhatnak.

A többi végződés számára nincsenek nyilvánvaló szabályok; ezeket a magyarul tanulóknak egyesével kell megtanulniuk, illetve kiolvasniuk az egyes szavak szótári alakjából. Főszabály szerint a hosszú magánhangzóra, vagy két mássalhangzóra végződő szavak gyakran kapnak -j jelet, ahogy a nemzetközi szavak is. Példa: programja, oxigénje, fesztiválja. A magánhangzóvesztő és a magánhangzó-rövidítő tövek mindig -j nélkül állnak, ahogy a legtöbb -a kötőhangot használó szavak is. Példa: házat, házak, házaA legtöbb v, l, r, m, g, k végű szó -j nélkül áll, de ez nem mondható általános érvényűnek. Példa: gyereke, asztala; hangja, diákja; de könyve, szám'a

Az n, p, t végű szavakra hasonló szabályok teljesülnek, de itt még nagyobb a változatosság. Az -at/-et végűek azonban -j nélkül állnak.

A legtöbb b, d végű szóhoz a -j jel járul. Példa: darabja, családja de: lába, térde. Birtokos személyjel és azonos alakúság Néhány szó ugyanúgy végződik, mint egy birtokos személyjeles szó. Példák:

Homonim szóJelentése a birtokos személyjel nélkülJelentése birtokos személyjellelSzóelemzésJelentésSzóelemzésJelentésSzemélySzámszám(szótő)"számjegy" (matematika)száj + ‑m"az én szám"elsőegyeshullám(szótő)"hullám a vízen" (fn)hulla + ‑m"az én holttestem"állam(szótő)"állami, állammal kapcsolatos" (politika)áll + ‑am"az én állam"áram(szótő)"elektromos áramlás"ár + ‑am"az ár, amit értem kell fizetni"perem(szótő)"káva"per + ‑em"a per, amiben érintett vagyok"karom(szótő)"macskafélék, madarak karma"kar + ‑om"az egyik a karjaim közül"erőd(szótő)"vár, erődítmény"erő + ‑d"az erősséged"másodikkacsa(szótő)"madár, réce"kacs + ‑a"az indája"harmadikváza(szótő)"edény"váz + ‑a"a szerkezete"fánk(szótő)"olajban sült kelt tészta"fa + ‑nk"a fa, ami a miénk"elsőtöbbesapátokapát + ‑oktöbbes"rendfőnökök"apa + ‑tok"az apa, aki a tiétek"másodikfalatokfalat + ‑oktöbbes"harapások az ételből"fal + ‑atok"a fal, ami a tiétek"szemetekszemét + ‑ektöbbes"szeméttároló zsák"szem + ‑etek"a szemek, amelyek a tiétek"sütőtök(szótő)"sütni való tök"sütő + ‑tök"a sütő, ami a tiétek"árukáru + ‑ktöbbes"portéka"ár + ‑uk"az ő vételáruk"harmadik

Megjegyzések: A szemét → szemet(ek) átalakuláshoz ld. az a szótő, amelyből a függő alakot képezik. Az apa → apá(tok), hulla → hullá(m) átalakuláshoz ld függő alak szótöve. A szótő és a birtokos személyjelt összekötő hangok esetén (mint pl. fánk and sütőtök here), ld. tárgyeset ragozása.

Azonos alakuság akkor is előfordulthat, ha két különböző jelentésű szó közül az egyik magánhangzóra, a másik mássalhangzóra végződik. Erre példa: falunk → falu + ‑nk (" birtokunkban lévő falu") és fal + ‑unk ("a birtokunkban lévő fal").