thumb|250px|Az ájurvédában az öt elem viszonylata Az ókorban, mielőtt az elemeket megismerte volna az emberiség, úgy tartották, hogy minden anyag olyan egyszerű alapelemekből áll, melyek tovább már nem bonthatóak. Az európai filozófia és alkímia tana alapján a világot felépítő alapelemek vagy őselemek: a föld, a tűz, a víz és a levegő, valamint az ötödik elem, a kvinta esszencia – több alkimistánál éter. A kémiai elemek felfedezésével ez az elmélet elvesztette tudományos jelentőségét, tudománytörténeti érdekességgé alakult. Spirituális, ezoterikus jelentősége viszont a mai napig fennmaradt.

Az öt alapelem Kína: Az öt keleti őselem Európa: A nyugati öt alapelem India: tantrizmus: Az öt tattva India: Védikus fizika

A négy elem a tudományban Négy elem Négy őselem250px|center A négy őselem és a négy alaptulajdonság kapcsolata

Az elemek görög szimbólumai

20px Tűz 20px Föld 20px Levegő 20px Víz Későbbi szimbólumaik

20px Tűz 20px Föld 20px Levegő 20px Víz

Fizika, kémia Arisztotelész elmélete volt az első írott tudományos munka Európában a minket körülvevő világ felépítéséről, ő mindent a négy elem különböző arányú elegyeként írt le. A dolgok tulajdonsága pedig az elemekhez társított négy alaptulajdonságból tevődik össze.

Minden elemhez két-két alaptulajdonság tartozott: Föld: száraz, hideg Levegő: nedves, meleg Tűz: száraz, meleg Víz: nedves, hideg

Ez az elmélet hosszú időn át tartotta magát, bár már korábban is voltak olyan elméletek, melyek cáfolták ezt. Démokritosz, amikor közzétette az anyagok felépítéséről szóló elméletét, miszerint minden anyag kis oszthatatlan részekből (atomosz) épül fel, úgy vélte, hogy véges sok ilyen részecske létezik. A négyhez mint misztikus számhoz való ragaszkodás még a 20. században is jelen volt a tudományban, így amikor a pozitron felfedezésével négyre nőtt az elemi részecskék száma, sokan úgy gondolták, meglelték a négy „őselemet”; ez a neutrínó felfedezésével megbukott. Az alapvető kölcsönhatások száma még ma is négy.

Pszichológia

Carl Jung négy személyiségtípust állított fel, két extrovertáltat (kolerikus, szangvinikus) és két introvertáltat (flegmatikus, melankolikus). Ezekbe a csoportokba ma Katherine Briggs és Isabel Myers típusindikátora alapján soroljuk be az embereket.A személyiségtípusok története és bemutatásaSzemélyiségkalauz Ezekhez a személyiségtípusokhoz később hozzárendelték a négy elemet. Kolerikus = Tűz Melankolikus = Föld Szangvinikus = Levegő Flegmatikus = Víz

A négy elem az ezoterikában

A négy elem már az emberiség történelmének kezdetétől spirituális jelentőséggel bír, ennek ellenére első mágikus (ezoterikus) rendszerezése és leírása Empedoklész nevéhez köthető, aki az i.e. 5. században élt, Szicíliában. Tetraszomia, avagy A négy elem doktrínája című művében nem elemeknek (sztoikheia), hanem gyökereknek (rhizai) nevezte az őselemeket, ezzel is utalva arra, hogy ezek mindennek a forrásai. Minden elemre számos kifejezést alkalmazott (Föld = talaj, Héra; Levegő = ég, Menny, Zeusz; Víz = tenger, Abyss [föld alatti víz], Nesztisz [Perszephoné]; Tűz = Nap, láng, pokol [Tartarosz], Hadész), így utalva a világban betöltött szerepükre és kapcsolatukra az istenekkel.

Az elemekhez később is hozzákapcsolták a különböző jelenségeket, tárgyakat, égitesteket, a zodiákus jegyeit. A legtöbb ezoterikus műben mindennek megvan a kapcsolata az elemekkel. Különböző szerzők (Eliphas Lévi, Gerard Gardner) műveiben a kapcsolatok néhány ponton eltérnek egymástól. Az alábbiakban a Gerard Gardner-féle, úgynevezett gardneriánus kapcsolati rendszer olvasható.

Elem Föld Levegő Tűz Víz Égitest Föld, Szaturnusz, Vénusz Merkúr, Jupiter Nap, Mars Hold, Neptunusz, Uránusz Évszak tél tavasz nyár ősz Égtáj észak kelet dél nyugat Időszak éjfél hajnal dél alkonyat Állatövi jegy Bika, Szűz, Bak Ikrek, Mérleg, Vízöntő Kos, Oroszlán, Nyilas Rák, Skorpió, Halak Ásvány kősó, hegyikristály, achát, karneol, smaragd, tigrisszem topáz opál, pirit, ametiszt, tűzgránát jade, igazgyöngy, kalcedon, lapis lazuli Szín fekete, barna, zöld, fehér pasztellszínek, fehér, világoskék piros, arany, narancssárga kék, zöld Füstölőszer benzoe, stórax fenyőtömjén, mirha rózsa, tömjén lótusz, káka Növény kökörcsin, árpa, tölgy, disznóparéj szellőrózsa, nyárfa, füge, árvácska, kankalin, ibolya éger, kakaó, hibiszkusz, mandula, pipacs, rózsa, mustár, csalán, hagymafélék páfrány, gombák, nád, moha, liliom, vízitorma, lótusz Állat szarvasmarha, bölény, vakond sas, héja, fecske szalamandra, oroszlán, ló halak, krokodil, rákok, kagylók Jelkép gabonaszem, földgömb, homok, kő madártoll, léggömb, szélmalom, papírsárkány szvasztika, gyertya, gyufa korsó, hullám, könny, esőcsepp, hópihe Fogalmak élet, születés, növekedés, természet, élelem, virágzás, csend, bölcsesség, erő, szilárdság, test gondolat, repülés, tudás, értelem, szél, magasság, szaglás, megérzés energia, aktivitás, pusztítás, hőség, láng, tisztulás, szellem, harag, akarat, gyógyítás, szenvedély, öröm termékenység, bánat, változás, együttérzés, fogékonyság, titok, mámor, vakmerőség, tudattalan Jellemvonások érzelmes, búskomor, nőies elmélkedő, férfias romboló, férfias, fallikus nőies, beszédes Segédeszközök pentákulum kard, athame füstölőedény, varázspálca kehely, üst

Kapcsolódó szócikkek Kínai kozmológia Hat fő elem (Dhátu) Ezoterika Spiritualitás

Jegyzetek

Irodalom Dr. Balázs Lóránt: A kémia története I. (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, ) Eileen Holland: Boszorkánypraktikák (Édesvíz Kiadó, Budapest, 2006, ) Franz Bardon: AZ IGAZI BEAVATÁSÚTJA, A mű eredeti címe: Der Weg zum wahren Adepten, Első kiadás: 1956. Hermann Bauer Verlag, Freiburg im Breisgau

További információk A Bioenergetic kiadó honlapja Az Édesvíz Könyvkiadó honlapja A négy elem tulajdonságai, (Franz Bardon szerint)

Kategória:Ezoterika Kategória:Kémia Kategória:Személyiségpszichológia