A Bartter-szindróma Frederic Crosby Bartterről elnevezett, ritka autoszomális recesszív módon öröklődő veleszületett vesebetegség, ami a tubuláris transzportzavarok csoportjába tartozik. A rendellenesség a vese Henle-kacsának felszálló vastag szegmentumában elhelyezkedő ioncsatornák genetikai hibája miatt alakul ki. A tünetek kialakulásáért a só- és vízháztartás zavarai tehetők felelőssé, főként a nátrium, a kálium és a kalcium egyensúlyzavarai.

Patogenezis

thumb|right|A nephron szerkezete thumb|right|A nephron ozmotikus gradiense Az előzőleg a véráramból kiszűrődő nagy mennyiségű elsődleges vizeletből a felszálló vastag szegmentumot (TAL-t) alkotó sejtek ioncsatornáinak hibája miatt (a kacsdiuretikum például Furosemid-érzékeny Na, K, Cl kotranszporter kiesett működése miatt) az elektrolitok visszaszívása (reabszorpció) nem jöhet létre. (Aszerint, hogy melyik ioncsatorna, illetve szabályozó elem hibás, genetikailag különböző 1., 2. stb. típusú Bartter-szindrómát különítünk el.) Ezen sejtek feladata lenne az ionok eltávolítása a primer vizeletből, amivel megőriznék azokat a szervezet számára. Mivel a sejtek feladatukat nem látják el, a tubulusban ionok maradnak. A kotranszporter hibája közvetlenül csak Na- és Cl-vesztést okoz, hiszen a K felszívódása után normálisan is visszajut a sejtekből a tubulusba. A vesetubulusokban maradt ionok megváltoztatják a nephron későbbi szakaszának elektrokémiai tulajdonságait, töltését és ionkoncentrációit, ezért a disztális kanyarulatos csatorna területén a Ca-ionok felvétele is romlik. A gyűjtőcsatornába jutó nagy mennyiségű Na miatt megsokszorozódik az ott folyó Na-felszíváshoz kötött K-kiválasztás. Ez a folyamat a Na-vesztés miatt létrejövő aldoszteron többlettel együtt lesz végeredményben felelős az alacsony K-szintért (hypokalaemia). Ugyanez a folyamat okozza a H-ion (proton) kiválasztás növekedését, mivel a H-ionok ebben az esetben a K-ionokkal megegyezően viselkednek. A protonveszteség a szervezet pH-értékét megváltoztatja, és azt bázikus irányba tolja (metabolikus alkalózis). Mivel a belső velőben nem jöhet létre elegendően magas Na+ koncentráció (lásd a nephron ozmotikus gradiense című ábrát), a tubulusokban (elsődleges vizeletben) levő víz visszavételének hajtóereje csökken, végeredményben pedig nagy mennyiségű víz távozik, ami csökkentve a keringő vér mennyiségét alacsony vérnyomást (hypotensio) okoz.

A Bartter-szindróma és kapcsolódó betegségek típusai: I. típus (neonatális) II. típus (neonatális) III. típus (klasszikus) IV. típus (szenzoneurális eltérésekkel) Gitelman-szindróma (korai felnőttkorban) Hibás csatorna/pumpa Na, K, Cl kotranszporter K-csatorna (ROMK) basolateralis Cl-csatorna (CLC) basolateralis Cl-csatorna (CLC) Barttin alegysége Na, Cl kotranszporter (disztális tubulus) Mutált gén Solute carrier family 12 (SLC12A1) [SLC12A1/15q15-q21] KCNJ1 [KCNJ1/11q25] Chloride channel Kb (CLCNKB) [CLCNKB/1p36] Bartter syndrome, with sensorineural deafness (BSND) [BSND/1p31] Solute carrier family 12 (SLC12A3) [SLC12A3/156q13] Tüneteksóvesztés és hypotonia hypokalaemia metabolikus alkalózis hypercalciuria és nephrocalcinosis normomagnezemia polyhydramnion újszülöttkori kiszáradás (dehidratáció)sóvesztés és hypotonia hypokalaemia metabolikus alkalózis hypercaciuria és nephrocacinosis normomagnezemia polyhydramnion újszülöttkori kiszáradás (dehidratáció)sóvesztés és hypotonia hypokalaemia metabolikus alkalózis nincs nephrocalcinosis hypomagnesaemiasóvesztés és hypotonia hypokalaemia metabolikus alkalózis hypercalciuria és nephrocalcinosis

Jellegzetes triász: Bartter- szindróma Veseelégtelenség Nagyothallás (belső fül K-csatornái is érintettek)sóvesztés és hypotonia hypokalaemia metabolikus alkalózis hypomagnesaemia hypoclaciuria

Tünetek

A tünetek korai gyermekkorban jelentkeznek. Klinikailag a Na-vesztés miatti alacsony vérnyomás a fő tünet, melyet másodlagos hiperaldoszteronizmus kísér, ez azonban nem képes a sóvesztést és az alacsony vérnyomást teljesen korrigálni és ödémát sem okoz. Emellé társul a kóros szomjúság (polidipszia), nagy mennyiségű vizeletürítés (poliuria), esetenként tapasztalható növekedési és szellemi visszamaradottság. A csökkent Ca-visszavétel megnöveli a vizelet Ca-tartalmát (hypercalcuria), és csökkenti a vérplazma Ca-szintjét (hypocalcaemia). Az esetlegesen kialakuló hypocalcaemia fő tünetei a megnövekedett izomreaktivitás, izomgörcsök (Chvostek-tünet, Erb-jel, Trousseau-tünet), valamint eltérések az EKG-regisztrátumban, mint a megnyúlt QT-távolság, a kamrafibrilláció és a szívmegállás. A hypokalemia miatt vázizom gyengeséget és a bélmozgások megszűnését (ileus), veseeredetű (nephrogen) diabetes insipidust, a szervezet pH-értékének csökkenése (metabolikus acidosis), a perifériás erek fokozott összehúzódottságát és ellenállását tapasztalhatjuk. Az alacsony K-szint mellett gyakori hormonális elváltozások az alacsony renin, inzulin, aldoszteron és növekedési hormon felszabadulás. Az alacsony inzulinszint miatt csökken a bevihető cukor mennyisége (glükóz intolerancia). A hypokalemia is eltéréseket hoz létre az EKG-képben, így megfigyelhetők a kifejezett P-hullámok, a szív ingerületvezetési zavarai (megnyúlt PQ-távolság), zavar a szívverések szabályosságában (aritmiák), ST-depresszió, lapos vagy negatív T-hullámok és az U-hullám megjelenése.

Diagnózis

Hypokalemia: (vizelet K > 20 mEq/l) +- hypokalemia miatt kialakuló nephrogen diabetes insipidus (DI). Hiperaldoszteronizmus és hyperreninaemia. Vérnyomás csökkent vagy normális, oedema nincs. A JGA a vesebiopsziás leletben hypertrophiát mutathat. Metabolikus alkalózis, emelkedett serum bikarbonát szint. Hypomagnezaemia Magas vizelet clorid-tartalom. Differenciálás: Pseudobartter, diuretikum vagy hashajtó abusus (alacsony vizelet clorid), Cushing-szindróma és Conn-szindróma(hypertensio).

Kezelés

ciklooxigenáz-bénítók (prosztaglandin szintézisének gátlása) K és Cl pótlás Kálium-visszatartó diuretikumok ACE-gátló

További információk Ritka betegségek.lap.hu - linkgyűjtemény

Források

Kategória:Genetikai betegségek Kategória:Szindrómák Kategória:Gyermekgyógyászat