A Ghetto, azaz a velencei gettó a Cannaregio negyedben a canale di Cannaregio és a rio della Misericordia csatorna, illetve a rio terà San Leonardo és rio terà Farsetti szárazföldi utca által határolt terület. A Ponte delle Guglie hídon át közelíthető meg.
Sajátos, magába fordult és zárkózott világ, amelyet lakói – először a német, majd a spanyol, itáliai stb. izraeliták – 1516-ban kellett, hogy elfoglajanak. Velence kényszerlakóhelyül jelölte ki számukra a helyet, a Köztársaság ugyanis gazdasági okokból nem kívánta elereszteni, illetve elűzni a kereskedőket. 1797-ben a gettó lakói elhagyhatták kijelölt, ám addig zárt és biztonságos helyüket és áttelepülhettek a város más részeibe is.
A gettó három fázisban keletkezett: a Ghetto Vecchio, azaz Régi Gettó 1541-ben, a Ghetto Nuovo, azaz Új Gettó 1516-ban a Ghetto Nuovissimo, azaz Legújabb Gettó 1633-ban jött létre. Minden további ‘gettó’ elnevezés a velenceiből származik.
Látnivalók
Zsinagógái: Scuola Spagnola zsinagóga Scuola Levantina zsinagóga (Baldassare Longhena) Scuola Italiana zsinagóga (1575) Scuola Canton zsinagóga (1531-32) Scuola Grande Tedesca zsinagóga (1529)
A Ghetto Nuovo főterén érdekes és feltűnő jelenség a velenceitől eltérő, viszonylag magas házak sora, amely elsősorban a helyhiány miatt jött így létre. Az itt élő egykori zsidók művészetét a Zsidómúzeum (Museo d’Arte Ebraico) mutatja be.
Források Alta Macadam: Velence (Blue Guide sorozat), Corvina Kiadó, Bp. 1994. Külső hivatkozások Hivatalos weboldal Directory di siti internet inerenti al Ghetto A dózse lapja Fotógaléria
Kategória:Velence építményei Kategória:Gettók