A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye (Kalocsai érsekség, ) egyike az I. István által alapított magyarországi katolikus egyházmegyéknek. Kezdetektől fogva érsekség volt, ámbár az Esztergomi érsekség mind a mai napig megőrizte a vele szembeni előnyeit, így a második legmagasabb rangú egyházmegye Magyarországon. Jelenlegi főpásztora Palánki Ferenc.
Főszékesegyháza a kalocsai Nagyboldogasszony érseki főszékesegyház. Társszékesegyháza a kecskeméti Urunk Mennybemenetele érseki társszékesegyház. Volt társfőszékesegyháza a Bácsi Szent Pál érseki társfőszékesegyház
Történelem
bélyegkép|balra|300px|A kalocsai érseki tartomány a 18. század elején Neve Több névváltoztatáson is átment: Neve eleinte Kalocsai érsekség. Később, mikor Bács is érseki székhely lett, neve Kalocsa-Bácsi érsekségre változott A török uralom idején elpusztult Bács városa, és újra a Kalocsai Érsekség nevet használták, de hivatalosan megmaradt a Kalocsa-Bácsi érsekség név A kiegyezéskor hivatalosan is Kalocsai érsekség lett a név. A trianoni békeszerződés után a Magyarországon maradt részek neve újra Kalocsa-Bácsi érsekség lett, illetve az elszakított területek neve Bácsi apostoli Közigazgatás, melynek székhelye Szabadka volt. Ez az állapot megváltozott, mikor 1968. január 25-én az elszakított területek helyén megszervezték az új püspökséget, a Szabadkai egyházmegyét. 1993-ban II. János Pál pápa rendezte a magyarországi helyzetet is. Ekkor lett a Kalocsa-Bácsi érsekségből Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye, melynek társszékhelye Kecskemét lett.
Szervezet 300px|bélyegkép|jobbra|Az érseki palota és a Nagyboldogasszony-főszékesegyház Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök
Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma 100px Palánki Ferenc kalocsa-kecskeméti érsekBalassagyarmat, egri segédpüspök: 2010. december 27. – 2015. szeptember 21. debrecen-nyíregyházi megyéspüspök: 2015. szeptember 21. – 2026. szeptember 3.
kalocsa-kecskeméti érsek: 2026. szeptember 3. – 100px Bábel Balázs nyugalmazott kalocsa-kecskeméti érsek Gyón, koadjutor püspöknek kinevezve: 1999. február 24.megyés püspök: 1999. június 25. nyugállományban: 2026. szeptember 3.
Területi beosztás Az érsekség területe négy főesperességre oszlik: Főszékesegyházi főesperesség
Területe két esperességre oszlik: Kalocsai esperesség Keceli esperesség
Bácsi főesperesség
Területe két esperességre oszlik: Bácsalmási esperesség Jánoshalmi esperesség
Bodrogi főesperesség
Területe két esperességre oszlik: Bajai esperesség Hajósi esperesség 200px|bélyegkép|jobbra|Urunk Mennybemenetele-társszékesegyház Kiskunsági főesperesség
Területe négy esperességre oszlik: Kecskeméti esperesség Félegyházi esperesség Majsai esperesség Solti esperesség
Jegyzetek
További információk Berauer József: A Kalocsa-egyházmegyei rom. kath. népiskolák története. Kalocsa, 1896 Online A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye névtára; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Kalocsa, 1996 1848/49 és ami utána következett... Válogatott dokumentumok a Kalocsai Érseki Levéltár 1848–1851 közötti anyagából. Forráskiadvány; szerk. Lakatos Andor, Sarnyai Csaba Máté; Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár–Kalocsai Érseki és Főkáptalani Levéltár, Kalocsa, 2001 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai) A Kalocsa-bácsi Főegyházmegye történeti sematizmusa, 1777–1923; szerk. Lakatos Andor; Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, Kalocsa, 2002 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai) Lakatos Andor: A Kalocsai Érsekség 100 esztendeje. A Kalocsa-Bácsi Érsekségtől a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéig, 1909–2009; Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye; Remény–Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Pozsony–Kalocsa, 2009 Rádi József: Kalocsán, Gemencről. A kalocsai érseki uradalom erdő- és vadgazdálkodásának története az 1700-as évek végétől 1945-ig; Pro-Invest Kft., Kalocsa–Dunakeszi, 2012 A kalocsai érseki egyház története, 1-2.; összeáll. Katona István, ford. Takács József, sajtó alá rend., előszó, kieg. jegyz. Thoroczkay Gábor, szerk. Romsics Imre; Kalocsai Múzeumbarátok Köre, Kalocsa, 2001–2003 Rádi József: Kalocsán, Gemencről. A kalocsai érseki uradalom erdő- és vadgazdálkodásának története az 1700-as évek végétől 1945-ig; Pro-Invest Kft., Kalocsa–Dunakeszi, 2012 Rádi József: A kalocsai érseki uradalom vadászkastélyai; Pro-Invest Kft., Kalocsa–Dunakeszi, 2013 Koszta László: A kalocsai érseki tartomány kialakulása; Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, Pécs, 2013 (Thesaurus historiae ecclesiasticae in Universitate Quinqueecclesiensi) Tóth Tamás: A Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye 18. századi megújulása Patachich Gábor és Patachich Ádám érsekek idején; METEM–HEH–Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, Budapest–Kalocsa, 2014 Kalocsai kincsestár. Válogatás a Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények egyházművészeti anyagából; szerk. Lakatos Adél; Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények Érseki Kincstár, Kalocsa, 2015 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai) Mária-enciklopédia. Kalocsa, 1950. Forráskiadvány és adattár. A Kalocsai Főegyházmegyében 1950–51-ben készült, Szűz Mária tiszteletéről szóló lelkipásztori jelentések szövegének kiadása, az egyházmegyei sematizmusok adataival kiegészítve; szerk. Lakatos Andor, művészettörténeti áttekintés, képvál. Lakatos Adél; KFL, Kalocsa, 2016 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai) C. Tóth Norbert: A Kalocsa-bácsi Főegyházmegye káptalanjainak középkori archontológiája; KFL, Kalocsa, 2019 (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai)
Kapcsolódó szócikkek Szabadkai egyházmegye
Kategória:Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye