Varsó (lengyelül Warszawa [var'ʃava], németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ. A metropolisz Lengyelország keleti-középső részén, a Visztula partján fekszik, népességét hivatalosan 1,8 millió lakosra becsülik egy nagyobb, 3,1 millió lakosú agglomeráción belül, ami Varsót az Európai Unió 7. legnépesebb fővárosává teszi. A város területe 517 km2, míg agglomerációjának 6100 km2. Varsó jelentős nemzetközi turisztikai célpont. Történelmi óvárosa az UNESCO Világörökség része.
A város a 16. század végén emelkedett ki, mikor III. Zsigmond úgy döntött, hogy a lengyel fővárost és királyi udvarát Krakkóból ide költözteti. Az elegáns építészet, a nagyszerűség és a kiterjedt sugárutak adták Varsónak az „Észak Párizsa” becenevet a második világháború előtt. A város a második világháborúban legsúlyosabb pusztításokat elszenvedett városok közé került az 1943-as varsói gettófelkelés, majd különösen az 1944-es varsói felkelés brutális leverése során. Varsó a háború utáni újjáépítés miatt nyerte el a „Főnix város” becenevet, mivel épületeinek több mint 85%-a romokból épült újjá.
2012-ben az Economist Intelligence Unit Varsót a világ 32. legélhetőbb városának minősítette. 2017-ben a város a „Vállalkozásbarát” szempont szerint a 4., az „Emberi tőke és életmód” szerint a 8. helyen végzett, és a régió életminőségi rangsorának első helyén járt. A város a kutatás-fejlesztés, az üzleti folyamatok kiszervezésének és az információtechnológiai kiszervezés jelentős központja. A varsói tőzsde a legnagyobb és legfontosabb Közép-és Kelet-Európában. A Frontex, az Európai Unió külső határbiztonsági ügynöksége, valamint az ODIHR, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet egyik fő intézménye, Varsóban hozta létre székhelyét.
A város a Lengyel Tudományos Akadémia, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Varsói Egyetem, a Varsói Műszaki Egyetem, a Nemzeti Múzeum, a Zachęta Művészeti Galéria és a Varsói Nagyszínház székhelye. Az óváros mellett további fő építészeti látványosságai közé tartozik a királyi palota és az ikonikus Zsigmond-oszlop, a Wilanówi palota, a Szent János-főszékesegyház, az Óvárosi piactér, valamint számos templom és kúria a Királyi út mentén. Varsó Közép-és Kelet-Európa divat-kultúra fővárosaként pozicionálja magát. A város területének mintegy negyedét parkok foglalják el.
Nevének eredete A város neve a Warsz (ejtsd: Vars) név birtokos esetéből származtatható. Warsz a Warcisław név rövidített alakja, vagyis az eredeti helységnév Warszowa vagy Warszewa volt (magyar helyesírással Varsova vagy Varseva). A népi etimológia szerint a név Wars halásztól és a Visztula hableányától, Sawától ered. Ezért a 17. század második félétől a hableány karddal és pajzzsal látható Varsó címerében, az Óvárosi piactéren pedig a hableány szobra áll.
Földrajzi viszonyok Fekvés Varsó az ország középső részén, Mazóvia régióban, a Visztula (lengyelül: Wisła) folyó két partján levő síkságon helyezkedik el. Ez az egyetlen európai főváros (és egyik a kettőből a világon), amely határos nemzeti parkkal (Kampinos-erdőség).– Kampinosi Nemzeti Park oldala, 2009-11-23 Legmagasabb pontjának magassága 115,7 m a tengerszint felett a bal parti részen („Redutowa” autóbusz-kocsiszín, Wola kerületben), 122,1 m a jobb parti részen („Groszówka” lakótelepben, a város keleti határa mellett). A legalacsonyabb pont magassága – 75,6 m (a Visztula jobb partján a város nyugati határában). Varsó két fő geomorfológiai alakzaton helyezkedik el: a morénasíkságon és a Visztula völgyében. A völgynek jobb parti része enyhén emelkedik kelet felé, a bal parti része pedig meredéllyel (Skarpa Wiślana) van határolva, amelyen többiek között az Óváros, a Citadella és a Varsói Egyetem fekszik. A meredély magassága 20-25 m a központi részen, 10 m a déli és északi részen. A város keleti határa mentén erdős dűnék sávja húzódik. A városban néhány mesterséges domb van: pl. a Varsói Felkelés Dombja (121 m), Szczęśliwice-domb (138 m – a legmagasabb pont Varsóban).
Éghajlat Varsó éghajlata nedves kontinentális, elég hideg telekkel és forró nyarakkal.Meteorológia és Vízgazdálkodás Intézete (IMGW) adatai, www.imgw.pl A csapadék egyenletes eloszlású, kb. 500 mm/év. Varsót az ún. melegsziget hatása befolyásolja, azaz a város környékével összehasonlítva az átlagos hőmérséklet és a csapadék magasabb, a szélsebesség pedig alacsonyabb.
Zöldterületek és tavak bélyegkép|297x297px|A királyi palota az Óvárosban a Kastély téren bélyegkép|298x298px|A város központja – Roman Dmowski körtér, mögötte a Kultúra és Tudomány Palotája bélyegkép|455x455px|III. Zsigmond király oszlopa az Óváros főterén bélyegkép|297x297px|A varsói Óváros a varsói felkelés után; a város épületeinek nagyjából 80%-a megsemmisült bélyegkép|297x297px|Az újjáépített Óváros (Stare Miasto) bélyegkép|297x297px|Az elnöki palota (Pałac Prezydencki) bélyegkép|297x297px|A régi jövedelem és kincstár kormányzási bizottság palotája – ma varsó elnöke, a városi hivatal és a vajdasági hivatal székhelye bélyegkép|297x297px|A királyi fürdőpark palotája (Pałac Łazienkowski) 297x297px|bélyegkép|A Nagyszínház (Teatr Wielki) 297x297px|bélyegkép|A felújított wilanówi palota régen nyári királyi rezidencia volt bélyegkép|297x297px|Stanisław Staszic kastélya, előtérben Kopernikusz szobra bélyegkép|297x297px|A Piłsudski tér az ismeretlen katona sírjával a háttérben bélyegkép|297x297px|Szökőkutak a Szász-kertben (Ogród Saski) A zöldterületek Varsó területének 40%-át teszik ki – ide számítva a házak körüli kis ligeteket, a zöld sávokat az utcák mentén, de a nagy történelmi parkokat és a természetes erdőket is. A városban 82 park van (Varsó területének 8%-a) A legrégibb – a Wilanów-kert, amelyet III. Sobieski János király a kastéllyal együtt hozott létre a 16. század 80-as éveiben. Stílusa francia, orientális részei a kastélytól távolabb találhatók. A legismertebb a Łazienki Park (Fürdőpark), melyet II. Szaniszló király kezdeményezésére az 1770-1780-as években alapították, nagyjából angol stílusban. Ez számos kulturális esemény helye (pl. a Chopin koncerteké, amelyeket a zeneszerző emlékművénél rendeznek); ott helyezkedik el a Łazienki-palota (Palota a vízennek is nevezik), amely II. Szaniszló nyári székhelye volt, és a Kadét-iskola épülete, ahol a novemberi felkelés (1830) kezdődött el. Ami nagyon jellegzetes és ritka, hogy a Łazienki-parkban szabadon élnek pávák és fácánok, a park tavában pedig – nagy pontyok. További híres varsói parkok: a Szász Kert (ahol az Ismeretlen Katona Sírja helyezkedik el), a Krasiński-kert (ahol a Gettó Hősei Emlékműve áll), Pole Mokotowskie (ahol az első lóversenypálya volt, majd repülőtér), Królikarnia, Ujazdówi park (Park Ujazdowski), a Kultúra és Pihenés Parkja (Powsin lakótelepen a város déli határánál). További három fontos zöld terület a varsói állatkert (a Visztula jobb partján, az Óvárossal szemben, mely 1928-ban nyílt meg, ma 533 fajt tart) valamint két füvészkert: az első – a Varsói Egyetemé (a Łazienki Parkkal határos, 1818-ban nyitották meg), a másik – a Lengyel Tudományos Akadémiáé (a Powsini Kultúra és Pihenés Parkjától délre, 1990-ben nyílt meg).
Varsó határában néhány természetes erdő helyezkedik el. A legnagyobb és leghíresebb: a Mazóviai Tájvédelmi Körzet erdői a város délkeleti részében (Wesoła, Wawer és Rembertów kerületek); a Kabaty-erdő (Las Kabacki) – a déli határnál; a Młocińy-erdő (Las Młociński) a város északi határánál; a Bemowo-erdőpark (Park Leśny Bemowo) a nyugati határnál, Bemowo kerületben; Bielany-erdő (Las Bielański) – Bielany kerületben, a Visztulánál. A három utolsó a Kampinos-erdőség eredeti része.
A varsói víztárolók többnyire a visztulai holtágak (Czerniaków-tó, Łazienki-tó, Wilanów-tó, Kamionek-tó). A parkban sok tó van, de csak néhány – az állandó víztárolók (a parkok tavainak többségét időszakosan lecsapolják, hogy megtisztítsák azokat a növényektől és üledéktől). Az erődöket a sáncárkok veszik körül. Néhány tőzegtelep és mocsár is található – főként a Mazóviai Tájvédelmi Körzet dűnéi között és Kampinos-erdőségnél.
Varsó területén 13 természetvédelmi terület van – többiek között a Bielany-erdő, a Kabaty-erdő, a Czerniaków-tó.
Története
Az első megerősített helység a mai Varsó helyén Bródno (9-10. század) és Jazdów (12-13. század) volt. Miután 1281-ben II. Bolesław, Płock fejedelme lerohanta Jazdówot, hasonló települést alapított egy kis halászfalu területén, melyet Warszowának hívtak. A 14. század elején ez a helység lett a mazóviai fejedelem székhelye és 1413-ban Mazóvia fővárosa. A fejedelmi dinasztia kihalása után 1529-ben a területet visszacsatolták a lengyel koronához. 1529-ben először ülésezett a szejm Varsóban, 1569-től pedig Varsó lett a szejm állandó helye. 1573-ban Varsó adta a nevét a Varsói Konföderációhoz, ez a lengyel nemesség által kötött egyezség volt, mely szentesítette a Lengyel Királyságban a vallásszabadságot. Tekintettel Varsó központi helyzetére a Lengyel–Litván államszövetség két fővárosa Vilnius és Krakkó között, Varsó lett 1596-ban a főváros és királyi székhely, amikor III. Vasa Zsigmond király áttette székhelyét Krakkóból. Varsó maradt Lengyelország fővárosa 1795-ig, ekkor a Porosz Királyság annektálta, ettől kezdve az új Kelet-Poroszország tartomány fővárosa lett. Miután Napóleon hadserege felszabadította 1807-ben, Varsót tették az újonnan kreált Varsói Hercegség fővárosává. A bécsi kongresszus (1815) döntésének megfelelően Varsó lett a Lengyel Királyság fővárosa, mely állam alkotmányos királyság lett, perszonálunióban az Orosz Birodalommal. Miután az oroszok sorozatosan megsértették a lengyel alkotmányt, 1830-ban kitört a novemberi felkelés. Az orosz–lengyel háború egy évvel később kudarccal végződött, az oroszok megtorlásul megkurtították, majd megszüntették a királyság autonómiáját. Az 1860-as évek végére az orosz Visztula tartományba olvasztották be.
1918-ban Varsó lett ismét a független Lengyelország fővárosa.
1920-ban, a lengyel–szovjet háborúban a nagyszabású varsói csata a város keleti határában zajlott, melynek során sikeresen megvédték a lengyel fővárost, és a Vörös Hadsereg megfutamodott.
Az európai fővárosok közül Varsó nem szépségével, régiségével vagy méreteivel tűnik ki, hanem elpusztíthatatlanságával. A város főnixmadárhoz hasonlatos, mely ismételten feltámad hamvaiból. Miután borzalmasan lerombolták a svéd és porosz háborúban 1655–1656-ban, az 1794-i ostrom során az orosz hadsereg tömegmészárlást hajtott végre a jobb parti városrész, Praga lakossága között. Azonban mindez eltörpül a második világháború szenvedéseihez képest.
A második világháború akkor kezdődött, amikor Németország inváziót indított Nyugat-Lengyelország ellen 1939. szeptember 1-én. Lengyelország keleti részét a Szovjetunió foglalta el. Lengyelország 6 hét harc után kapitulált. Nyugat-Lengyelország a Harmadik Birodalom, Kelet-Lengyelország pedig a Szovjetunió része lett, míg a középső területek Varsóval együtt a nemzetiszocialista gyarmati adminisztráció, az ún. Lengyel Főkormányzóság fennhatósága alá került. Az 1939. szeptemberi offenzíva folyamán Varsót súlyos bombatámadások érték, az épületek 10%-a megsérült.Marian Marek Drozdowski, Andrzej Zahorski Historia Warszawy, Warszawa, Wydawnictwo Jeden Świat, 2004,
Varsó az SS parancsnoksága alatti megszállott város lett. Minden felsőfokú tanintézetet azonnali hatállyal bezártak, és Varsó teljes zsidó lakosságát – néhány százezer főt, a teljes népesség mintegy 30%-át – internálták a varsói gettóba. Amikor a „végső megoldás” részeként Hitler parancsot adott a gettó megsemmisítésére, a zsidó önvédelmi harcosok kirobbantották a varsói gettófelkelést. Annak ellenére, hogy mind létszámban, mind fegyverzetben lényegesen gyengébbek voltak, a gettó csaknem egy hónapig kitartott. Amikor a harcok véget értek, a túlélőket lemészárolták. 1942 őszén a németek felépítették a varsói koncentrációs tábort,ahol 1944 augusztusáig 20 000-200 000 lengyelt öltek meg.