bélyegkép|280px|jobbra|Csokonai a lakodalomban (1869) 300px|bélyegkép|jobbra|Jellegzetes Jankó-rajz egy korabeli élclapban bélyegkép|jobbra|180px|Jankó János sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben (11-1/a-25). Kallós Ede és Márkus Géza (1905) alkotása Idősebb Jankó János (Tótkomlós, 1833. november 3.Tótkomlósi evangélikus keresztelési anyakönyv, 1833. év, 334. folyószám. – Budapest, 1896. március 29.) festő, rajzoló, karikaturista. Jankó János néprajztudós apja.

Életpályája Lutheránus iparoscsaládból származott, Jankó János és Tomka Zsuzsanna fiaként született Tótkomlóson. Szarvason járt gimnáziumba és rajztanítással is foglalkozott. 1855-ben Pestre költözött és újságrajzolóként dolgozott. 1858-tól Jókai Mór frissen indult élclapja, Az Üstökös közölte. 1854-től 1861-ig a Pesti Műegyletben állítja ki népies életképeit, egynémelyikkel sikert is arat, az idő múlásával azonban egyre kevésbé tud időt szakítani kedves elfoglaltságára, a festészetre. 1864-től két éven át Bécsben tanult, ahol hamar felfigyeltek karikatúráira. A magyar élclapok hívására 1866-ban visszatért Pestre, januárban házasodik össze Bajai Gizellával a Deák téri evangélikus templomban (násznagya Jókai volt).

Rajzait a bécsi Kikeriki, valamint a pesti Bolond Miska, Bolond Istók, Fekete Leves, Füstölő, Nagy Tükör, Urambátyám, Üstökös, Vasárnapi Újság stb. közölte (részletes felsorolást lásd).Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848–2007; Ábra Kkt., Bp., 2008; 98. old. Tipikus és közkedvelt karikatúra-figurái (Sanyaró Vendel, Tojáss Dániel, Seiffensteiner Salamon stb.) főként a Borsszem Jankóban jelentek meg. Rajzainak számát mintegy 70 000-re becsülik.

Párhuzamosan több sajtóorgánumnak dolgozott (politikai pártállástól-irányultságtól függetlenül megannyi lapszerkesztő vette igénybe talentumát), s emellett grafikusként szépirodalmi műveket is illusztrált. Az 1880-as évek közepéig, bő 2 évtizeden át jóformán egyeduralkodó volt az élclap-illusztrációk terén: „Pestnek voltak jónevű festői, de jó rajzolót, jó illusztrátort drága pénzért sem találhattak a kiadók. Ilyen körülmények közt nagyon meg kellett becsülni a gyorsan dolgozó és ötletes Jankó Jánost.”Szana Tamás: Jankó János élete és munkái; Athenaeum, Bp., 1899; 43. old. Zsánerképein a parasztság életét mutatja be romantikus realizmussal.

Az Üstökös számára Jókai Mórral közösen készített képes történetei a magyar képregény előfutárainak tekinthetők. Az elsőket Jókai még saját maga rajzolta, később már csak vázlatokat adott Jankónak. Visszatérő figuráik voltak Gömböcz és Csukli, valamint Magyar Miska és Német Miska.

Emlékezete

A sajtóban A Borsszem Jankó 1896. ápr. 5-ei számahttps://epa.oszk.hu/01300/01338/01478/pdf/EPA01338_borsszem_janko_1896_14.pdf címlapján gyászkeretes portrérajzzal, ill. több írással búcsúztatta.

Önös kérdés, aggó, kél remegő ajkon, Ki nyomába lépjen: van-e méltó vajjon? Kinek ereiben magyar érzés lüktet, Humora nem marja – hegeszti sebünket.

Ízes, magyar humor ragyog minden rajzán, Békéltető derű, szemérmesen pajzán. S ha, mikor dulongó harczba viszi útja, Még az ellenfélt is szeretettel sujtja. (névtelen, 2. old.)

Nem rajzol már Jankó János, Kezéből kihullt a toll – Ott jár most a magasságos Mennyországban valahol. Hogarth kiált: »Örök létem Ezután már nem magányos... Rajzolgassunk vígan együtt... Ide mellém, Jankó János!« (névtelen, 7. old.)

Síremléke Sírja a Kerepesi temetőben található (11-1/a-25). A síremlék alkotói Kallós Ede szobrász és Márkus Géza építész.https://www.kozterkep.hu/6792/janko-janos-siremleke

Utánközlések Régi mese a közös szamárról című, eredetileg a Hazánk s a Külföld 1867. februári számában megjelent történetét a Papírmozi képregényantológia 2. száma közölte újra 2007-ben.

Olajfestményei Búsuló betyár, 1854 Felköszöntő a kocsmárosra, 1855 A menyasszony üdvözlése, 1855 Magyar parasztmulatság, 1860 A népdal születése, 1860 (Budapest, Magyar Nemzeti Galéria) Csokonai a lakodalomban,Alternatív cím: Csokonai a csikóbőrös kulaccsal 1869 (Debrecen, Déri Múzeum)

Jegyzetek

Források Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest: Győző Andor, 1935. 504. o. Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 2. köt. Budapest: Akadémiai, 1966, 495–496. o.

Kertész Sándor: Comics: szocialista álruhában (Tartalom: grafika, képregény, művészettörténet) Kertész Nyomda és Kiadó, Nyíregyháza, 2007. Jankó János l. 19–24. Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók; Ábra Kkt., Bp., 2008

További információk Szana Tamás: Jankó János élete és munkái; Athenaeum, Bp., 1899 Takács Mária: Jankó János (1868–1902); Mérnökök Ny., Bp., 1936 M. Kiss Pál: M. Jankó János (1833–1896); Erkel Ferenc Múzeum, Gyula, 1961 Buzinkay Géza: Borsszem Jankó és társai. Magyar élclapok és karikatúráik a XIX. század második felében; Corvina, Bp., 1983 Thuróczy Gergely: Élclapok mostohagyermeke. Jankó János és a magyar képregény kezdetei a Bolond Miskában; in: Tanulmányok Budapest múltjából, 39. A Budapesti Történeti Múzeum évkönyve, BTM, Bp., 2014; 249–276. old. Borsszem Jankó

Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Magyar képregényrajzolók Kategória:Magyar karikaturisták Kategória:1833-ban született személyek Kategória:1896-ban elhunyt személyek Kategória:Evangélikus magyarok Kategória:Tótkomlósiak Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A Bolond Miska vezetői, újságírói Kategória:A Borsszem Jankó vezetői, újságírói