A közönséges kutyabenge (Frangula alnus, korábban Rhamnus frangula) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe, ezen belül a bengefélék (Rhamnaceae) családjába tartozó faj. Népies nevei: büdös cseresznye, büdös kökény, büdös fa, ebsefa, harasztfa, kutyafa, puskaporfa, festőkökény, varjúbingó.
Előfordulása A közönséges kutyabenge csaknem egész Európa területén őshonos; ezenkívül Észak-Afrikában és Szibérián keresztül Nyugat-Kínában is megtalálható. Észak-Amerika keleti részére is betelepítették.Rushforth, K. (1999). Trees of Britain and Europe. Collins .Flora Europaea: Frangula alnusDen virtuella floran: Frangula alnus (in Swedish, with detailed maps)Stace, C., et al. Interactive Flora of NW Europe: Frangula alnusFlora of China: Rhamnus frangula
Alfaja és változata
Frangula alnus subsp. baetica (Willk. & E.Rev.) Rivas Goday ex Devesa Frangula alnus var. angustifolia (Loudon) Mohlenbr.
Megjelenése Tövistelen, 1-3 méter magas, lazán ágas cserje vagy bokorfa, sima kéreggel, csaknem vízszintesen elálló és ritkásan leveles ágakkal, melyek könnyen törnek. A kéreg fiatal korban zöld, később szürkésbarna, hosszú, keresztben álló szürkésfehér paraszemölcsökkel. A rügyek szőrösek, a rügypikkelyek hiányoznak. A levelek szórt állásúak, széles elliptikusak vagy fordított tojás alakúak, mintegy 2-7 centiméter hosszúak és 5 centiméter szélesek, olykor kisebbek. Csúcsuk röviden kihegyezett vagy levágott, szélük ép és gyengén hullámos, rajtuk a levél széle felé erősen előrehajló 7-9 érpár különösen szembetűnik.
Életmódja Napfényes lomberdőkben, nyirkos cserjésekben, folyóvizek mellett, lápokon fordul elő, a sík vidékektől a középhegységekig, nyirkos, mészben szegény vályogtalajokon.
A növény virágai magányosak vagy csomókba tömörülnek. Hímnős virágait rovarok porozzák be. Május–július között nyílik.
Ismertebb rovarkártevői Magyarországon: bengeboglárka (Celastrina argiolus), benge darázscincér (Clytus rhamni),
Gyógyhatásai
Kérge tea vagy kivonat formájában használható. Hatásai: étvágyjavítás, emésztésserkentés, hashajtás, elhízás és felfúvódás ellen, kolagóg (epehajtó) és féregűző hatás, érelmeszesedés, magas vérnyomás, menstruációs zavarok. Huzamos fogyasztása nem ajánlott, mert mellékhatásként izgatja a beleket, és székrekedést is okozhat. A friss kéreg MÉRGEZŐ! hatású, csak egy évi szárítás, vagy hőkezelés után szabad felhasználni.
Képek
Jegyzetek
Források
Varró Aladár Béla: Gyógynövények mint háziszerek, Black and White Kiadó, 2002 Frangula alnus Mill. Plants of the World Online Accepted species Plants of the World Online
Kategória:Bengefélék Kategória:Növényfajok Kategória:Gyógynövények Kategória:Mérgező növények Kategória:Magyarországon őshonos növények Kategória:Európa növényvilága Kategória:Törökország növényvilága Kategória:Ázsia növényvilága Kategória:Afrika növényvilága Kategória:Észak-Amerika növényvilága