bélyegkép|Szent László-pénzek|250px bélyegkép|Nummulinás mészkőképződmény Magyarvalkó határában|200px bélyegkép|right|300px|Freskórészlet a székelyderzsi templomban a Szent László-legendából: Szent László és a kun vitéz birkózása. Szent László pénze 40–50 millió éves óriási eukarióta egysejtűek megkövesedett maradványa. Mérete általában 0,5–3 cm, de találtak már 12 cm átmérőjű példányt is. A nummuliteszek (Nummulites sp.) tehát óriási egysejtűek. A harmadidőszaki eocén kor melegvizű tengereit óriási, kőzetalkotó tömegben népesítették be (nummulinás mészkő). A szakirodalomban mintegy 35 000 fajt írtak le.
2016-ban elnyerte az "Év ősmaradványa" címet,Év ősmaradványa 2016 , Mosthallottam.hu, 2016. március 28., magyar] legyőzte a Komlopteris nevű komlói magvaspáfrányt, és a Placochelys placodonta nevű kavicsfogú álteknőst.
Szent László-legenda I. (Szent) László (kb. 1040–1095) Árpád-házi király a népmondák és egyházi legendák egyik legnépszerűbb alakja a magyar szentek közül. Az 1192-ben szentté avatott királyunk a bátorságot, férfiasságot és vallásos jámborságot ötvöző egyénisége következtében a magyar lovagkor példaképe lett. Erdély védőszentjeként tisztelték, kultusza századokon át mindig erős volt.
A középkori krónikákban megmaradt Szent László-történetek közül nevezetesebbek: a cserhalmi ütközet (A megfutamodott kunokat a király üldözőbe veszi és észreveszi, hogy egy pogány harcos lován egy magyar leányt hurcol magával, a király biztatására a leány lerántja a pogányt a lováról, majd karddal elvágja a kun vitéz Achillesz-inát és lenyakazza. A küzdelem után a megfáradt király a leány ölébe hajtja fejét.), Szent László és Salamon párharca a pozsonyi várnál (két tüzes karddal röpködő angyal jelent meg Szent László feje fölött), Patrocinium-csoda (A székelyek 1345-ben harcban álltak a tatárokkal. Ekkor Szent László király teste váratlanul eltűnt a kriptából, majd az ütközet után átizzadva találták.), a váci szarvasjelenés (templom helyét megjelölő csodaszarvas megjelenése).
A népköltészetben is fennmaradtak Szent László alakjával kapcsolatos mondák: a forrásfakasztásról (Nyitra, Debrőd, Torda stb.), a kun aranyak vagy Szent László pénze mondája (Ny-Erdély, Dunántúl).
Szent László pénze mondája Ezekről a mondákról Temesvári Pelbárt, Hunyadi Mátyás király udvari papja emlékezett meg először.
E legendának van egy másik változata is:
Amikor besenyők üldözték Szt. László királyt, bízva az ellenség kapzsiságában, aranyakat szórt a földre, így menekült meg vitézeivel együtt. A besenyők elé szórt aranyak hamarosan kővé változtak.
Külső hivatkozások Homoródkarácsonyfalva Biokémia Erdélyi Kárpát Egyesület Miskolci Egyetem - tanulmány Kakas Zoltán Beszélő kövek A Föld és az élet fejlődése Magyarvalkó honlapja http://evosmaradvanya.hu/
Jegyzetek
Kategória:Kalotaszeg Kategória:Likacsosházúak P