Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt, valamint a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is.
a) Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével - a termelés eredményének felhasználása felett.
b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza a mezőgazdasági őstermelő azonosító adatait; az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb, a kormányrendeletben meghatározott adatokat.
A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekinteni.
c) Vetőmag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető.
Családi gazdaság a legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma. Családi gazdálkodó a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a családi gazdaság központja szerinti illetékes területi szervénél nyilvántartásba bejegyzett azon személy, aki a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott, legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van.
A gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell.
Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, mezőgazdasági kistermelőnek minősül.
Adózási szabályok A mezőgazdasági őstermelő jövedelmét az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározására vonatkozó szabályok alapján állapítja meg. Költségei elszámolására tételes elszámolást vagy a 10 százalékos költséghányad alkalmazását választhatja. A mezőgazdasági kistermelő átalányadózást választhat.
Ha a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó bevétele az évi 600 ezer forintot nem haladja meg, ezen bevételéből jövedelmet nem kell figyelembe vennie, bevétele adómentesnek minősül.
A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő (őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg a 8 millió forintot) igazolt költségein felül bevételének 40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül elszámolhatja.
Az őstermelésből származó jövedelem az összevont adóalap részét képezi, az adó mértéke az adótábla szerinti mérték.
Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő e tevékenységből származó bevételének 15 százaléka minősül adóalapnak, ha a bevétel állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, az adóalap a bevétel 6 százaléka. Az adó mértéke megegyezik az adótábla szerinti mértékekkel (18, illetve 36 százalék).
A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő - 600 ezer forintot meghaladó, de 4 millió forintnál nem több éves bevétel esetén -, ha az adóévben nem volt más olyan jövedelme, amelyet be kellene vallani, adóbevallás benyújtása helyett, egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával, az adóévben elért bevételének feltüntetése mellett nyilatkozhat arról, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme. A nyilatkozattétel feltétele az, hogy az őstermelő rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, az Szja tv. 3. számú mellékletben költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlával (számlákkal), és ezt a tényt nyilatkozatában is megerősíti.
Adókedvezmények Az összevont adóalap adóját csökkenti a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint, ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelői díjkedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint (őstermelői adókedvezmény).
Könyvelői díjkedvezmény címén a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel. Az őstermelői tevékenységből származó jövedelem adóját úgy kell kiszámítani, hogy meg kell határozni az összevont adóalap adóját e jövedelemmel együtt és nélküle is, és meg kell állapítani a két adóösszeg különbözetét.
Ha az őstermelő éves összes jövedelme a 6 000 000 forintot meghaladja, az érvényesíthető kedvezmény az előbbiek szerint kiszámított összegnek a 6 000 000 forint feletti összes jövedelem 20 százalékát meghaladó része.
Az őstermelői adókedvezmény nem érvényesíthető, ha az őstermelő adóbevallásában bevallott, vagy az adóhatósági adómegállapítás során elszámolt éves összes jövedelme a 6 500 000 forintot eléri vagy meghaladja.
Járulékfizetés A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (röviden: Tbj.) 2007. január 1-jétől hatályos szabályai szerint a mezőgazdasági őstermelő is biztosított.
Társadalombiztosítási szempontból az a személy minősül mezőgazdasági őstermelőnek: aki nem egyéni vállalkozó és a 16. életévét betöltötte, és a saját gazdaságában mezőgazdasági termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, melynek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, akit az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartásba vettek (regisztrált mezőgazdasági termelő), aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül és a családi gazdálkodónak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja a mezőgazdasági termékek előállítására irányuló tevékenységük tekintetében.
Az új szabályok azonban nem minden mezőgazdasági őstermelőkre vonatkoznak, a törvény kivételeket állapít meg. Így nem biztosított: az a kiskorú, aki közös őstermelői igazolvány alapján folytat őstermelői tevékenységet, és a gazdálkodó család kiskorú tagja, aki nem főállású őstermelő, vagyis más keresőtevékenysége (pl. munkaviszonya, egyéni vállalkozása) alapján már biztosított; az az őstermelő azonban, aki munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll (pl. bedolgozó, megbízási szerződéssel foglalkoztatják, segítő családtag vagy választott tisztségviselő), biztosított lesz őstermelői tevékenysége alapján is, aki saját jogú nyugdíjas, és az olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
Nem válik biztosítottá továbbá az a személy sem, akinél a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen kevesebb mint 20 év (tehát nincs lehetősége arra, hogy az öregségi teljes nyugdíj megállapításához szükséges 20 év szolgálati időt megszerezze). Így például nem lesz biztosított az 55 éves őstermelő, aki csak 10 év szolgálati idővel rendelkezik.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének kezdő időpontja: az őstermelői igazolványban feltüntetett időpont, gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vételének napja, regisztrált mezőgazdasági termelő esetében a nyilvántartásba vétel napja, illetőleg az őstermelői biztosítást kizáró körülmény (pl. munkaviszony) megszűnését követő nap.
A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének befejező időpontja az őstermelői igazolvány visszaadásának napja, gazdálkodó család tagja és regisztrált mezőgazdasági termelő esetében a nyilvántartásból való törlés napja, illetőleg a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napja (pl. a munkaviszony létesítésének vagy a nyugdíj megállapításának napja).
Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.
Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről
A járulékfizetés mértéke A mezőgazdasági őstermelő a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, 7 százalék egészségbiztosítási járulékot és 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizet. Ha az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevétel nem haladja meg a hétmillió forintot, akkor ezen bevételének 20 százaléka a járulékalap, mely után 8,5 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot (amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is) és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.
A hétmillió forintos bevételi összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást (pl. ha 10 millió forint a megelőző évi bevétel, de ebből 3 millió forint uniós támogatás, akkor is lehet a kedvezőbb szabályok szerint járulékot fizetni). Az az őstermelő, aki e tevékenységét a tárgyévben kezdte meg, a minimálbér után köteles járulékot fizetni. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások (pl. nyugdíj) megszerzése érdekében az adóév egészére vállalhatja, hogy a járulékokat a reá irányadó járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg (az őstermelőnek például akkor érdemes magasabb összeg utáni járulékfizetést vállalni, ha az előző évben egyáltalán nem volt vagy csak kevés bevétele volt, ami után járulékot fizethetett volna).
A magasabb járulékalap vállalására vonatkozó nyilatkozatot február 12-éig kell az állami adóhatósághoz benyújtani.