A Nyárád (, ) a Maros bal oldali mellékfolyója Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Kultúrtörténete A folyó első említése az 1332-es pápai tizedjegyzékben lelhető fel, ahol Nyárádtőn egy István nevű papot említenek „Stephanus de Naradya”-ként.
Orbán Balázs a következőképpen jellemezte:
„Marosszék közép folyójához, az annyiszor megénekelt szőke Nyárádhoz értünk, itt terül el előttünk annak szép termékeny tere, mely szélességben túlhaladja a Küküllők, sok helyt pedig megközeliti a Maros terét, s mindeniket népességének sürűségével felülmulja. Nyárád kőnélküli agyagos talajon folyván, vize rendszerint zavaros, honnan szőke mellékneve.”Orbán Balázs: [ A Székelyföld leírása]
Vízgyűjtő területe
A Nyárád a Görgényi-havasokban eredő két patak, a Mező-havas keleti oldalán 1239 méter magasságban eredő Kis-Ág és a valamivel északabbra előbukkanó Nagy-Ág összefolyásából keletkezik Vármező területén 602 méter magasságban. Délnyugati irányba tartva a hegységből kijutva előbb északról elhalad a Bekecs-hegy mellett, majd délnek fordul, végül Nyárádszereda után a Küküllő-menti-dombság északi részén kanyarog nyugat-délnyugati irányban.Ott ahol a Nyárád vize... Nyárádmente, gyogylapik.bloglap.hu
A folyó Nyárádszeredáig tartó felső szakaszát Felső-Nyárádnak vagy Nagy-Nyárádnak is nevezik. A Bekecsalja felől érkező Kis-Nyáráddal Nyárádszereda alatt ömlik össze.25. Honismereti-túra a Nyárádmentén EKE Marosvásárhely, 2019
A hegyvidéki felső szakasz és az alsó szakasz között jelentős különbség mutatkozik.Vízgazdálkodás a Nyárád mentén – Erdélyi Gyopár
A folyó völgye a középső és alsó szakaszon kb. 2 km széles, ami az átlagos vízhozamot figyelembe véve (3,6 m³/s) szokatlanul szélesnek számít. A völgy aszimmetrikus jellegű, a folyó a völgy jobb oldalán helyezkedik el.
A terület kontinentális klímájú, az átlaghőmérséklet 8,5 °C, az évi csapadék 700–1200 mm. A vízgyűjtő területére jellemző, hogy hóolvadás vagy áradások esetén a vízhozam jóval meghaladja a sokéves átlagot (a maximális mért hozam 330 m³/s, 1970. május 14-én). Áradáskor nagy mennyiségű hordalékot hoz a folyó, ezért (a sárgás szín miatt) kapta a népies „szőke Nyárád” elnevezést.
Nyárádtő környékén, Vidrátszeg közelében torkollik a Marosba 300 m-en.
Fontosabb mellékvizei: Kis-Nyárád (Bekecsalja), Vityal, Tompa pataka, Peres, Hodos pataka, Nyomát pataka, Teknős patak, Eger patak, Vécke.
Települések a folyó mentén
A Nyárád vízgyűjtő területe nagyjából egybeesik Nyárádmente nevű néprajzi tájegységgel, ami Székelyföldhöz, ezen belül Marosszékhez tartozik. A vidék Erdély egyik legsűrűbben lakott területének számít: 66 településen több mint 40 ezer ember lakja.
A Nyárád folyását követte a keskeny nyomtávú Marosvásárhely–Parajd-vasútvonal.
A Felső-Nyárádmentén a folyó következő településeket érinti (zárójelben a román megnevezések): Vármező (Câmpu Cetății) Nyárádremete (Eremitu) Nyárádköszvényes (Mătrici) Mikháza (Călugăreni) Deményháza (Dămieni) Búzaháza (Grâușorul) Nyárádszentmárton (Mitrești) Csíkfalva (Vărgata) Jobbágyfalva (Valea)
A szintén Felső-Nyárádmente részeként ismert Bekecsalja kistáji egységben a Kis-Nyárád áthalad Nyárádmagyarós és Székelybere településeken illetve Nyárádandrásfalva városrészen.
A folyó középső szakaszán (Közép-Nyárádmente) a következő településeket érinti: Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) város Demeterfalva (Dumitrești) Nyárádgálfalva (Galești) Nyárádszentlászló (Sânvasii) Nyárádbálintfalva (Bolintineni) Backamadaras (Păsăreni) Nyárádszentbenedek (Murgești)
Az alsó szakaszon (Alsó-Nyárádmentén) áthalad az alábbi településeken:
Ákosfalva (Acățari) Cserefalva (Stejeriș) Nyárádkarácsony (Crăciunești) Somosd (Cornești) Fintaháza (Cinta) Lukailencfalva (Ilieni) Teremiújfalu (Satu Nou) Lukafalva (Gheorghe Doja) Lőrincfalva (Leordeni) Nyárádtő (Ungheni) város
A folyó szabályozása
Az Alsó-Nyárádmentét gyakran Murokország néven emlegetik, tekintve, hogy zöldségtermő vidékként híres. A terület termékenysége annak is köszönhető, hogy a vízszabályozások előtt sokáig a folyó árterületét képezte, és évente elöntötte a partmenti szakaszokat. A XX. század során többször zajlottak munkálatok a folyómeder kiegyenesítésére illetve mélyítésére. Az alsó szakaszon árvízvédelmi töltéseket építettek.Zavaros a Nyárád, nem akar megszállni Gondolatok a Nyárád szabályozásával kiváltott természeti pusztítás kapcsán, Nyárádmenti Kisújság, 2015. április
További megelező intézkedés volt a Vécke-csatorna megépítése, amelyet 2002-ben kiszélesítettek, ugyanakkor Jobbágyfalva alatt 2002-re elkészült az árvízvédelmi gát. 2008-ban megerősítették partvonalat Fintaháza és Nyárádtő között.Nem mindenki elégedett A Nyárádmenti árvízvédelmi munkálatokról, 2015. december 22
2015-ben a vízügyi hatóságok nagyszabású mederszabályozási munkálatokat végeztek a folyó középső és alsó szakaszán. Ahol a Nyárád-part „szakad” Krónika online, 2015. május 15
Jegyzetek
Kategória:Székelyföld folyói Kategória:Erdély folyói Kategória:A Maros mellékfolyói