Kesznyéten

Kesznyéten község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Fekvése Miskolctól közúton körülbelül 40 kilométerre délkeletre található. Közelében folyik a Sajóba a Takta patak és a Hernádból a Bőcs és Kesznyéten közti, az erőmű miatt létrehozott üzemvízcsatorna.

Csak közúton közelíthető meg, nyugat felől, Kiscsécs érintésével a 3607-es, északról, Tiszalúc térsége felől a 3613-as úton, illetve Sajóörös érintésével, a 35-ös főútból Sajószögeden kiágazó 36 107-es számú mellékúton.

Története A település első ismert okleveles említése a 15. század elejéről származik, akkor a Czudar család birtoka volt. 1440-ben a Czudarok Kesznyétent a Rozgonyiaknak zálogosították el, később pedig a Báthoryaké lett. A török hódoltság alatt elpusztult, legalábbis 1567-ben a törökök által elpusztított községek között említették. 1580-ban a település birtokosa Ruszkai Dobó Ferenc volt, egy 1598-as összeírás pedig már Rákóczi Zsigmondot említi birtokosaként. 1711-ben a falu a Rákóczyak többi birtokával együtt a királyi kamaráé lett. 1730-ban Kesznyéten birtokosai Szirmay Tamás és Fáy Gábor voltak.

1760-ban gróf Török József birtoka volt, 1774-ben pedig már az Almásy család is jogot formált hozzá. Később a birtok nagyobb része a gróf Aspremontoké, majd pedig a gróf Erdődyeké lett, a 20. század elején pedig gróf Erdődy György lett a nagyobb birtokosa.

1887-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben 104 ház égett le. A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott. 1910-ben 1470 magyar lakosa volt; ebből 166 római katolikus, 1248 református, 34 izraelita volt.

A falu közelében fekszik Kisabony tanya, mely egykor önálló község volt Abony néven. A két világháború közti korszakban Kesznyétenen boldogfai boldogfai Farkas Endre vezérkari őrnagy és felesége Lenz Klára 422 kataszteri holdas birtokot vásároltak gróf Andrássy Sándortól, amelyet a tiszadobi 1 154 kataszteri holdas birtokkal együtt összesen egy 1 576 kh-as uradalomként kezeltek. Farkas Endréné Lenz Klára apja, Lenz József kereskedelmi tanácsos, nyékládházi földbirtokos, nagykereskedő, Kesznyétenen szintén vásárolt saját magának 935 kataszteri holdas földbirtokot.

Abony IV. Béla idején Abony és Felső-Abony néven két községről maradtak fenn adatok. A két Abony nevű települést IV. Béla Leustach fiainak: Mihálynak és Miklósnak adományozza. 1514-ben Szemerei Kelemen visegrádi várnagy volt Abony földesura, ki Sisári Bálinttal ellenségeskedésben élvén, az utóbbi, parasztlázadókkal szövetkezve, a falut megrohanta, kirabolta és felgyújtotta. 1415-ben a két Abonynak a Czudar család is birtokosa volt. 1598-ban Serjéni Mihály és Rákóczi Zsigmond birtoka volt. Ekkor a török hódoltsághoz tartozott. Valószínű, hogy ez idő tájt szűnt meg község lenni.

Közélete Polgármesterei Név Párt Terminus Megjegyzés / Források Topa Lajos független 1990–1994 Az 1990-es polgármester-választásról a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján csak annak végeredménye állapítható meg. Kecső Imre független 1994- Az 1994-es választási eredmények: Az 1998-as választási eredmények: A 2002-es választási eredmények: A 2006-os választási eredmények: A 2010-es választási eredmények: A 2014-es választási eredmények: A 2019-es választási eredmények:A 2024-es választási eredmények:

Népesség A település népességének változása:

Népességi adatok 1870-től 1870 : 1154 fő 1880 : 1206 fő 1890 : 1326 fő 1900 : 1342 fő 1910 : 1470 fő 1920 : 1424 fő 1930 : 1573 fő 1941 : 1773 fő 1949 : 1799 fő 1960 : 1874 fő 1970 : 1816 fő 1980 : 1787 fő 1990 : 1713 fő 2001 : 1854 fő 2011 : 1863 fő 2015 : 1800 fő 2017 : 1838 fő 2018 : 1797 fő 2019 : 1818 fő

Népesség éves %-os változása: 1870-1880 : +0.44 %/év 1880-1890 : +0.95 %/év 1890-1900 : +0.12 %/év 1900-1910 : +0.92 %/év 1910-1920 : -0.32 %/év 1920-1930 : +1 %/év 1930-1941 : +1.09 %/év 1941-1949 : +0.18 %/év 1949-1960 : +0.37 %/év 1960-1970 : -0.31 %/év 1970-1980 : -0.16 %/év 1980-1990 : -0.42 %/év 1990-2001 : +0.72 %/év 2001-2011 : +0.05 %/év 2011-2015 : -0.86 %/év 2015-2017 : +1.05 %/év 2017-2018 : -2.23 %/év 2018-2019 : +1.17 %/év

Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 55%-a magyar, 45%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A nemzetiségi népesség száma településenként

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 26,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,9%, református 43,8%, görögkatolikus 3,5%, felekezeten kívüli 14,2% (19,5% nem válaszolt).Kesznyéten Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 15,3% cigánynak, 0,1% szlováknak, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,6% volt római katolikus, 32,1% református, 5,3% egyéb katolikus, 4,3% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 14,4% felekezeten kívüli (31,7% nem válaszolt).Kesznyéten Helységnévtár

A református templom története

Az 1595-ben fennállt református templomot 1652-ig használták. Akkor új templomot építettek, amit 1793-ig használtak. bélyegkép|A Kesznyéteni Református templom, 2020. június 24-én. A kép készítője: Irhás Martin A régi templom lebontása után, 1793-1800 között felépítették a harmadik templomot.

Mikor ez is alkalmatlan lett, lebontották, és a helyére építették a mai, neoklasszicista stílusú negyedik templomot 1908-ban. Északi homlokzat előtt áll a 43 m magas tornya. A belső mennyezete gerendakazettás, vakolt. A régebbi templomokat temető vette körül, melyet a XVIII. század végén költöztettek ki a folyó közelébe. A szószéktől jobbra látható az I. világháborús emléktábla.

Az 560 kg-os (102 cm) harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban, felirata: „Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom! Vajha ne lenne pusztába kiáltónak szava az én hangom. A világháború siralmas idején ágyúnak elrekvirált testvérei helyett öntette a kesznyéteni közbirtokosság és református egyház gazdagja, szegénye, fiatalja, vénje, Isten dicsőségére az Úrnak 1922-ik esztendejében.” A 150 kg-os (68 cm) felirata: „A sajókesznyéteni reformata szent ecclésia a maga költségén öntette. Goss mich Johan Jusztel in Erlau,1802.”

A kesznyéteni református templom 72 ezer koronába került, ami akkoriban 1000 tehén ára volt. A templom kis harangja 150 kg, míg a nagy harangja 560 kg.

A 2010-es évekre meglehetősen leromlott az állapota, így 2017-ben a felújítása mellett döntöttek, és 2017 vége felé neki is szerettek volna látni a beruházásnak, de a munkakezdést akadályozta az elegendő mennyiségű pénz hiánya.

A munkálatokat végül 2018 elején kezdték meg. 2020 júniusában már készen áll használatra a református templom. A templomot valamikor augusztusban tervezik átadni.

Az Árpád-házi Szent Erzsébet templom története bélyegkép|A Kesznyéteni Római Katolikus templom és közösségi ház, 2020. február 27-én. A kép készítője: Irhás Martin A római katolikus templomot, melyet Árpád-házi Szent Erzsébetről neveztek el, 2009. október 24-én szentelte fel Ternyák Csaba egri érsek. A település központjában biztosított telket az építkezéshez az önkormányzat, és Kuklay Antal kanonok, körömi plébános szervezésében, belga építőipari szakközépiskolások önkéntes munkájával, továbbá a helyi hívek és az érsekség anyagi támogatásával készült el az új templom.

Látnivalók a településen Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet Református templom, ami 1908-ban épült Katolikus templom és közösségi ház amit 2009-ben szenteltek fel. Vízerőmű a Hernád folyóból kivezető csatornán A falu területén 1984-ben ókori szkíta sírokat találtak. Szamárháti Látogatóközpont Jegyzetek

Források Borovszky Samu: Zemplén vármegye Kesznyéten További információk Kesznyéten község honlapja

Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései Kategória:Zemplén vármegye települései Kategória:Kesznyéten