I. Haakon Haraldsson vagy Jóságos Haakon (918http://da.wikipedia.org/wiki/H%C3%A5kon_den_Gode/919 – 961) norvég király 934-től haláláig,Uralkodásának idejét a középkori történészek kb. 933 és 960 közé tették, de a későbbi kutatások szerint valószínűbb a 946 és a 961 közötti időszak. (Vö.: Uralkodók és dinasztiák, 233. oldal) kora egyik legkiemelkedőbb uralkodója. Előmozdította a kormányzati intézmények kialakulását, de nem sikerült keresztény hitre térítenie a kisebb norvég nemzetségfőket.
I. (Széphajú) Harald legfiatalabb fiaként született.Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, , 233. oldal Azután született, hogy apja felosztotta az országot utódai között. Angliában Æthelstan wessexi király udvarában élt és ott vette fel a kereszténységet. Apja halálakor, 934-ben tért vissza Norvégiába, elűzte féltestvérét, I. Eriket,Révai nagy lexikona, IX. kötet (Gréc–Herold), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1913, 259. oldal és királlyá választatta magát. Országa javára uralkodott. A keresztény Angliából hittérítőket hozott magával, valamint templomokat építtetett, de térítési erőfeszítései megbuktak a norvég nemzetségfők ellenállásán és egyes krónikák szerint maga is visszatért pogány hitéhez. Nagyobb sikerrel járt az a kezdeményezése, hogy valamennyi partvidéki tartomány adjon hadihajókat a flottájához, illetve hogy a három nagy jogi-közigazgatási egység dolgozza ki a törvénykönyvét, valamint legyőzte a dánokat, akik rendszeresen betörtek Jütlandba. Ám az elűzött Véresbárdú Erik fiai, akik valamennyien Dániában kerestek menedéket, dán segítséggel támadásokat indítottak Haakon ellen, és a délnyugat-norvégiai Fitjar szigetén megölték a királyt. Utóda – fia nem lévén – Véresbárdú Erik egyik fia, Szürkeköpenyes Harald lett.
Gyermeke Haakon soha nem nősült meg, de született egy törvénytelen leánya, Thora, akinek az anyja nem ismert.
Jegyzetek
Irodalom Claus Krag: Håkon 1 Adalsteinsfostre. In: Håkon 1 Adalsteinsfostre Claus Krag: Vikingtid og rikssamling, 800–1130 (= Aschehougs Norges historie. 2. kötet). Aschehoug, Oslo 1995, Kim Hjardar: Håkon den gode og slaget ved Fitjar. In: Per Erik Olsen (szerk.): Norges Kriger. Fra Hafrsfjord til Afghanistan. Oslo 2011. , 10–23. oldal
Kapcsolódó szócikkek Norvég királyok családfája Norvégia uralkodóinak listája
Kategória:Norvég uralkodók Kategória:A 910-es években született személyek Kategória:961-ben elhunyt személyek Kategória:Yngling-ház Kategória:Csatában elesett uralkodók