Az aracsi pusztatemplom (szerbül Arača) az egyik legkorábbi építészeti emlék a Vajdaságban, Szerbiában. A román–korai gótikus templom romja Törökbecse közelében fekszik.
Története A Bánság szerbiai részén, a Törökbecse, Beodra és Basahíd közötti határban egy téglaépület monumentális hatású romjai találhatók. A templom eredetileg három köríves, apszisos, nyolcszögű és kötegelt pillérekkel tagolt háromhajós, bazilikális szerkezetű, boltozott, román stílusú építmény volt, amelyet utóbb az északi mellékhajó keleti szakasza fölé emelt, a ferences liturgiai szokásoknak megfelelően elhelyezkedő toronnyal egészítettek ki. A templomból mára a nyugati fal, a szentélyrész a hozzá csatlakozó északi főhajófal két árkádnyi szakaszával és a toronnyal maradt fenn eredeti állapotban. Ezeket a részeket az 1970-es évek ásatásait követően, a romállapotot továbbra is fenntartva, kiegészítették. A kolostori épületek föld alatti maradványai a templomtól északra terülnek el.
A templom a 13. század első harmadában, valószínűleg egy korábbi templomot felváltva épült (az előzmény létére az 1896-ban előkerült ún. aracsi kő utalhat). A datálás a művészeti kapcsolatokra alapozható, amelyeknek rekonstruálásával Raffay Endre foglalkozott.Raffay Endre: Az aracsi templom – Sulinet.hu Megállapítása szerint a kapcsolatok az 1200 körüli magyarországi emlékek mintakép-, illetve közvetítőszerepét feltételezik. A kőzetek vizsgálata alapján kiderült, hogy a mészkőtéglák a Budai-hegységből származnak.
Az alaprajz, a pillérformák és a szentélyrész előtti szakasz a Csák nemzetség vértesszentkereszti templomáéval, a boltozati rendszer pedig a franciaországi Bourges székesegyházát is jellemző megoldással rokonítható. A díszítőfaragványok egy része antikizáló kompozíciójú. Ezek az esztergomi királyi palota és az érseki székesegyház provence-emiliai eredetű stílusrétegének a hatásáról tanúskodnak: mestereik a tudásukat ott szerezték. A faragványok egy másik csoportja gótikus jellegű, egy közülük a Pannonhalmi Bencés Főapátsági templom reimsi kapcsolatú faragványaival mutat összefüggést.
Az épület sorsát a 16. század török pusztításai pecsételték meg. A romok a környék elnéptelenedésének, majd a 19. századi romkultusznak és a művészettörténeti-régészeti tudomány általi felfedezésnek köszönhetően menekültek meg a teljes pusztulástól. Fennmaradásuk állagmegóvó helyreállítási munkák eredménye.
Az 1990-es években a délvidéki magyarság újra felfedezte az aracsi pusztatemplomot, s fokozatosan a délvidéki magyarság jelképévé, kultikus emlékévé vált. Két civil szervezet, s a délvidéki magyarság közéleti szereplőinek adományozandó díj viseli e nevet.
Megközelítése A törökbecse-beodrai úton haladunk, Törökbecse után a 7. km utáni elhagyatott vasúti megálló épületénél elhagyjuk az aszfaltutat, s keleti irányba tartva 5 km-es távolságban találjuk meg a templomot. Basahíd felől a törökbecse-basahídi úton haladunk, Basahíd után 7–8 km-re a csatorna kis hídján való átkelés után 2 km-rel jobb irányba letérünk az aszfaltútról, s észak felé 5 km-t haladva megtaláljuk a templomot.
A környező települések látnivalói Törökbecsén, a plébániaudvarban van gróf Leiningen-Westerburg Károly, aradi vértanú mellszobra Törökbecsén látható Délvidék egyetlen megmaradt Hungária szobra a basahídi úti temetőben Beodrán Karátsonyi László kastélya (1846) – az egyemeletes, klasszicista épület a legszebb bánáti kastélyok egyike Basahídon a régi községháza
Kapcsolódó szócikkek Somogyvámosi pusztatemplom Lajosmizsei pusztatemplom Szer plébániatemploma (Ópusztaszer-Monostor) Bencések
Irodalom bélyegkép|jobbra|250px|Az aracsi pusztatemplom Vajda János: A „mese-titkú” aracsi pusztatemplom, árva magyarságunk zászlóhordozója (Aracs Hagyományápoló Társaság, Torda, 2002). Henszlmann Imre: Archaeologiai kirándulás Csanádra. In: Archaeologiai Közlemények, 8,1871.49. (Az aracsi templomról szóló rész: 39-49. p.) Aracsi Vajda János: A „mese-titkú” aracsi pusztatemplom ezeréves története (Aracs Hagyományápoló Társaság Torda, 2007) Aracsi Vajda János: A „mese-titkú” aracsi pusztatemplom mondái (Aracs Hagyományápoló Társaság, Torda, 2007) Dániel Géza: Az aracsi romok Id. Berecz Sándor: Pusztatemplom, egy darab szentföld (1970) Kalapits Zoltán: Történelem a föld alatt (1995) Jung Károly: Az emlékezet útjain (1993) A határon túli épített örökség megóvása (NKÖM, 2000) Dr. Istvánfi Gyula: Bencés apátsági templomrom, Aracs Dr. Guzsik Tamás: Az aracsi templomrom építészettörténeti értékelése (2000) Kozák Éva – Sedlmayer János: Az aracsi románkori templomrom műemléki vizsgálata (1972) Sedlmayer János: Az aracsi bencés apátsági templom és kolostor helyreállítási javaslata (1972) Milka Čanic-Medić: Az aracsi középkori templomrom (1974) Dr. Istvánfi Gyula: Szükséges állagvédelmi és fenntartási teendők a 2000. VI. hó 6-i helyszíni szemle alapján Dr. Istvánfi Gyula: Az aracsi pusztatemplom (2000) Raffay Endre: Az aracsi templom (Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2005) Délvidéki/Vajdasági magyar helységnevek (Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, Újvidék, 2000) Huzsvár László: Szentbeszéd. 2000. július 30. Nebojša Stanojev: Arača Đorđe Mano-Zisi: Prilog ispitivanju Arače Šandor Nađ: Arača Ivánji István: Bács-Bodrog vármegye helynévtára (1906) Lazar Mečkić: Novi Bečej i Vranjevo 1929-1935 Bakay Kornél: Somogyvár. Bencés apátság romjai, Budapest (1985) Tóth Sándor: Az aracsi kő rokonsága. In: A középkori Dél-Alföld és Szer (monográfia) Szeged, 2000.
Jegyzetek
További információk
A pusztatemplom története és helye a térképen A település és a templom története Az aracsi templomrom és az aracsi kő Vajdasági magyar értéktár Képek a templomról Művészettörténeti elemzés Pusztatemplom.lap.hu – Linkgyűjtemény
Kategória:Szerbia katolikus templomai, kolostorai Kategória:Román stílusú vallási építmények Kategória:Bencés rendi templomok, kolostorok Kategória:Törökbecse Kategória:13. századi vallási építmények