Maribor

Maribor (, németül Marburg an der Drau ) Ljubljana után Szlovénia második legnagyobb városa, a hasonló nevű alapfokú közigazgatási egység székhelye, a Podravska statisztikai régió legnagyobb városa. Fontos gazdasági és kulturális centrum, ezért joggal tekinthető Szlovénia „második fővárosának.” Egyetemi város, a Maribori főegyházmegye érseki székhelye.

Fekvése A történelmi Stájerországban, a Dráva partján, a Pohorje hegy lábánál, a tengerszint felett 274 m magasan fekszik. Maribor a szlovén történelmi Alsó-Stájerország és a mai Podravska statisztikai régió legnagyobb városa. A legközelebbi nagyváros a 60 km-rel északra fekvő osztrák Graz, amellyel szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol a Graz-Maribor Európa-régió keretében. Megközelíthető az A1-es autópályán Koper és Graz felől, valamint az A5-ös autópályán Muravidék és Magyarország felől.

Nevének eredete Első említése 1164-ből származik Marchburch (középfelnémet: határvár) formában. Neve is jelzi, hogy a német településterület szegélyén, határvidéken (Mark) helyezkedett el.

Története bélyegkép|balra|160px|Marchburg városa (Die Stadt Marchburg). Készítette Georg Matthäus Vischer, 1681

1164 után második említése a rendelkezésre álló dokumentumokban 1204-ből származik és a vár melletti vásárról szól. Városi kiváltságokat 1254-ben kapott. I. Rudolf Habsburg uralkodó II. Ottokár cseh király felett aratott 1278-as győzelme után gyors növekedésnek indult. 1532-ben és 1683-ban sikeresen állt ellen török ostromoknak, és évszázadokig a Habsburg Birodalom része maradt.

Maribor korábban a Graz-Seckaui egyházmegye része volt, majd 1858. június 1-jén a Lavant egyházmegye központja és hercegi rangú püspökének székhelye lett. 1962. március 5-től Maribori egyházmegye lett a hivatalos elnevezése, majd 2006. április 7-én XVI. Benedek pápa érseki tartományi rangra emelte.

bélyegkép|balra|160px|A gyalogsági kaszárnya 1908-ban Az első világháború előtt a lakosság 80%-a német, 20%-a szlovén volt. A város gazdasági és kulturális élete német kézben volt. Az 1910-es utolsó osztrák-magyar népszámlálás szerint Mariborban és a környékbeli településeken - Studenci (Brunndorf), Pobrežje (Pobersch), Tezno (Thesen), Radvanje (Rothwein), Krčevina (Kartschowin), és Košaki (Leitersberg) 31.995 német és 6.151 szlovén élt. A szélesebb környéket csaknem kizárólag szlovének lakták.

Az első világháború idején Mariborban is kiéleződtek a nemzetiségi ellentétek. Sok környékbeli szlovént letartóztattak államellenes bűncselekmény vádjával. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után Maribort magának követelte mind az újonnan alakult délszláv állam, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, mind pedig az osztrák utódállam csírája, Német-Ausztria (Republik Deutschösterreich vagy Deutsch-Österreich).

1918.november 1-jén, Anton Holik ezredes a meljei laktanyában gyűlést tartott, amelyen a Német-Ausztriához való csatlakozás mellett döntöttek. Rudolf Maister őrnagy azonban, aki jelen volt a gyűlésen, nem fogadta el ezt a döntést és a szlovén nemzetiségű alakulatok élére állva ellenőrzése alá vonta a várost. A német katonákat leszerelték és hazaküldték Ausztriába. A városi tanács azonban Maribor Ausztriában tartása érdekében saját fegyveres erőt szervezett Schutzwehr néven. A szlovén csapatok Maister parancsnoksága alatt azonban ezt a 400 fős, jól felfegyverzett egységet is lefegyverezték november 23-ra.

1919. január 27-én, a város piacterén tűzharc bontakozott ki az amerikai békedelegációra várakozva Maister csapatai és a németek között. Tucatnyi halott, sok súlyosan sebesült áldozata volt az incidensnek, amelynek felelősét azóta is vitatják. Német források Maister katonáit vádolják az indokolatlan lövöldözés miatt, a szlovén tanúk szerint a németek támadták meg a városházát őrző szlovén katonákat.

Mivel Maribor szilárdan szlovén kézben maradt, és a környező terület is egyértelműen szlovén lakosságú volt, a béketárgyalásokon a várost a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részeként ismerték el népszavazás nélkül.

bélyegkép|jobbra|250px|Légifotó Mariborról

Az I. világháború után a németek nagy része Ausztriába emigrált, különösen a hivatalnokok, akiknek nem voltak helyi gyökereik. A jugoszláv állam bezáratta a német iskolákat, klubokat, szervezeteket, bár a németek még a 30-as években is a lakosság több mint 25%-át tették ki. Erőszakos asszimilációs politika folyt a határ mindkét oldalán a német, illetve szlovén kisebbségek ellen, ami csak lassan enyhült.

1941-ben a náci Németország annektálta Alsó-Stájerországot. Április végén Hitler Mariborba látogatott, és felhívta követőit, hogy tegyék újra németté a vidéket. Azonnal megkezdték a szlovének deportálását a fasiszta Független Horvát Állam és Szerbia területére, majd a németországi koncentrációs táborokba. Az elnyomásra a szlovén lakosság partizánmozgalom szervezésével válaszolt. A jelentős iparral és fegyvergyártással rendelkező várost a második világháború során a szövetségesek rendszeresen bombázták. A háború után a maradék német lakosságot kitelepítették Németországba.

A felszabadulás után Maribor tradícióira és földrajzi helyzetére építve gyorsan az egyik legjelentősebb jugoszláv ipari központtá fejlődött, valamint Kelet-Szlovénia közlekedési és kulturális központja is lett.

Szlovénia függetlenné válása után a jugoszláv piacok elvesztése miatt a város nehézipara súlyos helyzetbe került, a munkanélküliség 25%-ra emelkedett. Azóta a kis- és középvállalatok fejlesztésével sikerült javítani a helyzeten. 2007 júniusában a munkanélküliség 11,5%-os volt.

Népesség

Városrészek bélyegkép|jobbra|300px|Maribor község (járás) térképe Negyedek (Mestne četrti): MČ Brezje-Dogoše-Zrkovci MČ Center MČ Ivan Cankar MČ Koroška vrata MČ Magdalena MČ Nova vas MČ Radvanje MČ Pobrežje MČ Studenci MČ Tabor MČ TeznoTovábbi helyi közösségek (Krajevne skupnosti) Maribor községben (járásban): KS Bresternica-Gaj KS Kamnica KS Limbuš KS Malečnik-Ruperče KS Pekre KS Razvanje

Látnivalók bélyeg|A maribori várkastély bélyeg|Városháza bélyeg|Irgalmas Anyánk-bazilika, (ferences rendi) Lent - történelmi városrész a Dráva partján Maribori várkastély (Mariborski grad) 15. századi várkastély a belvárosban Maribori Regionális Múzeum a várkastélyban Keresztelő Szent János-székesegyház Városháza Víztorony Öreg híd Öreg szőlő

Közlekedés Maribor vasútállomás

Maribor hídjai A város már a középkorban fontos átkelőhely volt a Dráván. Az első hidat itt a 14. században építették. Ma a legnevezetesebb híd az Öreg-híd, ami 1913-ban épült.

A Tito-híd négysávos közúti híd, 1961 és 1964 között épült Boris Pipan tervei alapján. A korban élenjáró módszerrel, feszített szabad konzolos szerkezetként építették, ezért bekerült Szlovénia kulturális örökségeinek (műemlékeinek) nyilvántartásába.ab Arhitektov bilten 195-196, Mostovi Slovenije, Ljubljana, November 2012 1972-ben Josip Broz Tito jugoszláv elnökről nevezték el.

A városközponttól keletre 1985-ben kétszintes híd épült, amelynek felső szintje a tranzitforgalmat vezeti át, az alsó pedig a közvetlenül a folyóparton fekvő városrészek között biztosítja az átkelést.

A Koroški most (Karintiai híd) a városközpont nyugati oldalán épült 1996-ban a városközpontot nyugatról elkerülő út részeként. A 247 méter hosszú, és 110 méteres fő fesztávolságú híd két különálló feszített vázszerkezetből áll, építésekor Szlovénia egyik legigényesebb hídszerkezete volt. A híd északkeleti oldalán egy kilátó található.

A Studenci gyaloghíd elődje már 1885-ben megépült, főleg a vasút dolgozói számára. 1903-ban a hidat elsodorta az áradás, két városi dolgozó is életét vesztette. A következő évben újjáépített hidat 1941 áprilisában, Jugoszlávia német megszállása idején a jugoszláv hadsereg rombolta le. Ezután a német hadsereg építette újjá a hidat, de azt 1946 újra elvitte az ár. 1948-ban építették újjá, majd 2004-ben egy új, később építészeti díjat is elnyert szerkezettel váltották fel.

A maribori vasúti híd különösen hosszú múltra tekinthet vissza. Az első vasúti híd ezen a helyen 1846-ban készült el az osztrák államvasutak számára.August Mandl: Die Staatsbahn von Wien bis Triest. Österreichischer Lloyd in Triest, Triest 1856, S. 169 und Stahlstich Marburg am Ende des Buches ()Dejan Kac: Mariborski železniški most : 1846-1866-2016. S. 10 1864 és 1866 között egy háromvágányú kovácsoltvas ívhidat építettek.Die neue Eisenbahn-Draubrücke bei Marburg. In: Triglav. Zeitschrift für innerösterreichische Interessen. II. Jahrgang 1866, Nr. 15 vom 20. Februar 1866, Laibach, S. 60 A második világháború után, 1948 és 1950 között a hidat korábbi formájában, de modern anyagokkal és megnövelt teherbírással építették újjá. Azóta több felújításon esett át. Kék színe kontrasztot képez a hasonló szerkezetű Öreg-híd élénkvörösével. A vasúti híd 1992 óta helyi jelentőségű műemlékként védett.

A város legújabb hídja a 2023-ban épült Splavarska gyaloghíd,https://www.ponting.si/en/projects/splavarska-brv-timber-rafting-footbridge-over-drava-in-maribor-159.html amely a folyó két oldalának vízparti részeit köti össze a magasan húzódó Öreg híd szomszédságában.

Híres mariboriak

Zmago Jelinčič Plemeniti (1948–) szlovén politikus

Testvérvárosok Eszék, Horvátország Graz, Ausztria Greenwich, Anglia, Egyesült Királyság Kraljevo, Szerbia Marburg, Hessen, Németország Pétange, Luxembourg Pueblo, Colorado, Amerikai Egyesült Államok Szentpétervár, Oroszország Szombathely, Magyarország Tours, Franciaország Udine, Olaszország

Jegyzetek

További információk Maribor honlapja Maribor magyar nyelvű útikalauz Rudolf Pertassek: Marburg an der Drau. Von der "Marchburch" zur Universitätsstadt. Graz 2000, Sergej Vrišer: Maribor, Bildband, Motovun, Ljubljana 1984. Franc Vogelnik und Bogo Čerin: Maribor, Ljubljana 1988, Margarete Weinhandl: Jugend im Weinland, München 1962.

Kategória:Szlovénia települései