A kamat egyszerűen fogalmazva fizetőeszköz (helyesebben tőke) rendelkezésre bocsátásáért felszámított díj. A bankok jellemzően éves szint százalékában fejezik ki. Egy kölcsön vagy juttatás lehet kamatmentes vagy negatív kamatozásúJelentős amortizáció vagy gazdasági kényszer esetén.
A kamat fogalma szorosan összefügg a pénz időértékével. A pénz időértéke legegyszerűbben kifejezve annyit jelent, hogy egy forint „ma” többet ér, mint ugyanez az egy forint „holnap” (a „ma” alatt itt a jelent, míg a „holnap” alatt a jövőt kell érteni), mert a mai forint befektethető és kamatozik. A kamat (helyesebben szólva inkább a hozam) a befektető jutalma azért, hogy tőkéjét lekötve elhalasztja a fogyasztását. Másként kifejezve a befektető ezt a jutalmat azért kapja, mert a mai biztos forintot felváltja egy jövőbeni kockázatos forintra.
A kamat mindig egy pénzösszeg, amit a befektetésünk névértéke után fizet meg az, akinek a tőkénket kölcsönadtuk. A névértékre vetített kamat összege %-os formában kifejezve a kamatláb. A köznapi életben, és gyakran a szakirodalomban is, a kamat kifejezést a kamatláb szinonimájaként is használják. Annak eldöntésében, hogy a kamat a kifizetett pénzösszeget, vagy annak százalékos kifejezését jelenti-e, a szövegkörnyezet értelmezése segít.
A kamatalapú bankügyletekkel kapcsolatban kritika, hogy esetükben valójában nem piaci alapú az árazás, mert például a hitelek, kölcsönök esetében a bankok – felhasználva piaci dominanciájukat – határozzák meg a kínálati kamatok értékét (offered rate), amelyben az igénybe vevőknek a keresleti oldalon nincs számottevő szerepük. Ezen a szemléletmódon változtat(ott) az ún. market-based banking modell, ahol a banki termékek piaci kereskedése történik, elsősorban az értékpapírosítási technikák alkalmazásának köszönhetően. Az elmúlt, akár több évtizedes időszakban azonban az is megfigyelhető, hogy a nem kamatjellegű bevételek ugyanolyan vagy nagyobb mértékben emelkednek, mint a kamatbevételek. A különböző jutalékok, díjak és költségek egyre hangsúlyosabbak: a fejlett bankrendszerekben a kettő aránya közel azonos.
Nominálkamat és reál kamat A nominál- és reál kamat különbsége legjobban egy egyszerű példán magyarázható el. Amikor 1000 Ft-ot befektetünk 10%-os kamatra egy évre, akkor arra kapunk ígéretet, hogy egy év múlva 1100 Ft-ot kapunk vissza. Arra azonban nem szól az ígéret, hogy mit fog érni ez az 1100 Ft, mivel ez az éves infláció mértékétől függ. Ha az infláció 10%-ot meghaladó mértékű, akkor veszítettünk az előbbi befektetésen, mivel a pénz vásárlóereje a megnyert 100 Ft kamatnál nagyobb mértékben csökkent. A nominális kamat tehát csak azt mutatja meg, hogy a befektetett pénzünk milyen ütemben növekszik, míg a reálkamat azt is figyelembe veszi, hogy annak mennyi lesz a vásárlóértéke.
A reál és nominál kamatok közötti általános átszámítási képlet:
Reál kamat = nominál kamat / (1+inflációs ráta)
Ugyanez az átszámítás a kamatlábak tekintetében az alábbi:
Reál kamatláb = ((1+nominális kamatláb) / (1+inflációs ráta))-1
A köznapi életben a reál kamatláb jó közelítéssel becsülhető az alábbi módon is, de a pontos átszámításhoz a fenti képletet kell használni:
Becsült reál kamatláb = Nominális kamatláb – inflációs ráta
Néhány nevezetes kamat(láb) Jegybanki alapkamat Jegybanki alapkamatnak nevezzük egy adott ország jegybankja által megállapított referencia kamatlábat. A jegybanki alapkamat mértékének megállapítása hazánkban a jegybank időszakonként ülésező monetáris tanácsának feladata.
Jegybanki kamatnak nevezzük azt a kamatot, amelyet a jegybank a kereskedelmi bankoknak fizet az MNB-nél önként elhelyezett kéthetes futamidejű kötvényeik után. A kereskedelmi bankok a jegybanki kamat ismeretében határozzák meg betéti- és hitelkamataikat. A Magyar Nemzeti Bank (ezen belül is a Monetáris Tanács) a jegybanki kamatról önállóan dönt, szintjének meghatározásával képes megvalósítani két fő célját: az árstabilitás – azaz a gazdasági növekedést leginkább elősegítő, alacsony inflációs szint – elérését, valamint a pénzügyi stabilitás fenntartását.
A jegybanki kamat nagysága a gazdaság helyzetével és jövőbeli kilátásaival függ össze. Ha a jövőbeli inflációval és a gazdaság várható egyensúlyi helyzetével kapcsolatos bizonytalanság jelentős, például magas a költségvetési hiány, vagy a bérek a gazdaság teljesítményénél gyorsabb ütemben nőnek, akkor a jegybank kénytelen magasabb kamatszintet fenntartani a gazdasági növekedést leginkább támogató inflációs szint elérése érdekében. Egyensúlyban lévő gazdaság, alacsony költségvetési hiány és a gazdaság teljesítményével összhangban lévő bérnövekedés esetén alacsonyabb kamatszint mellett is elérhető az árstabilitás.
Bár a jegybanki kamat alapvetően befolyásolja a piaci kamatokat, az is elmondható, hogy minél hosszabb futamidejű kamatról van szó, annál kevésbé érvényesül az éppen aktuális jegybanki kamat hatása, és annál inkább felerősödik az inflációval, az államháztartással, valamint a jövőben várható gazdasági helyzettel kapcsolatos várakozások szerepe a kamatszint meghatározásában. A hosszú lejáratú kamatokat tehát főként a jegybanktól független tényezők: az aktuális gazdasági helyzet és a jövőre vonatkozó gazdasági kilátások határozzák meg.
A Magyar Nemzeti Bank jegybanki alapkamat változásai 1990-2026 között Az alapkamat változásának dátuma Jegybanki alapkamat mértéke 1990.10.15 22% 1992.10.15. 21% 1993.01.01. 20% 1993.05.03. 19% 1993.09.27. 22% 1994.06.15. 25% 1995.02.21. 28% 1996.02.01. 27% 1996.05.01. 26% 1996.07.16. 25,5% 1996.09.01. 24,5% 1996.10.01. 23% 1997.01.16. 22,5% 1997.03.01. 21,5% 1997.07.01. 21% 1997.09.15. 20,5% 1998.02.01. 20% 1998.04.08. 19,5% 1998.06.01. 19% 1998.08.01. 18% 1998.12.15. 17% 1999.02.01. 16% 1999.06.01. 15,5% 1999.11.15. 15% 1999.12.22. 14,5% 2000.01.20. 13% 2000.03.01. 12% 2000.04.03. 11% 2001.07.13. 11,25% 2001.09.10. 11% 2001.10.25. 10,75% 2001.11.13. 10,25% 2001.12.11. 9,75% 2002.01.08. 9,5% 2002.01.22. 9% 2002.02.19. 8,5% 2002.05.22. 9% 2002.07.09. 9,5% 2002.11.19. 9% 2002.12.17. 8,5% 2003.01.16. 7,5% 2003.01.17. 6,5% 2003.06.11. 7,5% 2003.06.19. 9,5% 2003.11.28. 12,5% 2004.03.23. 12,25% 2004.04.06. 12% 2004.05.04. 11,5% 2004.08.17. 11% 2004.10.19. 10,5% 2004.11.23. 10% 2004.12.21. 9,5% 2005.01.25. 9% 2005.02.22. 8,25% 2005.03.30. 7,75% 2005.04.26. 7,5% 2005.05.24. 7,25% 2005.06.21. 7% 2005.07.19. 6,75% 2005.08.23. 6,25% 2005.09.20. 6% 2006.06.20. 6,25% 2006.07.25. 6,75% 2006.08.29. 7,25% 2006.09.26. 7,75% 2006.10.25. 8% 2007.06.26. 7,75% 2007.09.25. 7,5% 2008.04.01. 8% 2008.04.29. 8,25% 2008.05.27. 8,5% 2008.10.23. 11,5% 2008.11.25. 11% 2008.12.09. 10,5% 2008.12.23. 10% 2009.01.20. 9,5% 2009.07.28. 8,5% 2009.08.25. 8% 2009.09.29. 7,5% 2009.10.20. 7% 2009.11.24. 6,5% 2009.12.22. 6,25% 2010.01.26. 6,5% 2010.02.23. 5,75% 2010.03.30. 5,5% 2010.04.27. 5,25% 2010.11.30. 5,5% 2010.12.21. 5,75% 2011.01.25. 6% 2011.11.30. 6,5% 2011.12.21. 7% 2012.08.29. 6,75% 2012.09.26. 6,5% 2012.10.31. 6,25% 2012.11.28. 6% 2012.12.19. 5,75% 2013.01.30. 5,5% 2013.02.27. 5,25% 2013.03.27. 5% 2013.04.24. 4,75% 2013.05.29. 4,5% 2013.06.26. 4,25% 2013.07.24. 4% 2013.08.28. 3,8% 2013.09.24. 3,6% 2013.10.30. 3,4% 2013.11.27. 3,2% 2013.12.18. 3% 2014.01.22. 2,85% 2014.02.19. 2,7% 2014.03.26. 2,6% 2014.04.30. 2,5% 2014.05.28. 2,4% 2014.06.25. 2,3% 2014.07.22. 2,1% 2015.03.24. 1,95% 2015.04.21. 1,80% 2015.05.26. 1,65% 2015.06.23. 1,5% 2016.03.23. 1,2% 2016.04.27. 1,05% 2016.05.24. 0,9%2020.06.24.0,75%2020.07.22.0,60%2021.06.23.0,90%2021.07.28.1,20%2021.08.25.1,50%2021.09.22.1,65%2021.10.20.1,80%2021.11.17.2,10%2021.12.15.2,40%2022.01.26.2,90%2022.02.23.3,40%2022.03.23.4,40%2022.04.27.5,40%2022.06.01. 5,90%2022.06.29.7,75%2022.07.13. 9,75%2022.07.27.10,75%2022.08.31.11,75%2022.09.28.13,00%2023.10.25.12,25%2023.11.22.11,50%2023.12.20. 10,75%2024.01.31.10,00%2024.02.28.9,00%2024.03.27.8,25%2024.04.24.7,75%2024.05.22.7,25%2024.06.19.7,00%2024.07.246,75%2024.09.25.6,50%2026.02.256,25%2026.06.236,00%2026.07.22.5,75%2026.08.25.5,50%
LIBOR Ez egy angol kifejezés, a London Interbank Offered Rate rövidítése.
Jelentése: Londoni bankközi, referencia jellegű (ehhez viszonyítják az egyes hiteleket, pl: LIBOR +30 bázispont) kínálati kamatláb.
London Inter-Bank Offer Rate. Londoni bankok egymásnak felajánlott svájcifrank-hitel kamatainak napi szintű, speciális átlagolása. Több időszakra (pl. 3 hónapos CHF LIBOR, 1 éves CHF LIBOR) adják meg és naponta változik a piaci és jegybanki kamatváltozások hatására. Sok pénzintézet használja, általában az 1 éves CHF LIBOR-t kölcsöneik árazásához. Ilyen esetekben a LIBOR kamat feletti marzsot határozzák meg. Például a CHF LIBOR +2%p (százalékpont) annyit tesz, hogy a svájci frank mindenkori (1 éves) LIBOR kamata (mondjuk 1,00%) + 2%p lesz a hitel kamata, azaz 3,00%.
BUBOR
A BUBOR a LIBOR magyar megfelelője, az alábbi rövidítesből származik: Budapest Interbank Offered Rate.
Jelentése: Budapesti bankközi, referencia jellegű (ehhez viszonyítják az egyes hiteleket, pl: BUBOR +30 bázispont) kínálati kamatláb.
EURIBOR
A frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank szabályainak megfelelően megállapított kínálati kamatláb. A magyar pénzintézetek is ezt használják viszonyítási alapnak EUR hitelek esetén.
Uzsorakamat Az uzsora nem pénzügyi, hanem jogi kategória. A magyar Polgári törvénykönyv megfogalmazása szerint uzsorás szerződés az, ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki. (Az ilyen szerződés semmis.)
Ebből következően uzsorakamat a hitelezésre irányuló uzsorás szerződésben rögzített kamat, ha annak mértékét a másik fél helyzetének kihasználásával, feltűnően aránytalan nagyságban állapították meg.
Kamatszámítási módok
Háromféle kamatozási módot különböztetünk meg: Nominális kamat (jele: k) Effektív hozam (jele: r) Logaritmikus hozam (jele: y)
Késedelmi kamat A késedelmi kamat valójában nem a hagyományos értelemben vett kamat, hanem egy büntetés, késedelmes fizetés esetén róható ki. Ennek mértéke változó lehet, azonban a késedelmi kamat törvény szerinti mértéke a gazdálkodó szervezetek számára a késedelmet közvetlenül megelőző január 1-én vagy július 1-én érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt összege. A késedelmi kamatra is irányadó az az alapvető szabály, hogy a felek a szerződésük feltételeit maguk határozzák meg. A kamatfizetési kötelezettségre, a kamatfizetés kezdő időpontjára és kamat mértékére vonatkozó, az előzőekben ismertetett szabályokat tehát elvileg csak a felek rendelkezése hiányában kell alkalmazni.
Kamatfelár Valamely referencia kamatlábhoz viszonyított kamatkülönbözet. Általában BUBOR vagy LIBOR + valamennyi %p (százalékpont). A bank a kockázatoktól teszi függővé, hogy mekkora kamatfelárral hajlandó hitelt nyújtani.
Kamatkockázat A futamidő során változó kamat megnövelheti vagy csökkentheti a hitel törlesztőrészletét (amennyiben nem a teljes futamidőre vonatkozó fix kamatozású hitelünk van).
Kamatperiódus Az az időszak, amelyen belül a felvett hitel kamata nem változik. A bank csak a kamatperiódus fordulónapján változtathatja meg a hitel kamatát. Hitelszerződés megkötésénél bizonyos esetekben lehetőség van a kamatperiódust kiválasztani.
Kamattámogatás Az állam által nyújtott támogatás, mely a hitel kamatának fizetéséhez nyújt segítséget, amennyiben a hiteligénylő bizonyos feltételeknek eleget tud tenni.
Kamattípus A hitel kamata lehet (kamatperióduson belül) fix százalékban megadott összeg, illetve valamely referencia kamatlábhoz vagy referencia hozamhoz viszonyított érték.
Története A kamat a hitelügyletek megjelenése óta része a mindennapi életnek.