Az egykori brassói ortodox zsinagóga Brassó belvárosában, a Vár utca 64. szám alatt áll. Jelenleg már nem tölt be rituális funkciót, és nem látogatható.
Története Zsidók már a 15. században is éltek Brassóban, de hivatalosan csak 1807-ben kaptak letelepedési engedélyt. Főleg kereskedelemmel foglalkoztak, de mesteremberek és értelmiségiek is voltak közöttük. Kezdetben a Kórház utcai kápolnát használták vallási épületként, melyből a szász evangélikusok egy tűzvész után kiköltöztek.
1826-ban megalakult a kezdetben négy családot számláló brassói zsidó hitközség. Ebben az évben átköltöztették az imaházat a Schlosserzwinger területére (a mai néprajzi múzeum helyén), ahol iskolát is alapítottak. 1856-tól imaházuk a Tischlerzwingerben volt, a későbbi református templom helyén, ahol ma az Aro Palace szálló áll.
1868 után a hitközség neológ irányzatúvá vált, majd 1877-ben kettészakadt neológ és ortodox irányzatra. Az ortodoxok 1925–1929 között a Vár utcai telkükön építettek zsinagógát, ahol korábban egy rituális fürdő és egy kóser mészárszék működött. Temetőjük a Cloșca utcában volt.
1941-ben a vasgárdisták megrongálták és kifosztották a zsinagógát. 1944-ben kijavították, de mivel a második világháború után a zsidók túlnyomó része kivándorolt, és 1949-ben a két irányzat ismét egyesült, az ortodox zsinagóga 1970 óta nem tölt be rituális funkciót. A közelmúltban tervezték az épület megerősítését és felújítását, azonban pénzhiány miatt ez nem valósult meg.
Leírása Háromhajós, mór stílusú, 365 négyzetméter területű épület. Homlokzatán mozaik látható növényi motívumokkal, melyen két oroszlán egy menórát tart. A mozaik és a vitrálok színe miatt „kék zsinagógnak” (Sinagoga Albastră) is nevezik. Jelenleg raktárként használják, omlásveszély miatt nem látogatható.
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó lapok Neológ zsinagóga (Brassó)
Zsinagóga ortodox Brassó ortodox Kategória:Mór stílusú építészet Kategória:A történelmi Magyarország zsinagógái