A Nyíregyházi Egyetem (röviden: NYE) Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye legnagyobb felsőoktatási intézménye, 2000. január 1-jén jött létre Nyíregyházi Főiskola néven, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem - Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Nyíregyháza) integrációjával. (Időnként napjainkban is emlegetik egyes egységeit az elődökre használt „TK” ('téká' - tanárképző), illetve „MG” ('emgé' - mezőgazdasági) néven.)
2016. január 1-jével átalakult alkalmazott tudományok egyetemévé. Számos szakterületen képez hallgatókat: agrár, bölcsészettudományi, gazdaságtudományok, informatika, műszaki, művészetközvetítési, pedagógusképzés, sporttudomány, társadalomtudományi, természettudományi képzési területeken.
Története Jogelődök Tanárképző Főiskola A pedagógusképzés több mint másfél évszázados múltra tekinthet vissza Nyíregyházán. Az első, akkor még középfokú tanítóképző intézmény az evangélikusok iskolaszervező munkájának köszönhetően, 1847-ben nyitotta meg kapuit Nyíregyházán, de a működése már egy év után, 1848-ban ellehetetlenült. A tanítás 1859-ben indult újra, és az intézet Eperjesre való áthelyezéséig, 1873-ig folyamatosan fogadott és bocsátott ki tanítványokat. Ezt követően hosszabb szünet után, 1914 őszén indult meg újra Nyíregyházán az akkor már állami tanítóképzés (Nyíregyházi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskolai Tanítóképző Intézet), ami 1959-től felsőfokú oktatási intézményként működött. Emellett egy másik tanító(nő)képző is létesült a 20. század során a városban, amely tanárai révén ugyancsak a mai egyetem elődintézményének tekinthető: 1926-ban nyílt meg a Leánykálvineum, amely keretében református polgári iskola és tanítónőképző működött az 1948-as államosításig.
Részben a tanítóképzés hagyományaira alapozva 1962-ben Tanárképző Főiskola létesült Nyíregyházán. Az indulás éveiben három tanári szakon fogadott hallgatókat, akik az ún. kombinált (2 év nappali, 2 év levelező) képzési formában készültek fel a tanári pályára. 1966-tól valósult meg a felső tagozatos szaktanárok nappali kétszakos képzése. A Felsőfokú Tanítóképző Intézet oktatói már 1962-től bekapcsolódtak a tanárképző főiskola munkájába. Az együttműködés előkészítette a két pedagógusképző intézmény összeolvadását, amely 1970-ben ment végbe, ezáltal megtörtént a tanító és tanárképzés intézményi fúziója. 1971-ben óvónőképzéssel bővült a képzési kínálat, 1972-ben pedig a főiskola felvette a Szabolcs megyéből származó Bessenyei György nevét, amelyet a 2000. január elsején életbe lépő integrációig viselt.
Mezőgazdasági Főiskola Nyíregyházán már több mint 80 éves hagyománya van a mezőgazdasági szakemberképzésnek.
Közel három éves előkészítő munka után 1939. március 1-én kezdődött meg a tanítás a nyíregyházi Kertmunkás Iskolában. A második világháborút követően a város és a megye újból összefogott, hogy magasabb szinten folytatódjon a szakemberképzés. Az intézmény Kertészeti Középiskolaként, illetve 1950 szeptemberétől Mezőgazdasági Technikumként folytatta működését. A képzés az eredeti általános kertészeti szakirányból 1950-ben gyümölcstermesztő, 1957-ben gyümölcs- és szőlőtermesztő szakirányúvá szerveződött. 1955-ben egy teljesen új szakterület, a mezőgazdasági gépészképzés is beindult.
1961-től újból változott a működés kerete: az intézmény immár felsőfokú mezőgazdasági technikumként működött tovább, felsőfokú végzettségű szakembereket biztosítva az ekkoriban alakuló termelőszövetkezetek, a nagyüzemi gyümölcstelepítések részére. A képzéssel párhuzamosan megszerveződtek az oktatási egységek (tanszékek) is. A tanszéki szervezetet fokozatosan az új munkaköri elnevezéssel megbízott oktatók töltötték fel, nevezetesen felsőfokú technikumi tanársegéd, adjunktus, docens és tanár.
A hatvanas és hetvenes évek fordulóján a felsőfokú technikumok nagy részét megszüntették. Összesen három intézmény – köztük a nyíregyházi – lett önálló mezőgazdasági főiskola. Nyíregyházán a főiskolai szintű felsőfokú képzés az 1971-ben létesített Mezőgazdasági Főiskolán kezdődött el a Kertészeti Karon, illetve a Mezőgazdasági Gépészeti Karon. A 80-as évek végére országosan felerősödtek az intézményi integrációs törekvések, melynek eredményeként a főiskola 1990. július 1-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) szervezetébe került, mint Mezőgazdasági Főiskolai Kar. Ezzel - a közel 30 éves önálló működés után - a mezőgazdasági főiskolák közül utolsóként az intézmény beépült egy egyetemi szervezetbe, a szorosabb szakmai együttműködés reményében.
Az egyesítés után A 2000-ben megvalósult szervezeti integráció során a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karának egyesüléséből, illetve a belső strukturális átalakításból jött létre a Nyíregyházi Főiskola, amely 2016. január 1-jétől Nyíregyházi Egyetem néven, mint alkalmazott tudományok egyeteme működik.
Szervezeti felépítés
A Nyíregyházi Egyetem intézetei és tanszékei
Alkalmazott Humántudományok Intézete
Szociálpedagógia és Közösségszervezés Intézeti Tanszék Pszichológia és Kisgyermeknevelő Intézeti Tanszék Pedagógia és Andragógia Intézeti Tanszék
Gazdálkodástudományi Intézet
Gazdaságelméleti Intézeti Tanszék Alkalmazott Gazdaságtani Intézeti Tanszék
Környezet-és Természettudományi Intézet
Biológia Intézeti Tanszék Kémia Intézeti Tanszék Környezettan Intézeti Tanszék Földrajz és Turizmus Intézeti Tanszék
Matematika és Informatika Intézet
Műszaki és Agrártudományi Intézet
Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Tanszék Jármű-és Mezőgazdasági Géptani Tanszék Közlekedéstudományi és Infotechnológiai Tanszék Műszaki Alapozó, Fizika és Gépgyártástechnológia Tanszék
Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
Angol Nyelv és Kultúra Intézeti Tanszék Idegennyelv-oktató és-vizsgáztató Intézeti Tanszék Irodalomtudományi Intézeti Tanszék Magyar Nyelvészeti Intézeti Tanszék Ukrán Nyelv és Kultúra Intézeti Tanszék
Óvó- és Tanítóképző Intézet
Testnevelés és Sporttudományi Intézet
Sporttudomány és Testkultúra Elmélet Intézeti Tanszék Egyéni Sportágak és Sportrekreáció Intézeti Tanszék Testnevelési és Sportjátékok Intézeti Tanszék
Történettudományi és Filozófia Intézet
Történettudományi Tanszék Filozófia Tanszék
Vizuális Kultúra Intézet
Zenei Intézet
Ének-zene Tanszék Népzene Tanszék
Bessenyei György Pedagógusképző Központ
A Nyíregyházi Egyetem képzései (2026)
Felsőoktatási szakképzés
gazdálkodási és menedzsment gyógy- és fűszernövények légijármű-vezetés mezőgazdasági műszaki programtervező informatikus (fejlesztő) turizmus-vendéglátás (turizmus)
Magyar nyelvű alapképzési szakok
biológia csecsemő- és kisgyermeknevelő (M) edző (K) földrajz gazdálkodási és menedzsment (K) gazdaságinformatikus (M+) gépészmérnöki (M) informatikus könyvtáros (csak levelező képzésben) járműmérnöki kémia képi ábrázolás közlekedésmérnöki közösségszervezés mérnökinformatikus mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki mezőgazdasági mérnöki műszaki menedzser (M+) óvodapedagógus programtervező informatikus repülőmérnöki sportszervezés (K) szlavisztika (ukrán) szociálpedagógia tanító turizmus-vendéglátás (K) - Kisvárdán is indul
(M) - Mátészalkán is indul
(M+) - Mátészalkán is tervezzük indítani
Angol nyelvű alapképzési szakok
anglisztika (távoktatási formában is) biológia edző földrajz gazdálkodási és menedzsment gépészmérnöki járműmérnöki kémia képi ábrázolás mezőgazdasági mérnöki programtervező informatikus repülőmérnöki turizmus-vendéglátás
Diszciplináris mesterképzési szakok
andragógia környezettudomány (angol nyelvű is) mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő szociálpedagógia (angol nyelvű is)
Osztatlan tanárképzés
Közismereti tanárszakok, melyek szakpárban indulnak
angol nyelv és kultúra tanára biológiatanár ének-zene tanár fizikatanár földrajztanár informatikatanár (digitális kultúra tanára) kémiatanár magyar nyelv és irodalom szakos tanár matematikatanár népzene- és népikultúra-tanár technika- és tervezés-tanár testnevelő tanár történelemtanár vizuáliskultúra-tanár
Osztatlan tanárképzés
Közismereti tanárszak, mely szakpár nélkül indul
természettudomány-környezettan szakos tanár (Z-szak)
Szakmai tanárszakok
közgazdásztanár mérnöktanár
Rövid ciklusú tanári mesterképzési szakok
Egyszakos; 2, 3, 4 féléves képzések
angol nyelv és kultúra tanára biológiatanár ének-zene tanár fizikatanár földrajztanár informatikatanár (digitális kultúra tanára) kémiatanár magyar nyelv és irodalom szakos tanár matematikatanár népzene- és népi kultúra-tanár technika- és tervezés-tanár természettudomány-környezettan szakos tanár (Z-szak) testnevelő tanár történelemtanár vizuáliskultúra-tanár
Szaktanári képzések (2 félév
biológia szaktanár magyar nyelv és irodalom szakos szaktanár
Létesítmények A-épület
A Hallgatói Információs Központnak is nevezett épületet 2003 őszén adták át. Ide kerültek át az igazgatási egységek, továbbá az intézetek közül jelenleg itt található a Gazdálkodástudományi Intézet, Társadalom- és Kultúratudományi Intézet és a Történettudományi és Filozófia Intézet. Rendezvényterme a Bessenyei-aula.
B-épület Az egykori Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tanulmányi Épülete, jelenleg itt található az Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet, a Környezettudományi Intézet, a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet, a Tanítóképző Intézet, a Turizmus és Földrajztudományi Intézet, a Vizuális Kultúra Intézet és a Zenei Intézet, továbbá a Bessenyei György Tanárképző Központ, a Szaknyelvi és Idegen Nyelvi Kommunikációs Központ, a Képzési és Továbbképzési Intézet. 2012–2013 során ide költözött át a főiskola könyvtára is. 2007-ben átadott rendezvényterme a Kodály-terem.
C-épület A Kótaji úton található (de megközelíthető a Sóstói úti egység irányából is), 2004 őszén ide költözött a Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, a jelenlegi szervezeti felépítésben pedig a Műszaki és Agrártudományi Intézet található itt. Megépítésével vált campus jellegűvé a főiskola.
D-épület Az A- és B-épületet köti össze, emeletén hét körelőadóterem található.
E-épület A „téglaépület” tetejére 2007 tavaszán épített új szinttel, illetve a földszint felújításával létrejött új tanulmányi épület, mely a Matematika és Informatika Intézetnek ad otthon. Összesen hat termében 120 számítógép segíti az oktatást.
Kollégiumi épületek Sandra Ifjúsági Szálló Campus Kollégium Bessenyei Hotel
Sportlétesítmények Uszoda: A Botanikus kert mellett található. 28 °C-os víz van előírva, 5 sávval rendelkezik, 25 m hosszú. Atlétikai csarnok: A Sandra, illetve az E épület mögött található ponyvás épület, az alakja miatt a „Hernyó” becenevet kapta.
Botanikus Kert
Botanikus kert kialakítását már a főiskola alapításakor tervezték, de a tényleges építkezést csak 1972-ben kezdték el a sóstói erdőben. A Tuzson János Botanikus Kertet 1998-ban nyilvánították helyi védett természeti hellyé, és ekkor -ra növelték annak területét. 2008-ra a gyűjtemény mérete elérte a 2500 taxont: ebből mintegy 1500 szabadföldön és 1000 melegházban látható.
További létesítmények
A Nyíregyházi Egyetem és jogelőd intézményeinek vezetői
I. A Mezőgazdasági Főiskola (GATE) főigazgatói 1961-1976: Dr. Vétek János főigazgató 1976-1980: Dr. Pethő Ferenc főigazgató 1980-1983: Dr. Dóka István főigazgató 1983-1991: Dr. Bánházi János főigazgató 1991: Dr. Végső Károly főigazgató 1991-1997: Prof. Dr. Sinóros-Szabó Botond főigazgató 1997-2000: Dr. Nagy Kálmán főigazgató
II. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola (BGYTF) főigazgatói 1962-1972: Kovács József főigazgató 1972-1980: Dr. Margócsy József főigazgató 1980-1989: Dr. Cservenyák László főigazgató 1989-1997: Dr. habil Székely Gábor főigazgató 1997-2000: Prof. Dr. Balogh Árpád főigazgató
III. A Nyíregyházi Főiskola (NYF) rektorai 2000-2007: Prof. Dr. Balogh Árpád rektor 2007-2015: Prof. Dr. Jánosi Zoltán rektor