bélyegkép|250px|Aragóniai jota-táncosok A jota (ejtsd: [chota], a spanyol jota, ez pedig a mozarab *šáwta [sauta] szóból, melynek végső forrása a latin SALTARE, ’táncol, ugrál’) jellegzetes spanyol néptáncok gyűjtőneve, illetve az őket kísérő zene. A stílus a 18. században keletkezett, gyökerei azonban valószínűleg a középkorra vezethetőek vissza. A jotának minden spanyol tartományban kialakult saját változata, a legismertebbek azonban az aragóniai és kasztíliai joták.
Jellemzői A zene üteme 3/4, vagy 6/8. A kísérő zenekar általában bandurriából, lantból, gitárból, oboából, Kasztíliában Dobból, illetve a táncosoknál kasztanyettákból áll. A tánclépések a keringőéhez hasonlóak, bár tartományonként ez nagy változatosságot mutathat. A kasztíliai jota sokkal élénkebb, a táncosok mindkét kezüket – benne kasztanyettával – felfelé tartják, és az ugrólépések jellemzőek. A jota zenéjére általában négysoros versszakokból álló ismert népdalokat (spanyolul coplas) szoktak énekelni. A versszakok éneklési módja legtöbbször a következő képlettel írható le: „2.–1.–2.–3.–4.–4.–1.”; amennyiban a versszak öt sorból áll: „1.–2.–1.–3.–4.–4.–5.” (a számok a verssorokat jelentik). Példák:
Négysoros versszak Si te’n ves ta ra majada Y en llevas plenas las botas Con bellas toñas y chullas Ya puede aturar las boiras → Y en llevas plenas las botasSi te’n ves ta ra majadaY en llevas plenas las botasCon bellas toñas y chullasYa puede aturar las boirasYa puede aturar las boirasSi te’n ves ta ra majada Ötsoros versszak Y en setiembre ye la fiesta D’Echo, lo mío lugar Los viellos á itar la siesta Y los chovens á rondar Que triballo no lis cuesta → Y en setiembre ye la fiestaD’Echo, lo mío lugarY en setiembre ye la fiestaLos viellos á itar la siestaY los chovens á rondarY los chovens á rondarQué triballo no lis cuesta
A jota ismert zeneszerzők műveiben Georges Bizet francia zeneszerző (1838-1875) Carmen című operájának negyedik felvonása előtti bevezetője aragóniai jota. Mihail Ivanovics Glinka, orosz zeneszerző (1804-1857) spanyolországi utazásait követően írt egy Aragón jota című művet. Liszt Ferenc magyar zongorista és zeneszerző (1811-1886) jotát írt zongorára. Saint-Saëns francia zeneszerző (1835-1921) zenekari jotát írt, ugyanígy az orosz Balakirev (1837-1910). Raoul Laparra francia zeneszerző (1876-1943) La jota címmel operát írt.
Külső hivatkozások Jota d’Echo – aragóniai jota Az aragóniai jota (letölthető dalok) A jota története
Kategória:Táncok Kategória:Spanyol kultúra Kategória:Zenei stílusok