A XVI. kerület a magyar főváros, Budapest egyik kerülete, amely a Duna bal partján, Pesten fekszik. Északkeleten Csömör, keleten Nagytarcsa, délkeleten a XVII. kerület, délnyugaton a X. kerület, nyugaton a XIV. kerület, míg északnyugaton a XV. kerület határolja.
A kerületnek jelenleg 5 városrésze van: Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom. Jelentősebb terei többek között a Reformátorok tere, Petőfi tér, Pálffy tér, Mátyás király tér és a Hősök tere. Jelentősebb parkjai többek között a Kertvárosi olimpikonok parkja, a Naplás-tavi, illetve a sashalmi parkerdő és a Regős liget.
A kerület 1950. január 1-jén jött létre az akkor Budapesthez csatolt négy nagyközségből (Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom), valamint az addig is a fővároshoz tartozó, a Budapesti út és a Pirosrózsa utca által határolt területből. Az 1990-es évek óta a kerület területén Budapest öt városrésze osztozik, melyek határai nagyjából megegyeznek az egykori települések „Nagy-Budapest” létrejötte előtti határaival. Az 1950 előtt is már a fővároshoz (ezen belül Rákosfalvához) tartozott részt ekkor Sashalom városrészhez osztották be, míg a korábban Cinkota részét képező Árpádföld külön városrész lett.
A kerület területe 33,52 km², lakosainak száma a 2023. január 1-i népességszámítás alapján , illetve népsűrűsége , ezzel a fővárosi kerületek közül a hetedik legnagyobb területű kerülete, tizenegyedik legnagyobb népességével rendelkező kerülete és az ötödik legritkábban lakott kerülete.
Fekvése A XVI. kerület 1950 óta Budapest egyik elővárosi kerülete, a főváros keleti részén, mely az egykori elődtelepülések összenövéséből alakult ki. A Szilas-patak két partján, a Pesti-hordalékkúpsíkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el.Fejlődő kertváros XVI. kerület – településképi arculati kézikönyv (a 306/2017. (IX.20.) határozat alapján), 2. A kerület bemutatása, bp16.hu – 2017. június
Északon Csömör, keleten Kistarcsa és Nagytarcsa, délkeleten Budapest XVII. kerülete, délnyugaton Budapest X. kerülete, nyugaton Budapest XIV. kerülete, északnyugaton Budapest XV. kerülete határolja.
Kerületi városrészek nevei és területi lehatárolásai
A Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 392/2012. (X. 17.) számú 2012. november 21-i képviselő-testületi határozatban foglalt javaslat alapján.Kivonat a 2012. október 17-én (szerdán) a Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete 15. számú ülésén készült jegyzőkönyvből ; budapest16.hu – 2012.Theobald Károlyné: Jelentés az Önkormányzat Képviselő-testülete határozatainak végrehajtásáról, illetve a még végre nem hajtott határozatok helyzetéről ; budapest16.hu – 2012. november 5. Árpádföld Szlovák út (Budapesti úttól) – Csömöri út – Budapest közigazgatási határa – Budapesti út.
Cinkota A főváros határa a Budapesti úttól északkeletnek, majd délkeletnek, majd délnyugatnak futva – X., XVI., XVII. kerületi hármashatár – Forrásmajori dűlő – Zsemlékes út – Nógrádverőce utca – Sarjú út – Budapesti út meghosszabbított vonala – Budapesti út.
Mátyásföld Sarjú út a Budapesti úttól – Nógrádverőce utca – Zsemlékes út – Forrásmajor utca – X., XVI., XVII. kerületi hármashatár, valamint a X. és XVI. kerület közigazgatási határa – Mátyásföldi repülőtér nyugati határa (Ballada utcával párhuzamosan) – Újszász utca – Jókai Mór utca – Veres Péter út – Futórózsa utca – Budapesti út – Sarjú út.
Rákosszentmihály Körvasútsor – Rákospalotai határút – Budapest közigazgatási határa – Csömöri út – Szlovák út –Budapesti út.
Sashalom Futórózsa utca a Budapesti úttól – Veres Péter út – Jókai Mór utca – Újszász utca – Mátyásföldi repülőtér nyugati határa (Ballada utcával párhuzamosan) – Pesti határút – Sárgarózsa utca – Kerepesi út – Szolnoki utca – Budapesti út a Futórózsa utcáig.
Története bélyegkép|Naplás-tó Számos más fővároskörnyéki település mellett Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nagyközségeket, továbbá Csömörtől Szabadságtelepet 1950. január 1-jével csatolták Budapesthez, s ezek egyesítésével hozták létre a kerületet.
A régészeti leletek tanúsága szerint a korai kőkorszaktól élnek emberek ezen a Szilas-patak két partján, a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál található területen. Az időszámítás utáni két évszázadban a szarmaták, a honfoglalás előtt pedig az avarok éltek itt. A magyarok a XI. század második felében települtek meg a vidéken. Cinkota, benne a mai Mátyásföld és Sashalom területe már több, mint 950 éve létezik településként, míg Rákosszentmihályon és a kezdetekben ahhoz tartozó Árpádföldön a tatárjárás előtt – és nem bizonyítottan utána is – csupán kisebb falvak voltak.
A kerület részeinek 1950 előtti története szócikkeiben olvasható.
1950. január 1-jével a négy nagyközséget (Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály, Sashalom), mint a Főváros XVI. kerületét, Budapesthez csatolta az 1949. évi XXVI. törvény. E rendelettel Rákosfalvának a körvasúttól északra fekvő területe is ide került.Nagy-Budapest, Világosság 5. évfolyam 296. szám – 1949. december 21. (online: adtplus.arcanum.hu)Budapest XVI. kerület – Budapest térképeinek katalógusa 5102 BFL XV.16.g.218/6, maps.hungaricana.hu Budapest XIV. kerület – Budapest térképeinek katalógusa 5060 BFL XV.16.g.216/4, maps.hungaricana.hu – 1950Szolnok megye Budapesten, Szolnok Megyei Néplap 8. évfolyam 194. szám, library.hungaricana.hu – 1956. augusztus 19. Az újonnan alakult kerületet két közigazgatási területre osztották: Rákosszentmihályra és Cinkotára.Fővárosi Közlöny, 59. évfolyam, 3. szám – 1950. január 21. (adt.arcanum.com) Ekkortól a Mátyásföldön található Ikarus, majd 1956-tól a Szovjet Hadsereg „Déli Hadseregcsoport” Főparancsnokságának helyet adó terület (mátyásföldi repülőtér, Erzsébet-liget) kapott központi szerepet, így a közműveket a Kerepesi út két oldalán lévő utcákban megépítették, s ezért e részek fejlődtek elsősorban. A Jókai utca és Kerepesi út találkozásánál indult meg a kerületi centrum kiépítése (rendőrségi székház, szakrendelő, kerületi pártközpont, posta, patika stb.). A kerület egészét tekintve a lakosság száma – a központi fejlesztések hatására – az 1950 utáni három évtizedben szinte megduplázódott. Ugyanakkor Cinkota és Rákosszentmihály más részeinek jelentősebb fejlődése egészen az 1980-as évekig stagnált. Az M2-es metróvonal megépítését követően a kerület közlekedését átalakították. A Szilas-patakon, Cinkota határában az 1970-es évek második felében árvízvédelmi okokból, mesterségesen létrehozták a Naplás-tavat, hivatalos nevén a Szilas-pataki árvízvédelmi tározót, ami azóta is Budapest legnagyobb állóvize.Nádvilág és lápvilág a Fővárosban (86. o.), Németh Imre: 10 TUTI tipp a természetbe 2. rész, Budapesti Természetbarát Sportszövetség, btssz.hu – 2013. A kerület a szovjet csapatok távozása (1991) után is jelentős változáson ment keresztül. Az 1992 áprilisában megjelent Fővárosi Közlöny öt városrészre osztotta a területet.Fővárosi Közlöny, 2. évfolyam, 6. szám – 1992. június 15. (adt.arcanum.com)
bélyegkép|A Hermina úti sportpark menti kiágazó bicikliút Rákosszentmihály és Árpádföld határán A kerület egységes megjelenése 45 évig váratott magára. 1995 áprilisában a képviselő-testület pályázatot írt ki a kerület egységes földrajzi nevére, valamint ehhez kapcsolódva a kerületi címerre. A „Minek nevezzelek?" pályázatra 162 név-javaslat érkezett. Mindkét pályázatból négyet-négyet szavazásra bocsátottak az önkormányzat újságjában. A névről (mely szavazáson az „Ilona-kertváros”, a „Pestszentmargit”, a „Margitváros” – ez utóbbi kettő arra emlékeztet, hogy a kerületet adó területet IV. Béla király a nyulak-szigeti apácáknak adományozta, ami közel háromszáz évig az övék is maradt – és a „Szilas-kertváros” elnevezések közül lehetett választaniSz. A. A.: XVI. kerület: se név, se címer, Népszabadság – Budapest melléklet – 1996. március 12. (online: adtplus.arcanum.hu)) végül döntés nem született sem ekkor, sem következő év októberében, amikor egy újabb kiírást kezdeményeztek. Az 1990-es évek végétől azonban egyre gyakrabban jelenik meg egy egységesen használt kerület-megnevezés, a Kertváros. A kerületi címer és zászló tervezője Bodrog Levente Budakeszi illetőségű villamosmérnök volt. A címer és zászló nyilvános bemutatása 1996. augusztus 19-én történt, másnapi felszentelését dr. György Attila, a Sashalmi Katolikus Egyházközség plébánosa végezte a 929. sz. Szent Mihály Cserkészcsapat közreműködésével, megáldását pedig Pánczél Tivadar, a Rákosszentmihály-Sashalmi Református Egyházközség tiszteletese. A kerület címerének zöld mezejében – ami a természeti kincseket, a ligetes erdőket, virágos réteket, köztereket és a gondozott kerteket szimbolizálja – két, hullámos ezüst pólya – ezek a terület szabad vizeire utalnak – között ötágú arany korona lebeg. A címerpajzsot ágkoszorú fonja körül: egy tölgyág öt makkal és egy „rózsaág” öt szimbolizált levéllel (botanikailag nem hű, mivel az szárnyasan összetett) és rózsavirággal – ez utóbbit két tövis egészíti ki – az öt kerületrész összetartozását, kül- és kertvárosias jellegét jelképezik. A zászló színei a zöld és az arany.Minek nevezzelek, Helyi Hírek 7. évf. 4. szám, helyihirek.hu – 1995. április 24.510/1996.(X.8.) Kt. A Képviselő-testület a Budapest Főváros XVI. kerület egységes földrajzi nevére új pályázat kiírásával egyetért.Címeres ügyeink, Helyi Hírek 8. évf. 9. szám, helyihirek.hu – 1996. szeptember 23.Szent István-napi ünnepségek, Ünneprontás, Helyi Hírek Független Közösségi Folyóirat- 8. évf. 8. sz., helyihirek.hu – 1996. augusztus 23.L.K.: Címer- és zászlóavatás, Népszabadság – Budapest melléklet – 1996. augusztus 23. (online: adtplus.arcanum.hu)Polgármester járőrben – Kertvárosi jelleg, vállalkozói övezet, gépkocsiáradat, reménybeli gyorsvasút, Népszabadság – PestVidék melléklet – 2000. július
1997-től az addigra intenzív horgászvízzé lett Naplás-tó környezetével egy – 2013-ra – természetvédelmi terület része, ahol számos természeti érték, tanösvények és kilátó is található.Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 25/2013. (IV. 18.) önkormányzati rendelete Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről, net.jogtar.huNaplás-tavi-kilátó – Pilisi Parkerdő Zrt., parkerdo.hu – 2021. június 22. Kiépültek a „Tempo 30-as” (forgalomcsillapított) övezetek, 2011-től folyamatosan zajlott a közterületek akadálymentesítése, az utcák szilárd burkolattal való ellátása és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése.Közlekedésbiztonsági és kerékpárosbarát fejlesztések Budapest XVI. kerületében, budapest.hu – 2016. december 2021 decemberétől a kerület elindította erdőtelepítési programját a Pilisi Parkerdő Zrt. szakmai irányításával.Új erdő születik Budapesten – Már megkezdték a fák telepítését a XVI. kerületben, pestbuda.hu – 2021. december 7.
bélyegkép|Szentmihályi Konrád Ferenc Uszoda 2019-ben