A Kecskeméti Testedző Egyesület egy magyar labdarúgócsapat, mely 1911-ben alakult.
Az egyesület labdarúgó szakosztálya fennállása során hosszú ideig nem tudott a másodosztálynál feljebb lépni, azonban a 2007/2008-as szezonban – első kecskeméti csapatként – megszerezte az NB II – Keleti Csoportjának bajnoki címét, azóta sorban az 5. 10. 12. 5. 7. illetve a 10. helyen végzett az élvonalban. 2011-ben megnyerte a Magyar kupát és 2012-ben második lett a Ligakupa sorozatban. 2015-ben licenc hiány miatt az MLSZ a megyei bajnokságba sorolta vissza. A klub a 2021–2022-es magyar labdarúgó-bajnoki másodosztályban friss feljutóként második lett, így a 2022-23-as szezonban újra az élvonalban játszhatott, ahol újoncként ezüstérmes helyezést ért el.
Történet Előzmények A Kecskeméti Lapok így írt 1871. május 6-án: "Labdázgató társaságot akar városunkban egy élemedettebb korú polgártársunk alakítani, mely társaság hetenként kétszer dobások és szaladgálásokban gyakorolná magát." Ez a kísérlet azonban még sikertelennek bizonyult. 1904-ben játszották az első Kecskeméti labdarúgó-mérkőzést, melyen a budapesti III. kerületi Főgimnázium legyőzte a helyi Piarista Gimnázium csapatát. 1910 májusában került sor az első Kecskeméten rendezett sportegyesületek közötti labdarúgó mérkőzésre, melyen egy helyi és egy fővárosi csapat vett részt.
Az első évtized A KTE-t 1911. június 11-én alapították. A klub elsősorban a helyi munkásoknak teremtett sportolási lehetőséget. Az első elnök Kéry Ferenc volt, a titkár Szabó József lett. A vezetőség tagjai voltak még Fercsy József, Budai Mihály, Thurjánszki Antal és Weisz Lajos. Először a piros és zöld színt használták klubszínnek, a lila-fehér összeállítást 1913 óta használják.
A KTE első mérkőzését 1911. augusztus 15-én játszotta, a Kecskeméti Sport Clubtól szenvedett egygólos vereséget. A második meccsét már megnyerte a csapat, a Szolnoki MÁV FC ellen, 5:1-re. A kezdőcsapat a következő volt: Szalai – Nagy, Tóth – Hegedűs, Körte, Budai – Thurjánszki, Virágh, Bobocsay, Balay, Domokos. Egy évvel később Hajdu Sándor lett az elnök, 1913. június 29-én a csapat egyesült a KSC-vel.
Az első világháború alatt 18 éven aluli játékosok alkották a csapatot, ez volt a „kis KTE”. Gyulai Ferenc tábori levelezőlapokon irányította az egyesületet. A világégés után sikerült újjászervezni a csapatot, ezt bizonyítják a Kecskeméti Közlöny 1921-ben írt sorai: "Az őszinte érdeklődés, mely a KTE jubileumát kísérte beszédes bizonysága annak, hogy az egyesület társadalmi missziót tölt be... Ma már Kecskemét város társadalmának tekintélyes részét vallhatja magáénak."
1920-ban került az elnökség soraiba Tóth László későbbi polgármester, a sakkjáték nemzetközileg is ismert szakértője, aki még sok évtizeden át segítette a KTE fejlődését. 1921-ben a klub alapításának tizedik évfordulóján zászlóavatásra és egy 400 résztvevős táncmulatsággal egybekötött vacsorára került sor. Említést érdemel, hogy ebben az évben, október 9-én 3000 néző előtt játszották a KAC elleni rangadót.
Ekkoriban a KTE a Kecskeméti Bajnokságban játszott, a következő csapatok társaságában: Kecskeméti AC, Kiskőrös, Kossuth Város, Cegléd, Szolnoki MÁV és a Szolnoki MTE.
Zűrzavaros idők 1922-ben saját pálya építését határozta el az egyesület, Kovács Gyula, Dömötör Pál és mások adományaiból, a mai Műkertvárosban található létesítményt 1926 április 11-én avatták fel egy Ceglédi MOVE elleni mérkőzéssel. Ekkoriban játszott itt a válogatott labdarúgó, Kovács Lajos, és ezekben az időkben már külön buszjárat szállította a mérkőzések idején a szurkolókat.
A két világháború között először a Közép-, majd a Dél-kerületi bajnokságban játszott a csapat. Akkoriban nem létezett a mai, egymásra épülő bajnokságok rendszere (egészen 1942-ig). A KTE itt középcsapatnak számított, az 1929/1930-as bajnokságban a helyi rivális KAC-ot is megelőzte. Kétszer kiesett a csapat, de mindkét alkalommal még a következő szezonban vissza is került. A második világháború alatt több csapattagot is behívtak katonának vagy munkaszolgálatra, de előfordult, hogy máshonnan érkezett munkaszolgálatosokkal töltötték fel a csapatot. A háború vége előtt a következő volt a kezdőcsapat: Laczi, Mészáros, Szabó, Majtány, Husztik, Józsa, Kun, Karaizsa, Márkli II., Boda, Miklós. Ekkoriban is a jó támadójáték, de gyengébben teljesítő védelem jellemezte a KTE játékát.
A világháború után Kovács Jenő lett az egyesület elnöke, Báron László vezette a labdarúgó szakosztályt. Itt érdemes megjegyezni, hogy a KTE futballcsapata 1945. október 28-tól Kecskemét belvárosához közelebb, a Noszlopy Gáspár Park melletti pályán játszotta mérkőzéseit. Az 1946/1947-es volt az első NB II-es szezon a csapat történetében. Az első magyar totószelvényen (1947 október 5.) szerepelt a KTE – Magyar Textil mérkőzés is, mely döntetlennel zárult. Ekkor kezdődött a több évtizedes együttműködés a KTE és a Kecskeméti Konzervgyár között. A klub alapításának 35. évfordulója alkalmából szervezett ünnepséget a Katona József Színházban tartották.
A szocializmus alatt 1949. június 28-án egyesült két kecskeméti csapat, a KTE és a KAC, az új klub a KszTE nevet kapta. A csapat új színösszeállítása a piros-kék lett, Lakó Józsefet nevezték ki elnöknek. Az egyik legerősebb játékos a Kecskeméten két éven át szereplő Fenyvesi Máté volt, ki később a Ferencvárosba igazolt. 1954. január 11-én újabb névváltoztatás után Kecskeméti Kinizsi lett a klub neve. A csapat ebben az évben ki is esett a másodosztályból, az eredeti nevét és színeit Tóth László javaslatára csak 1956. december 2-án vehette fel újra. 1961-ben fáklyás felvonulással ünnepelték, hogy a klub betöltötte a fél évszázados kort. A KTE történetében ritkaság, de ekkoriban a védelem volt a jobban teljesítő csapatrész, nem a támadósor.
A KTE ezután gyorsan visszatért, és megnyerte az NB III délkeleti csoportját, de az átszervezések miatt nem kerülhetett vissza a másodosztályba. 1964-ben a csapat a megyei bajnokságba esett vissza, de 1966-ban már ismét az NB II-be (akkor harmadosztály) jutott fel, ahol ezúttal két idényt játszott végig, majd egy kisebb visszaesés következett be a klub életében.
1972-ben hozták újra létre a KSC-t (előtte Kecskeméti Dózsa), a Kecskeméti Sport Clubot, labdarúgócsapatuk először az 1974/1975-ös idényben játszott a KTE-vel. Bár a két klub a későbbiek során is a második és a harmadik osztály között ingadozott, de "rangadóik" mindig nagy városi sporteseménynek számítottak. A zömében munkás amatőrökből álló KTE-t a tanácsi városvezetés soha nem érezte magáénak a rendszerváltás előtti 45 év alatt sem, de a szurkolók közt mindig is nagyobb népszerűségnek örvendett a városban.
Az 1973/1974-es idényben újra NB II-es volt a KTE, de a 14. hely nem volt elég a bennmaradáshoz. 1978-ban egy szigorú fegyelmi vizsgálat és osztályozók után ismét kiesett a megyei bajnokságba. A csapat kiváló játékosa, Némedi is ebben az évben szenvedett kettős lábtörést a Gyöngyösi Spartacus ellen. Csak 1981-ben sikerült a visszatérés.A Kecskeméti TE honlapján a csapat történelme
A rendszerváltás után
1990-ben Sz. Tóth Antal edző vezetésével a csapat bajnok lett az NB III Alföld csoportjában, de a másodosztályban nem tudott tartósan megmaradni.
1995-ben a KTE immár harmadik alkalommal jutott fel a másodosztályba, miután ismét megnyerte az NB III Alföld csoportját. Ez volt a Linka József edző nevével fémjelzett csapat, mely újoncként az első helyen zárta az őszi idényt, azonban a várt feljutás ezúttal is elmaradt. Ekkor költözött át a KTE a Széktói Stadionba. 1997-ben az önkormányzat "dobra verte" a régi Kurucz körúti pályát, melyet a megelőző években az amatőr sportolók, és a Kecskeméti MÁV, illetve a Tiszaug megyei szintű labdarúgócsapatai használtak.
1999-ben egy álfúzió jött létre a két klub között, és a KTE illetve a KSC-RSC névleges egyesüléséből létrejött a KFC (Kecskeméti Futball Club). A csapatot működtető kft. főszponzora az ismert vállalkozó Jámbor János lett. Az egykori újpesti labdarúgó, Nagy László vezetőedző a 2000-01-es szezonban bajnokesélyes csapatot hozott létre a hírös városban. A feljutás azonban ismét elmaradt. Jámbor 2003-ban kiszállt a kecskeméti labdarúgásból, s annak játékjogát átruházta az újjáélesztett Vasasra.
1998-ban a régi-új elnök, Pinczés István korosabb és ifi korú játékosokkal újraélesztette a szünetelő KTE labdarúgást a megyei III-as osztályban indulva. A próbálkozás mindössze 2 évet ért meg.
2003 nyarán a Kispest Honvéd volt tulajdonosi köre élén Koncz Lászlóval és Vida Pállal megvásárolta az NB I/B-ben szereplő Büki TK-t működtető kft.-t, s a joggal Kecskeméten az NB I/B-ben újraindította a csapatot.
A sikeres jelen 2006-ban két kecskeméti vállalkozás megvásárolta a helyi NB II-es csapatot menedzselő KTE Kft.-t. A Rózsa Pál és Versegi János tulajdonosok nevével fémjelzett vezetés a kecskeméti kötődésű Török László vezetőedzővel kezdte meg az őszi idényt. Hamarosan azonban a gyengébb eredmények után gyors névváltozások történtek a szakmai vezetésben. Varga István, majd Nagy Tamás ült le néhány mérkőzés erejéig a kispadra. 2007 nyarán a szabadkai Szivics Tomiszlav és szakemberei vették át a csapat irányítását. Sikeres munkájuk nyomán, egy zsinórban 14 győzelmet hozó "tavaszi hadjárat" végén a csapat az első helyen végzett.
A 97 éve várt feljutásnak köszönhetően Kecskeméten a futball népszerűsége és nézettsége jelentősen megugrott. A történelmi siker nem utolsósorban a biztos anyagi háttérnek, a helyi vállalkozók és a város összefogásának köszönhető. Az új tulajdonosok számos újítást vezettek be: átalakították a csapat struktúráját, nyitottak a szurkolók felé (honlap, szurkolói bolt, esetenként ingyenes buszoztatás az idegenbeli meccsekre), és fejlesztették a médiakapcsolatokat. A megyei jogú város önkormányzata is jelentős mértékben állt a csapat mellé, anyagi és egyéb eszközeivel. Az NB I-be jutás után minden évben sikerült főszponzort találni. 2008-11 között a hulladékfeldolgozással és környezetvédelemmel foglalkozó Ereco Zrt. lett a csapat névadó szponzora, 2011-12-es szezonban a Szerencsejáték Zrt. volt a főszponzor, míg 2012-től a Phoenix Mecano AG svájci központú multinacionális cégcsoport magyarországi leányvállalata, a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. lett a névszponzor.
A centenárium A Kecskeméti TE 2011. június 11-én ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Ennek jegyében a 2010-2011-es bajnoki szezon előtt nyilvános csapatbemutatót szerveztek, melyre közel 1000 szurkoló látogatott ki. A játékosok mezeire a régi, babérlevelekkel ékesített címer került fel.
A szezon felemás sikereket hozott, hiszen rossz kezdés után edzőváltás lett a sorozatos kudarcok vége. Urbányi István helyére a korábbi sikeredző Tomiszlav Szivics tért vissza, akinek irányításával a csapat végül megkapaszkodott az NB1-ben és megnyerte a Magyar Kupát.
A kupagyőzelem azt jelentette, hogy a KTE kvalifikálta magát az Európa Ligába, kijutva ezzel a nemzetközi porondra. A klub végül veretlenül búcsúzott a sorozattól, hazai pályán 1-1-et, idegenben 0-0-t ért el az együttes a kazah Aktobe ellen, mely végül idegenben lőtt góljával jutott tovább. A KTE gólját Szinisa Radanovics jegyezte.
Az utolsó élvonalbeli évek A 2011-2012-es évben további két finálét is vívott a Kecskemét a Videotonnal, mindkettőt a Széktói Stadionban. Ugyan sem a Szuperkupa (0-1), sem a Ligakupa (0-3) megnyerése nem sikerült, ám összességében szűk egy év alatt, három kupadöntőt játszott a KTE, a szezont pedig az ötödik helyen zárta. Az EL indulás is majdnem összejött, hiszen csak egy pont hiányzott az Európa Liga indulást érő negyedik helyhez.