Az Agriense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék középső részének flórajárása. Magyarországi területét három tájegységre osztjuk: Mátra, Hevesi-dombság; Karancs-Medves-vidék – ez a Szlovákiában található Ajnácskői-hegység déli pereme; a flórajárás átnyúlik a Felvidékre.
Földtana, természetföldrajza
A Mátrát és a Karancs-Medves-vidéket zömmel vulkáni kőzetek építik fel: zömmel andezit, de maga a Medves például bazalt, a Mátrában pedig több riolit dagadókúpot is találunk. A Hevesi-dombság zömmel fiatal törmelékes üledékes kőzetekből áll. A hegylábakat sokfelé lösz borítja. A Mátraalja fiatal üledékeiben több riolittufa szintet és egy lignittelepes összletet is elkülönítettek. A lignitet jelenleg is bányásszák, és a Gyöngyösvisontán épült hőerőműben tüzelik el. A Nógrádi-szénmedence bányáit (Salgótarján, Bátonyterenye stb.) már bezárták, de a meddőhányók jelentős mértékben meghatározzák a térség arculatát. A domborzat, a földtani felépítés és a földhasználat erőteljes különbözőségeinek eredményeként a flóravidéken számos növénytársulás telepedett meg.
Mátra
1. A hegység magasabb régióiban (Kékes, Galyatető) a montán bükkösök (Aconito-Fagetum) aljnövényzetében: örvös salamonpecsét (Polygonatum verticillatum), fehér acsalapu (Petasites albus). a szurdokerdőkben nő a szirti imola (Centaurea mollis), havasi páfrány (Woodsia alpina), szirti páfrány (Woodsia ilvensis), lila csenkesz (Festuca amethystina) – montán flóraelem,
2. Az északi lejtőkön a mészkerülő bükkösök aljnövényzetében: fekete áfonya (Vaccinium myrtillus),
3. A déli lejtőkön és az alacsonyabb magaslatokon a cseres-tölgyes (Quercetum petraeae-cerridis) az uralkodó növénytársulás. Emellett a szilikát sziklagyepeken nő: havasi szirtipáfrány (Woodsia alpina) – havasi flóraelem, havasi iszalag (Clematis alpina) – montán flóraelem, szirti búzavirág (Centaurea mollis) – montán flóraelem, lila csenkesz (Festuca amethystina) – montán flóraelem; a szilikát lejtősztyeppeken: sziklai csenkesz (Festuca pseudo-dalmatica), magyar perje (Poa pannonica), ezüstös útifű (Plantago argentea) szubmediterrán flóraelem; gyöngyvessző-cserjéseiben: szirti gyöngyvessző (Spiraea media). Bokorerdők is vannak. A peremvidék magaslatain (például a Gyöngyös mellett, a Sár-hegyen) az erdős sztyepp jelleg erősödik fel.
További, ezt kiegészítő információk a Mátra leírásánál, a hegység növényzetét ismertető fejezetben olvashatók.
Hevesi-dombság Karancs-Medves-vidék
A tájegység legfontosabb erdőtársulásai: szubmontán bükkösök, mészkerülő bükkösök, törmeléklejtő-erdők: hársas sziklatömberdők, hársas törmeléklejtő-erdők, gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek, molyhos tölgyesek, sziklai tölgyesek, mészkerülő tölgyesek, égeresek
Alárendelt jelentőségű erdőtársulások: szurdokerdők,
Cserjetársulások: sziklai cserjések; legelőcserjések.
Gyeptársulások: forrásgyepek, partmenti nádasok, magassásosok, nádasok, egyéves mocsári társulások, patak menti magaskórósok, kaszálók, legelők, lejtősztyeppek, nyílt sziklagyepek, zárt sziklagyepek, sziklabevonat-társulások,
Gyomnövényzet és kultúrnövényzet: akácosok, tűlevelű erdők, vágásnövényzet, romterületek növényei, szántóterületek növényei, gyümölcsösök és szőlők, útszéli, taposott gyomnövényzet
Vízi növénytársulások: hínárnövényzet
Az utóbbi évtizedekben mind a természetes, mind a mesterséges növénytársulásokban erőteljesen hódít több, a világ különböző részeiről behurcolt özönnövény: ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), szíriai selyemkóró (Asclepias syriaca), süntök (Echinocystis lobata), ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica) óriás japánkeserűfű (Fallopia sachaliensis) hibrid japánkeserűfű (Fallopia × bohemica) bíbor nebáncsvirág (Impatiens glandulifera) magas aranyvessző (Solidago gigantea), kanadai aranyvessző (Solidago canadensis).
Források Az Északi-középhegység flóravidéke Növényföldrajz Karancs-Medves.lap.hu Kiss G. et al. (szerk.): A Karancs–Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet Nógrád és Gömör határán. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2007.
Kategória:Flórajárások Kategória:Matricum flóravidék