Szeretvásár (, , ) város Romániában, Suceava megyében, Bukovinában.
Fekvése A megye északkeleti részén helyezkedik el, a Szeret völgyében, északi irányban Ukrajnával szomszédos. Szucsáva városától 46 km-re helyezkedik el a DN2-es főút mentén.
Nevének eredete Nevét arról a folyóról kapta, amelynek a partján fekszik. A román Siret, magyar Szeret, lengyel Seret, ukrán Серет (Szeret) folyónév valamely korábbi népesség által adott indoeurópai eredetű elnevezés. A legközelebbi nyelvi párhuzama az óind सरित् (szarit) ’patak, folyó’ szó.Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. II. kötet, L–Zs. Akadémiai Kiadó, 1997. p. 574. A település korai magyar nevű említései latin nyelvű egyházi vizitációs okmányokból ismertek, elsőként 1550-ből Zered alakban, majd 1646–8-ből mint Seredvasar.Domonkos Pál Péter: A moldvai magyarság. Hatodik kiadás, Fekete Sas Kiadó, 2001. p. 92. Ez utóbbit újították fel a XIX. században előbb Szeredvásár, majd Szeretvásár alakban.
Történelem Első írásos említése 1340-ből való.
A településnek 1345-ben már állt ferences kolostora is.
1371-ben kapott városi rangot.
Ősi erődje, mely földből és kőből épült a Szeret folyó jobb partján állt. A vár szomszédságában alakult ki a mai város. A régi várnak azonban mára már nyoma sem maradt.
1359-ben az önálló moldvai fejedelemség megalapítója I. Bogdan fejedelem (1359-1365) áthelyezte az eddig Moldvabányában () levő székhelyét Siretbe.
Fia és egyben utóda, Lațcu fejedelem (1365-1374) engedélyt kért a pápától katolikus püspökség megalapítására, mivel katolikus hitre tért népe egy részével együtt. 1371-ben a pápa Krakkói András ferences rendi szerzetest nevezte ki a város első püspökének. A középkor folyamán a város katolikus püspöki székhely volt.
Siret városa és környéke Margit fejedelemasszony birtoka volt. Ezért gyakran nevezték a fejedelemasszony városának.
1388-ban az uralkodói székhely Siret helyett Szucsáva lett. A város fejlődése ez időtől lelassult.
Bandinus érsek 1646. évi jelentésében Seredvasar, románul Seredest.Trianoni Szemle IV., 105. o.
Népesség A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján: Románok: 8780 (94,11%) Ukránok: 279 (2,99%) Németek: 131 (1,40%) Lengyelek: 92 (0,98%) Lipovánok: 31 (0,33%) Magyarok: 4 (0,04%) Szerbek: 3 (0,03%) Zsidók: 2 (0,02%) Romák: 1 (0,01%) Csehek: 1 (0,01%) Más etnikumúak: 5 (0,05%)
A lakosok 84,49%-a ortodox vallású (7883 lakos), 5,75%-a római katolikus (537 lakos), 4,28%-a görögkatolikus (400 lakos), 2,59%-a pünkösdista (242 lakos), 1,39%-a pedig evangéliumi keresztény vallású (130 lakos).
Látnivalók bélyegkép|jobbra|250px|Görögkatolikus templom Szentháromság templom - 1354-1358 között épült Sas vajda kezdeményezésére. Szent János templom -1384-ben Margit fejedelemasszony alapítványaként épült és eredetileg katolikus templom volt. 1670-ben újjáépítették. Zsidó temető
Gazdaság
Jegyzetek
További információk
A város honlapja A városról A 2002-es népszámlálási adatok
Kategória:Suceava megye települései Kategória:Románia városai