Áta (, ): község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Nevének eredete A török Háta névből származik, amely az 1840-es évekre változott Áta névre.Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. nevének eredete
Fekvése
A kis falu Pécstől 22 kilométerre délre, a Villányi-hegység északi lábánál fekszik, településszerkezete szerint dombvidéki sorfalu.
A szomszédos települések: észak felől Szőkéd, délkelet felől Vokány, dél felől Kistótfalu, délnyugat felől Bisse, nyugat felől pedig Szalánta.
Megközelítése Zsáktelepülés, közúton csak a Pécstől Siklósig húzódó 5711-es útról leágazó 57 112-es számú mellékúton érhető el, Egerágon és Szőkéden keresztül.
A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, melyen saját állomása van, Áta vasútállomás a központtól mintegy fél kilométerre keletre.
Címere Áta címere pajzs alakú. Négy részre van osztva, amelyből kettőnek kék, kettőnek pedig zöld a háttérszíne. Középen sátortető formájú választóvonal. A címer bal oldalán felül egy ezüsthal, a jobb oldalán felül pedig egy aranyagancs, a bal oldalán alul egy arany Trononné kereszt, míg jobb oldalán alul egy ezüstkagyló látható.
A címert alul egy növényfüzér övezi, és egy aranyszalagon a település neve olvasható nagy, nyomtatott betűkkel.
Története Első írásos említése 1200-ból maradt fenn (Ata). A törökök kiűzése után a falu pusztává vált, 1691-ben Boszniából jött bosnyákok települtek be, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét elnéptelenedett. A 17-18. században a Batthyány család birtoka volt.
1851-ben a faluról a következőket írta Fényes Elek: „Áta, horvát falu, Baranya megyében, Siklóshoz 2 óra, erdő közt rónán fekszik. Van 263 kath. lakosa, és szép uradalmi erdeje, és 12 egész urb. telke. Termeszt buzát, rozsot, kukoriczát, zabot, káposztát. Birja gr. Batthyáni Iván.”
1929-ben így írnak a Baranya vármegye Trianon után tíz évvel című kiadványban: „Szalánta kisközség ... Körjegyzőségéhez tartozik még: Németi, Szőkéd, Áta és Pogány községek”
Az 1960-as években hozzácsatolták Avas-tanya és Pusztamalom településeket.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Horváth Lajos (független) 1994–1998: Soós Nándor (független) 1998–2002: Soós Nándor (független) 2002–2006: Soós Nándor (független) 2006–2010: Soós Nándor (független) 2010–2014: Tóth Zsolt Miklós (független) 2014–2019: Jung Károly (független) 2019–2024: Jung Károly (független) 2024– : Jung Károly (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 4,7% horvátnak, 2,1% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 6,7%, evangélikus 3,1%, görögkatolikus 2,1%, felekezeten kívüli 23,8% (25,9% nem nyilatkozott).Áta Helységnévtár
A 2022-es népszámlálás szerint 153 fő lakja a falut, ebből 2 fő Átai vasútállomás külterületen él. A 153 főből 137 fő magyar, 5 fő német, 4 fő horvát, 2 fő cigány nemzetiségű volt, 16 fő nem nyilatkozott. A kettős identitás miatt nem 100% az eloszlás aránya. A 153 főből 52 fő római katolikus, 10 fő református, 4 fő evangélikus, 3 fő görögkatolikus, 20 fő nem tartozott egyenleg felekezethez sem, 64 fő nem nyilatkozott a vallásosságról.KSH népszámlálás adatbázisa
Nevezetességei Falumúzeum, mely a török időkben itt letelepült bosnyák-horvátok életét mutatja be.
Utcanevek
Kossuth utca Petőfi utca Dózsa utca
Jegyzetek
Források
További információk Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései